Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-122

561 A nemzetgyűlés 122. ülése 19Í7, hogy a magyarsággal ma mint komoly politikai tényezővel foglalkoznak Moszkvában, Washingtonban, Londonban, Parisban s egyebütt, hogy a magyar eseményeknek olyan n

agy visszhangja van mindenütt a legnagyobb küiltfokli lapokban, hogy iái magyar demokratának tényleg hitele vian: ebben a független »«gazda/pártnak van oroszlánrésze. (Taps a kisgazdapárton. — Némethy Jenő (msz): A szavazóknak!) Magam is éreztem, hisz magann-is itt v

agyok mint áldozata bizonyos körülményeknek, bizonyos helyzeteknek — legalábbis egyénileg úgy érzem, hogy úgy nekem, mint a független kisgazdapártnak, a demokrácia megerősödése és főleg a távolabbi legnagyobb célnak, a magyar szuverenitás teljes helyreállításának érdekében ezeket az áldozatokat meg kellett hoznunk. (Ugy van! Ugy nmn! Taps a kisgazdapárton.) Igen t. Nemzetgyűlés! Most már hadd! térjek át a demokrácia mai státusának felmérésére és hadd mondjam el szerény felfogásomat a

*ról, hogy milyen úton kell tovább fejlődnie ennek a demokráciának, hogy az valóban ne weimari demokrácia legyen, amely azután a reakcióba; vagy a fasizmusba süllyed vissza, hanem amely valóban minél inkább és min61 hamarabb szabad emberek iszabad gyülekezete lesz. (Nógrádi Sándor (kp): Magyar demokrácia!) Demokráciát tenát minden vonalon! Demokráciát elsősorban a parlamentnek. Meg kell őszintén vallanom, hogy ebben a tekintetben nincs is semmi kívánnivalója a demokráciának: itt valamennyien — bármilyen felitogásúak, politikai meggyőződésűek voltunk — szabadon elmondhattuk véleményünket. IIa voltak is viharok, ezek a viharok sohasem lépték át a parlamenti ízlésnek azokat a határait, amelyeket a múlt reakciós Parlament je állandóan átlépett akkor, amikor a nyilasok, «a «mrédysták garázdálkodtak és terrorizáltak ebben a tiszteletreméltó teremben. Azonban meg kell mondanom őszintén, szabad parlamentet nehezen tudunk elképzelni szabad, független, legalábbis tárgyilagos sajtó nélkül. Itt elhangzottak bizonyos felszólalások és én nagyon sajnálom, hogy most már a kisgazdapárt sajtója is követi a munkáspárti «ajtót abban ai technikában, hogy a parlamentben elhangzott felszólalásoknak csak akkor ad kifejezést, ha kisgazdapárti szónok mondotta a beszédet. Ez végeredményben bizonyos mérté* kig a parlament szabadságainak a korlátozása. (Gróh József (pk): Ügy van!) Én a Kálliay-kormány utolsó költségvetését az újságíró karzatról figyeltem végig, mint újságíró, és emlékszem, mennyire fájt a szívem, hogy el voltunk keseredve mi maroknyi ellenzéki újságírók akkor, amikor abban a költségvetési vitában elhangzottak olyan halhatatlan bátor beszédek, mint amilyeneket Bajcsy-Zsilinszky Endre mondott, amilyeneket a szociáldemokratapárt szónokai e a l'asx

a

yPárt szónokai mondottak, és ezek a hallhatatlan szavak végeredményben beleütköztek a Parlament szines ablakaiba, lchnlottak és nem Juthattak ki a nyilvánosságra. A szabad sajtónak ki kell egészítenie a Parlamentet. Én legalábbis a kisgazdapárt »ajtóvezetőit arra szeretném felkérni, hogy hagyjanak fel ezzel az antidemokratikus teéh nikával. amely csak a kisgazdapárti szónokok felszólalásának ad helyet a kisgazda párti sajtóban. (Nagy Vince (msz): Nem hagyja a páter!) A kisgazdapárti sajté igenis Nl'.MZK'lcvi l.í'.SI N \IM/> VII. évi április-fw 15-én, kedden. .562 közölje a kommunista szónokoknak, közölje a szociáldemokrata- és a szabadságpárti szónokoknak, esetleg még a pártankívülieknek a beszédeit, felszólalásait is. (Gúnyos felkiáltások a- szabadságpárt oldalán: Hogyne! — Pászthory István (msz): Nagy kívánság!) Ezzel a «kisgazdapárt csak önmagához, a maga elvéhez, a sajtószabadság gyakorlatához tér vissza. (Nagy Vince (msz): A lapjai lesznek olvasót" tabbak!) Természetesen rendkívül fontos ez azért is. hogy a nemzetgyűlés soha el ne szakadjon a néptől és a nemzetgyűlés soha ne ül'áseazék légüres térben, amint az a múltban volt. Én nagyon jól tudom;, hogy ennek megvannak a mágia biztosítéka H mert hiszen a képviselők többsége vidékről való, állandóan visszatér arra a bázisra, amely beküldte őt ebbe a nemzetgyűlésbe, állandó kontroll, feilelősségrevonás alatt él, tehát ez a parlament &z élet elszakíthatatlan szálaival van összekötve a magyar néppel. Azonban fontos lenne szerény véleményem szerint, hogy az élettel való kapcsolatot a sajtó is ápolja és fenntartsa. Ha már, mélyen t. Nemzetgyűlés, a szabad sajtóról beszélek« akkor természetesen fel kell említenem »A Holnap« ügyét is. Mint újságíró a sajtószabadságnak megrögzött, .fanatikus hive vagyok, nem Olyan értelemben, hogy megengedjem ti. demokrácia (ellenségeinek, szabotálóinak azt, hogy hirdessék a maguk eszméit, amelyek a demokráciára ártalmasak és károsak; de méltóztassék elhinni nekem, én megbízom a kommunista belügyminiszter úrban, hogy akkor, amikor olyan cikkeket lát', amelyek a demokráciára nézve veszedelmesek, a/.t a lapot be fogja tiltani, meg fogja rends/abályozni- és bízom a magyar demokrácia alkotmányában lefektetett híróságoknak szankcióiban is. hogy meg fogják akadályozni azt, hogy it: az antidemokratikus vagy éppen t'as'iNztaharát elemek szóhoz juthassanak. A magam részéről tehát, bármennyire mély, sok évtizedes baráti kapcsolat füz is a nyomdai munkássághoz, én. aki a múltban tisztelettel láttam azt a harcot, amelyet a nyomdai munkásság valóban önfeláldozóan folytatott a sa itószabadság ""* érdekében, amikor sztrájkba lépett a Népszava betiltása miatt, sajnálatomra ehbeu az esetben nem tudom osztani a nyomdai munkásság felfogását é% nem tudom osztani a Szakszervezeti Tanács felfogását sem. Énl Jeffersonra hivatkozom: »Nekem nem baj, csak a sajtószabadságnak« mondotta az amerikai alkotmány megszövegezője, aki azt is kijelentette: »Vegyétek el^ a néptől a sajtószabadságot és elveszitek a népnek minden más szabadságát.« (Nagy Vince (msz): így van!) Amerikában, az Egyesült Államokban, a demokráciának egyik legősibb hazájában, annyira fontosnak tartják a sajtószabadságot, hogy azt semmiféle alkotmányjogi változtassál nem Lehel eltörölni vagy korlátozni. A sajtószabadságnak valódi, becsületes értelmezésére nézve éppen a napokban olvastam egy érdeke» esetet. A Newyork Herald Trilmne. a republikánus párt lapja kölcsönadott a Daily Workernek, a kom nm ni.s/t a párt newvorki lapjának tizenegy tonna papirost, mert az nem tudott volna másként megjelenni. (Nagy Vince (msz) gúnyosan'. Így fogjuk mi kapni a koramunistapárttől a papirost!) Nem azt kívánom, hogy A Holnapnak a. papirost a Szabad Nép adja, (Nagy Vince (msz): gúnyosa}!: Már ígéri! — Derültséa a szabad-