Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-122
55 7 A nemzetgyűlés 122. ülése 1947. lyeslés és laps a szabadságpárton és a pár to nkivülieknél.) Elnök: Szólásra következik? Futó József jegyző: Barragi György! Parragi György (pk): Igen t- Nemzetgyíí és! Amidőn az apropriációs vitában felszólalok, nemcsak, mint nemzetgyűlési képviselő vélek eleget tenni vállalt kötelezettségei nmek, hanem mint újságíró is el akarom monda ni fölfogásomat, véleményemet, szerény nézeteimet a demokrácia fejlődéséről, a pártokról, :> Pártok viszonyáról, gazdiasági és politikai helyzetünkről. (Nagy Vince (insz): Halljuk! Halljuk!) Azért mondom,, hogy mint újságíró W, mert a sajtószabadság nagyobb dicsőségére en, aki az utolsó napig, amíg a németek be Jöttek, éppen ennek a mai demokráciának a megvalósulásáért, a parasztság, a munkásság es a haladó értelmiség politikai összefogásáért harcoltam, — utolsó cikkem ebben a kérdésben éppen ama ominózus és szégyenteljes március 19-iki napon jelent meg — néhány hóna]) óta abban a helyzetben vagyok, hogy mint újságíró, hallgatni vagyok kénytelen. (Gróh József (pk): Mélyen fájlaljuk! - Pászthory István (msz): Együtt vagyunk!) ., Méltóztassanak megengedni, hogy mind .járt bevezetőben rámutassak arra, hogy politikai életünkben, — a nemzetgyűlésben, a s.ij tóban, a népgyűléseken — egyes pártvezérek megnyilatkozásaiban, azt tapasztaljuk, hogy mintha nálunk a politikai helyzet egyre in kább kiéleződnék. Amikor gazdasági oldalon — # hála. a munkásság, a parasztság és az értelmiség áldozatos munkájának, — egyre inkább a kibontakozás, a teljes stabilizálódás felé me "ételünk, akkor a politikában fordított mozgást látunk: egyre inkább kiéleződnek a politikai ellentétek- K/.t egy, manapság eléggé gyakran használt terminus teehnikuss;tl úyy fejezik ki, hogy politikai életünk polarizálódik. Bn nem tartom szerenesés jelenségnek a poli tikai polarizációt, meri őszintén megvallva, Pz a polarizáció, — vagyis a szélsőséges szem »Pontok dinamikájának erős kiütközése, sőt összeütközése —* mind à nemzetközi politikában, -mind a belpolitikában, csak súlyos fe szultségeket és súlyos veszélyeket teremt. (Nagy Vince (msz): Ugy van!) Ezt látjuk a külpolitikában. Ahogyan — különösen mi, mint kis nemzeí — rendkívül életveszélyesnek tartjuk, hogy a világhatalmak közt az ellentétek kiéleződnek, hogy az ideológiai ellentétek a külpolitikában egyre inkább politikai síkra vetődnek és mos; máibizonyos robbanó anyagot jelentenek a nenr z ''tközi politikában, mondom, ahogyan elítél .'üjk .a blokkniakulásokat a nemzetközi politi kában, éppen úgy elítéljük és veszedelmesnek tartjuk ia polarizációi a belpolitikai életben is. Éppen ezért a magam részéről nagyon fon fosnak és jelentőségteljesnek tartanám, ha éppen az a párt, amely ezt a két pólust alkotja, ; i Magyar Kommunista Párt és a Szabadság Párt, a maga agitációs módszereiben, propa Sandájában, sajtójában (Némethy Jenő (msz): Ami nines!) ne igyekezzék ezt a polarizációt s/ o'gá!ni. (Nagy Vince (ins/): Az egyiknek v : 1 " sajtója, a másiknak nines!) ne igyekeznék ezt .a feszültséget kiélezni. Emlékezzünk 'csak vissza a 20 ás évekre: akkor ezt nem polarizációnak nevezték, hanem azok, akik akár a weimari Németországbari, akár a háborúutáni demokratikus Olaszországévi április hó 15-én, kedden. o.*| ban szembenállottak a demokrácia rendszerével, először különböző neveket vették fei, a végén azonban kialakult "belőlük a fasiszta párt, amely élethalál harcot folytatott mindenki ellen, aki a demokrácia, a szabad diszkusszió hívének vallotta magát. Mi nem akarjuk, hogy ilyen politikai ellentétek alakuljanak ki itt, ebben a magyar "demokráciában, mert erős és kemény demokráciát kívánunk, amely megél a maga lábán, nem frázisokból táplálkozik, (Helyeslés a szabadságpárt oldalán.) hanem & magyar népben, a magyar nép akaratában nyilatkozik meg. (Helyeslés és laps a k s gazdapárt és a szabadságpárt oldalán.) És itt meg kell mondanom őszintén: éppen azért, hogy ezek a veszedelmes eltávolodások ne következzenek be, ig. n nagy szerepet. illetőleg igen nagy hivatás! látok a .szociáldemokratapárt számára! (Dénes István (pk): Ügy van!) Ahogyan a kapitalista Amerika és a kommunista Szovjetunió közt. a munkáspárti Nagy-Britannia tiszteletreméltó erőfeszítéseket tesz, hogy a két ideológiailag, gazdaságilag, társadalmilag szembenálló rendszert kibékítse és a világbéke pontján közös vonalba hozza, szerény nézetem szerint az volna a feladata a magyar szoeiáMeinokraf.-ipártnak is, hogy a kétségkívül fennálló politikai ellentéteket enyhítse. A s/.oeiáldeniokratapártnak tényleg megvan a maga háromnegyedévszázados tradíciója, presztiz.se nemesak Q magyar munkásság előtt, hau 'm a társadalomnak am i. rétegeiben. a polgárságban, a parasztságban és a halad») telmiségben is --• amelyek nem vallják ugyan ,i. marxista ideológiát de mindig tisztelettel hajoltak meg a szoeiáldemokratapártuak következetesen a demokráciáért, a titkos választójogért és a sajtószabadságért folytatott harcai előtt. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton. — Gróh József (msz): Az akkor volt!) • A mayám részéről tehát azt ajánlanám« hogy a szociáldemokratapárt ismerj' ivi azt a nagy szerepét, amelyet külpolitikai vonalon felismeri akkor. amikor Szakasits Árpád kijelentésé szerint híd akar lenni Kelet és Nyugat között. Ne csak a uagy uemzefleözi Vonatkozásokban akarjon híd lenni, hanem építse és fejtse ki ezt a hídépítő t veiken,vségét idehaza a magyar belpolitikában is, a magyar demokrácia megerősödése érdekében. (Ugy van! Ugy ran! a pártonkívüli képviselők csoportjában») Nekünk, akik itt pártonkívüliek vagyunk. szemünkre vetik, hogy voltaképpen a reakció zászlóhordozói vagyunk,, sőt újabban már a fasiszta jelzőt is halljuk emlegetni, amit részben azzal hoznak összefüggésbe, hogy mi kommunistaellenesek vagyunk. Igen t. Nemzetgyűlés! Teljesen nyíltan és őszintén kell beszélni erről a kérdésről is. (Gróh József (msz): Halljuk!) A magam írről például egyetértek Rákosi Mátyás mina]) mondott beszédének azzal a kitételével, hogy igenis reakciós az, aki kommunistaellenes. Elismerem, hogy aki a kommunistapártol a ma gyár közéi étből eltűnni .szeretné látni, az really ei'ús úgy, ahogyan azt Kévai József egyik ré> gehbi vezércikkében kifejtette. Nagyon jól tudjuk, hogy a kommunistapáli nem járulékos képlete a magyar demokráciának, nem külföldről behozott cikk. hanem a magyar kommunista pártnak igenis mély gyökerei vannak az agrárproleráriátusban, az ipari proletariátusban
