Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-122

555 A nemzetgyűlés 122. ülése 1M7 hónapban adópengőben járt volna. Nem az ő hibájuk, hogy akkor nem lettek adopengőben kifizetve. * Hasonló a sorsuk azoknak az iparosoknak is., akik különböző ínunkat végeztek, anyagot a Itak betegsegélyzőt fizettek, adó-, forgalmiadóbefizetéseket teljesítettek. Ezek sem tudják megkapná munkájuk és teljesítéseik ellenértékél. •i,.u>lyolúMi'k egyrészét nemcsak munkában vágy anyagban adták ki, hanem az államnak fizettek bo forgalmiadókban és különböző ilyen betegsegélyezési járulékokban vagy más köz adókban. Legalább azt engedjék meg, hogy az •' az iparos az általa készített ajtót, ablakot vagy más egyéb dolgot elvihesse, hogy azt értékesít ve, tovább tudjon munkálkodni, tovább foldja 'Örvényes kötelezettségeit teljesíteni. Lehetetlen állapot, hogv a mostani világban az államhatalom nem fizeti ki az iparosoknak a végzett munka után járó akármilyen összeget, a munkát azonban ott fogja. Ez az eljárás igazán nagyon rossz fényt vet a mostani állapotokra. • Fájó pontja nemzetünknek a hadifogolykérdés. (Némethy Jenő (msz): Igen! Ugy van!) Nem hallottunk egy árva szót sem arról, hogy megvan-e erre a költségvetési fedezet, vagy nincs, lia kevés a felvett összeg, akkor e-/' a 220 milliót emeljük fel annyira, amennyiből ez kikerülhet. (Némethy Jenő (msz): Meg kell csinálni! — Borsa Mihály (kg): Ne húzza ezzel az időt! A békeszerződésekben benne van! — Némethy Jenő (msz): Az anyagi fedezet? — Zaj.) Ha a képviselő úrnak joga van arra, hogy engem korlátozzon beszédidőmben, ám tegye meg. miután azonban nincs joga, visszautasítom a képviselő úr közbeszólását. (Borsa Mihály (kg): Hiába utasítja vissza, benne van a békeszerződésben! — Némethy Jenő (msz): frs a fedezet?) Ne legyen ez a hadifogolykérdés falragaszok, egyes újságok és pártok csalétke. Ne legyen ez a hadifogolykérdés állandó izgalom tárgya azok számára, akiké! ez Igenis érdekel. Ügy látom, a mélyen t. képviselő urat nem érdekli. (Borsa Mihály (kg): Engem ez érdekel! Jobban vagyok érdekelve, mint maga! — Nagy Vince (msz): Halljuk már a szónokot!) Akkor legyen szives felállani és elmondani, amit mondani akar. Tessék a jegyző úrhoz fordulni. (Némethy Jenő /msz); Rendezni kell a kérdést!) Fájó kérdése a magyar mezőgazdaság termelésének egye« mezőgazdasági mellékterményeknek, a korpa és az olajpogácsa visszaadá sának kérdése is. Nemcsak en állapítom ezt meg, hanem megállapította az Országos Földmíves Tanács is. hogy a Duna-Tisza közében jelentősebb kiterjedésű belvizek vannak és félő, hogy a belvízlevezető csatornák elhanyagolása a vetések kipusztulását fogja eredményezni. Az állattenyésztés terén javulásról beszélni nem lehet. A rendkívül nagy tnkarmányinség különösen kihat az igásállatok erőbeli állapotára, amikor pedig az igásállat-állományra a meginduló tavaszi munkálatok ide jón fokozottabb igénybevétel vár. Egyetemes kívánsága a gazdatársadalomnak, hogy àï igásállatállomány részérc minél gyorsabban abfaktakarmányhoz juthasson, mert, enélkül a legyengült igásillatokkal a tavaszi farlómnn kákát nem tudja elvégezni. Általános panasz a pénzszűke és a mai árrendszer. A rnhátlanság és a lábbelihiány HiiaM igazságos á rrevizióra lenne s/ükség. Ivz évi április hó 15-én, kedden. . 556 mint a gazdaközönség egyetemes kívánsága jelentkezik, mert a mai terményárak mellett még jó termés esetén sem tudnák a gazdák a termeléshez szükséges iparcikkeket és ruházati anyagokat beszerezni. Az Országos Földmívelésügyi Tanács, amely a mezőgazdaságnak egyelőre a legfőbb szerve, megállapította — hivatott is arra. hogy konstatálja — hogy a mezőgazdasági melléktermények visszaadására égető szüksége van annak a mezőgazdaságnak, amely tulajdonképpen milliók, és milliók munkáját és az ország megélhetését elsősorban biztosítja. (Az elnöki széket 12 óra 6 perckor Kossa István foglalja el) Nem szólt .a mélyen t. minisztercLuök úr a munkanélküliség enyhítéséről sem, pedig minden városban száz-, sőt ezerszámra vannak olyan napszámból élők. akiknek a mindennapi kenyere már most sincs biztosítva. Ha nem tudjuk biztosítani a tavaszi és nyári munkák folyamán különböző iparágakban, éppúgy mint a mezőgazdaságban, ezeknek az embereknek az elhelyezkedését, félő, hogy a télen igenigen komoly időknek nézünk e-lébe. A termést még nem ismerjük, nem tudjuk, hogy mi fog rendelkezésre állilni, de mindenesetre 'fontos, hogy legalább akarattal szolgáljuk a munkanélküliség leküzdését már a mostani napokban is, hogy enyhítsük ennek veszedelmét és lehetővé tegyük, hogy az egyes szükséges iparcikkek árát. vagy legalább a mindennapi kenyeret a munkásság a maga részére megkereshesse. Az adózásról sem szólott a miniszterelnök úr. Napjainkban éppen elég elolvasni az erre vonatkozóan megjelenő rendeleteket. Adót fizet már mindenki minden után. Az iparos, a kereskedő, a mezőgazda, egyaránt fizeti a rengeteg sok adót. Az adófizetés terén a legnagyobb sérelem az, hogy sok esetben éppen az állam, áiltal ki nem fizetett összegek miatt abba a helyzetbe jutnak egyesek, hogy a nagy adóterhet nem tudják elviselni, így azután 36 százalékos késedelmi pótlékot kénytelenek fizetni- Az volna a helyes, ha a miniszterelnök úr belátta vollna már ennek a 36 százalékos adópótlékfizetésnek a tarthatatlanságát és hogy úgy mondjam, az állam nem élne vissza a hatalmával, nem kényszerítené a polgárokat arra, hogy sokszor saját hibájukon kívül késedelmes adófizetésük miatt 36 százalékos kamatát fizessenek. Az adóbefizetése mindannyiunknak kötelessége. Ahogyan a pénzügyminiszter úrtól hallottuk és a kimutatásokból látjuk, az állampolgárok összessége igenis eleget tesz ennek a kötelességének, megvan tehát benne a készség az ^adófizetésre, így az adófizetés az évi 12 százalékos kamattal éppúgy biztosítható lenne, mint a sokak által sérelmezett és nagy terhet jelentő, semmiesetre sem igazságos 3fi százalékos késedelmi pótlékkal. Folytathalnám ezeknek ia niezőjgiazdasági sérelmeknek a felsorolását tovább is. Mivel azonban 'nem látom, hogy a mezőgazdaság érdeikeit egy tényleges érdekvédelem követkéz tében megvédenék, s nem látom, hogv az önkormányzati választást, amely ; ulajdonképpen hivatva lenne arra, hogy a demokrácia alapját lerakva megindítója legyen a többterme lésnek, meg akarnák tartani, a törvényjavaslat«)! a mag;i

m részéről nem fogadom el. (He-