Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-122
553 A nemzetgyűlés 122. ülése 1947. j-vi április hó tf-én, kedden. 554 ember októberien már nem kap annyi munkát hogy két hónapon keresztül 1 hónap biztosítási díjat tudjon leróni. Ezzel tehát mintegy ki van zárva a munkásság, amelyet bizonyos kedvelésben akarunk részesíteni, a beteg'segélyezés áldásából, ki van zárva abból, hogy abban komolyan és ténylegesen résztvehessen. Ugyanígy jár a munkás az úgynevezett évi biztosítássbg is. amelynél 18 és 25 heti foglalkoztatási kötnek ki. Az ilyen kikötések szinte 5 kizárják azt, hogy az intézmény a maga feladatának száwzázalékig eleget tudjon tenni. A rendelet 11. §-a azt mondja, hogy a kirendeltségeket az OTI bízza miieg, Iha azonban a községekben gazdasági munkaközvetítő iroda "em működik, vagy az intézet megállapítása szériát a. helyi tennivalók ellátására nem alkalnias, akkor azokkal mást kell megbízni. A sok »ha« folytán, amely ezekben á paragrafusokban benne van, ez a rendelet igazán nem méltó arra, hogy ezt a nagyjelentőségű és valóban áldásos feladatot mindnyájunk megelégedésért' biztosítsa. Ugyanilyen hiba van a 14. §-nál is, amely azt mondja, hogy (olvassa): »A szolgálttá sok "Körtékének megállapításánál törekedni kell arra. %> hogy a gazdasági munkavállalókat megillető szolgáltatások az ipari munkavállalókat megillető szolgáltatásokká] egy színvonalra hozassanak.« Ha már most a munkavállalók befizetik n járadékokat, akkor joggal remélhetik, hogy őket is ugyanaz a. biztosítás illespumeg, amely az ipari munkásokat megilleti. Ezzel szemben a rendelet 14. %-& ezt nem biztosítja, esupán annyit mond, hogy törekedni kell ezeknek a szolgáltatásoknak az ipaiM munkálok szolgáltatásainak megfelelő anértékben való juttatására. Látjuk tehát, hogy a bizitosítási rendelet ""in nyújtja azi, amit reméltünk és ami! sze1<'ttünk volna. A 72.000/1947. számú népjóléti mánifiztetrii rendelet 3. §-a azt mondja, hogy az intézet a biztosi tá«i igazolványt, és bélyegi a pot előállítási és kiállítási költségüknek megfelelő, kékésőbb megállapítandó áron Bocsátja az érdekeltek rendelkezésére. Kérdtem, miért nem közük, hogy ennek vagy 'annak a> lapnak ez vagy a.z az ára. miért kell az igazolvány árát és az 1 1 vetett igazolvány pótlásáért, fizetendő díjat később megállapítani 1 ? így vagyunk a lerovásokkal is. A 170.390— 1947, számú'földmívelésügyi miniszteri rendeké a napszámosoknál, a sommás munkásoknál. v ahmint az éves gazdasági alkalmazottaknál három osztályt állapít nieç, ezzel szetÈfefen a 'ulajílonképpeni lerovás csak két osztályt ír rto. Ennek az lesz a hátránya, hogy azt az egyszerűbb, harmadik osztályú munkát senki aeua fogja alkalmazni., mert ha már fizetik a niunkás után a betegsegélyzőnek azt az elég magas összeget, a naponkinti 70 fillért, illegve a havi 15 forintot, akkor mindenki inkább valóban alkalmas, erősebb, munkabíróbb embert akar alkalmazni, aki valóban képes lesz "íinak a munkának elvégzésére. Továbbmenve azt mondja, a rendelkezés 6- Wihnn, hogv azok után a gazdasági műnk i vállalók után is kell fizetni, akik valamely munkát a remél' termés egy bizonyos hányadáért vállalnak. Most a kérdés az hogy h i kukorica, répa. szőlőkezelési, vagy inas hasonló munkálatokat végez valamelyik munkavállaló m azt nemcsak nmgn végzi, hanem a család tng.iä, a fyermeke is dolgozik, h-ojrytfni t-s miként történik a lerovás? Kinek a rnunkaköny vében lesz & munkaadó által leróliató ez a bizonyos betegsegélyző díj, amikor nem általánosan egész napon keras'ztül dblgozik az illető, hanem' csak egy órán át vagy a napnak egy bizonyos részében vagy amikor esetleg szokásos módon móvában, egymáson való segítéssel igyekeznek egy-két nap alatt elvégezni azt à munkát? Ilyen esetben hogyan »rója le az a gazda ezt a imunkásbiztomtási járulékot, aimii kor nem egy meghatározotti ember végzi el azt a munkát, hanem annak a családtagjai, illetve együttes movával végzik el? Nagy hiányossága & rendelkezésnek, hogy havonkint be kell vinnie annak a munkaadónak azt a bizonyos munkavállalási lapot, mert azok a 14—15 kilométeres utak. amelvek tany>a>videken a Duna—Tiszaközén vannak, szinte kizárják azt, hogy az a munkavállaló, éppúgy mint a - munkaadó állandóan naponkint, a varosba menjen be. Ugyanis a munkáltató abban az esetben, lia egy holdi földnél több vagyona van, vagy több áll a kezelése alatt a munkavállalónak, el kell hogy menjen és jelentse ezt a : bizonyos többletet az OTT által megbízott illető csoportnak, éspedig 48 óra alatt kell neki jelenítenie. Tehát ahol a tanyák világában a posta nenni működik, nagyon nehéz i lesz, hogy egyetlen napszámosnak alkalmazásánál a munkaadó 15—20 kilométeres távolságokról folytonosan bejárjon, és büntetésnek tegye ki mag-ált abban az esetben/ ha időhiány miatt nem tudta megtenni. Ez tulajdonképpen csak azt eredményezheti, hogy azok a munkaadók, akik eddig anunkással dolgoztattak, nem fogják azt a munkást alkalmazni, nem alkalmazhatják azért, mert nem is lessz nekik reávalójuk. kerülni fogják' ezt a leginkább a távolság miatt rájuk nézve kelletmetlen ki-bejelentgetést. tehát még inkább fokozzuk azoknak számát, akik ezideig is munka nélkül voltak és ezután még inkább munka nélkül fognak állni. Szerettein volna szót hallani a miniszterelnök úrtól a robottmunka és a dézsma eltörléséről. Nem szeretnénk, ha 1848 százéves évfordn lóját robotos ós dézsmás világban ünnepeinők meg és amikor mindannyian a szabadság után vágyódunk, akkor éppen a mezőgazdaság kapja azt, hogy az ő nagy munkáját úgy becsülik meg, hogy robot és dézsmák szedésével» illetve teljesítésével van megterhelve. Fontos és mindannyiunkat érdeklő kérdés a zárolt pengők sorsa. Tudjuk azt. hogy a forint bevezetésekor zárolták azokat a követeléseket, amelyek akár iparosok, akár munkások részéről adópengőben állottak fenn az állammal szemben. Mindenki az* hitte, hogy ezeket a r /árolt összegeket majd rövid idő alatt valóban folyósítják, és azokat a munkásokat, akik akár úton, akár pedier állami épületeken dolgoztak, egy-kettőre kifizetik, inert azt. hogy valaki, ebben az esetben az állam, másnak a kárára gazdagodjék, senki sem gondolta, hogy az államhatalom valóra váltja. Mi történik most? Az történik, i. Nemzetgyűlés, hogy az államépítészeti hivatal, amely ezeket ai munkákat vég-eztette. útépítések esetén a napszámosokat, akik a követ kihányták, a fuvarosokat, akik a követ kihordták az úténítéshez, nem fizeti, küldözgeti Poneiushoz. Pilátushoz, árh i va tálhoz. kereskedelemügyi minisztériumhoz és a vége az. hogy ezek az isten,idta szegény, szerencsétlen munkások. akik nhbél a napszámkercsetből élnének, még ;i inni nanifif sem kapták meg ezt a félév óta kik :'-vn iáramhWigol. amelv nekik az utolsó
