Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-122

547 A nemzetgyűlés 122. ülése 1947. gozik, nein látja az elszámolását aiinak a földadónak, amelyet a 33201947. számú rendelettel vetettek ki reá, de még' atinak az ellenőrzésért" sincs, módja, hogy az általa kataszteri aranykorona után befizetett 4 kilogramm búza kat hogyain és mikép használják fel. De ugyianerre a sorsra jut a .3440. számú rendelettel 1947re kivetett és többmillió mélermázsára rúgó mezőgazdasági termény sorsa is. A termel» nem látja tisztán, bogy az általa beadott különböző gabonák és egyéb termé nyék hogyan és miként számoltatnak el- Azt mindannyian tudjuk, ahogyan t. képviselőtársam mondta, bogy ezek a beszedett gabonamennyiségek részben a közellátás céljai; szolgálják. Azt is tudjuk, hogy a 4,300.000 ember .számára a beszedett gabonamennyiség nem szükséges. Tudjuk azt is, hogy ezekből a in/enynyiségekbő] jóvátétel céljaira is fordítani a k bizonyos mennyiséget- A magyar mezőgazdasági termelők milliói mindenesetre várják és ped.ig szerintem méltán várják ezeknek a mennyiségeknek a szabályszerű elszámoltatá sát, mégpedig a költségvetés keretén belül, annál is inkább, mert tudjuk, hogy a költségvetés 417 millió hiánnyal zárul. Amikor a közellátásügyi tárca vitájában szóvátettem ezeket a kérdéseket, dr. Erőss Já nos közellátásügyi miniszter úr sérelmezte, hogy a nemzetgyűlés nem dicsérte meg őt azért, mert olyan kis összegből tudja fenntar tani & közellátásügyi minisztériumot. Termé szetes, ha egy esztendőben ötször cserélik a jegyeket, így a költségvetése csak nagyon kis deficittel .iar. Ha talán nyolcszor csinálná ezi a bizonyos cserét, amelyet most négyszer csinál, egészen ingyenes volna a közellátás. Az a szerencsétion dolgozó pedig fizesse a 60 filléreket, vagy ahogyan éppen megállapítják. Igen t- miniszier úr, meg kell mondanom. hogy szerény felszólalásomban igenis fog] ilkoz" tani -t miniszer úr problémáival. Ha az ember elolvassa azt a 294! oldalt, akkor látja, hogy nemcsak azzal foglalkoztam, hogy mennyi a bevéteti és a kiadás, hanem azzal is, hogy autókra mennyit költenek ebből a bizonyos összegből. A miniszter úr kérdésemre azt válaszolta, bogy majd el fog számolni, meg fogja mondani, hogy a közellátás mennyit szedett he, illetőleg mennyi voJlt a kiadása. Beszéde későbbi folyamán "válaszolt is- Elmondotta, begy hány tonna gabona, burgonya, napraforgó, valamint olajosmag jött be a közeilátasnak. Az összesítés során megállapíioMa, bogy S02.000 tonii;i beszolgáltatandó gabona helyetl 503-00Ö tonna jött be. A közellátás biztosítására Ő7S00 vagon kenyérgabonát kellett volna begyűjteni. Arról azonban Erőss .Iá nos közellátásügyi miniszter úr egy szót sem szolt, bogy a begyűjtésen kívüli 5,030.000 métermázsa kenyérgabona sorsa mi lett, hogyan miképpen osztották el. Krüss. dános tehát a számolásban nagyon is gyengének bizonyult és még mindig nem tájékoztatta a nemzetgyűlést arról, bogy a beszedett ötmillió métermázsán felüli gabonának mi a sorsa és hogyan, hová osztották ki. (Nagy Vince (mez): ügy van! — Pászthory István (ms/.l: Kíváncsiak vagyunk!) Ez ;i szám főleg azért érdekes, mert ezt a mennyiséget a magyar mezőgazdák milliói szolgáltatják be. (Ugy ran! Uoîi van! a szabadságpárt oldalán.) Köztudomású, bogy az a bizonyos beszolgáltatott gabona, amelyet úgy tudom, a o**ép évi ájirilis Jió 15-én, kedden. 548 lésnél, sőt a fogyasztás folyamán is ellenőriztek, nem lett volna elég, ha Amerika nem sietett volna segítségünkre az ö bihetetlen menynyiségű gabonájával. Ha Amerika nem segített volna, ma talán éhínség volna Magyarországon. (Ugy van! Ugy ran! a szabadságpárt oldalán.) Nekünk, mint mezőgazdasági államnak, tudnunk kell azt. vájjon mi szükség volt arra, hogy ezt a gabonát behozzák Magyarországra, ahol pedig kellő mennyiségű gabonát szedtek )v. (Pászthory István (msz): Elfekeltézték, mimt a enkro ! Hová lett a cukor?) Talán éppen ez az oka annak, hogy mi 720 millió forint hiánynyal zárjuk költségvetésünket. De ugyanez a sorsa a dézsmállak is. A dézsma sorsa is teljesen ismeretlen. Ugyanez a sorsa továbbá a lefölözésnek is. Vajda Imre államtitkár úr előadói beszédében ezt mondotta (olvassa): »Hogy a mezőgazdaságnak aggályait itten kissé eloszlassam, legyen szabad arra utalnom, hogy ebből a lefölözési alapból pótolja például a kormányzat azokat a hiánytokat, .amelyek az olcsó vejtőmag rendelikézésre bocsátása' tevén fedezendők. Például len- és knedermagot ím" portálunk külföldről, valamint cukorrépáin,'! got. mind sokkal magasabban, semhogy ez a magyar árszintbe beillenék- Vetőárpa importunkkal kapcsolatban ugyancsak vannak ilyen fedezendő szükségletek» Ez a lefölözés terhére megy és így az, 'ami a mezőgazdaságtól elvétetik, visszakerül a mezőgazdaság javára és ann«k fokozását szolgálja.« Azt afeonban az államtitkár úr sem említette előadói beszédé ben a kereskedelemügyi fcároa költségvetésének február líHki tárgyalásán, hogy hol és kinek számolnak el. Annak megvilágítására, hogy a mezőgazdaság a cukorrépa tekintetében vájjon rászorul-e erre a segítségre, csak Bárányos földmí velésügyi miniszter úr beszédére hivatkozom, aki azt mondotta, hogy a cukorrépa az a szántóföldi termény, amely a békebeli értékesítési adottságokkal szemben a legjobban kiugrott. Tudjuk, hogy a enkorrépamag árából a gyár\ 30 százalékot térít meg a mezőgazdáknak. Hogy n jövök én ahhoz, mint mezőgazda, hogv amikor az egészen olcsó áron összeszedett és külföldre számított haromfinak hasznát tőlem elveszik, ugyanakkor p kapitalista cukorgyárosoknak adjak 30 százalékos hozzájárulást? Ha a .cukora-városok akarnak cukorrépát ter illesztetni, akkor igenis járuljanak hozzá ők a kiadásokhoz. De igen érdekes az államtitkár úrnak egy további pársoros nyilatkozata, amiikor azt mondja, hogy a nemzetgyűlés e/gyes tagjai védik a tisztességes kereskedelmei, védik a ke reskedelmeí általában, még a kereskedelmi kormányzattal szembenis, ugyanakkor nem találnak eléggé komoly és ostorozó szavakat :i spekulációs nyereségekre, arra a jelenségre például, hogy egyes behozott áruk árait hogyan drágítják, milyen hatalmas százmilliók ragad-, tak a nemtisztességes, « spekulációs kereskedelem kezéhez és nem gondolnak arra, hogy ezek a nem jó kezekben maradt százmilliók milyen végzetes károkat okoznak az egész országnakMélyen t. Nemzetgyűlés! Nekem, mint egyszerű embernek, elképesztő az államtitkár úrnak ez a kijelentése, >ameilyet itt a nemzetgyűlés színe előtt mondott el. Neki. mint államtit-