Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-122
A nemzetgyűlés 122. ülése W47. évi április hó t5-én, kedden. 546 Ezt a két rendelkezést, amely a jövőben szabadságjogunk egyik legnagyobb biztosítéka lesz, tekintetbe kell venni, mert ez a törvény, minthogy a háta. mögött nemcsak a nni szuverenitásunk, hanem )a szövetséges hatalmak szuverenitása is áll, (Ügy van! a szabadság?ÏÏ r Î2 n ') minden más törvényi rendezést kizár, ílleuőleig ezzel a rendelkezéssel «zeniben más, ellenkező rendelkezés nem alkalmazható. {Ügy van! a szabadságpárton.) Választói törvényünk, az 1945-.V111. te. biztosítja a választói jogot minden magyar allaonpolgárniak. aki életének huszadik évét betöltötte vagy a névjegyzék összeáll italának evében betölti és 1945. szeptember hó elsején Magyarország' 1937. december 31-iki határain belül lakott Ugyancsak 1 biztosítja azok számára is, akik íliadiifoglyok voltak és az utolsó választás óta kerültek haza, (Ügy van! a szabadságpárton.) ha velük szemben kizáró ok nem forog fenn. Most már tehát csak olyan választást leihet tartani, amelyben az 1947. évoen huszadik életévüket béltől tölt vagy betöltő állampolgároknak, valamint a hazatérőknek választójoguk van. (Ügy van! n szabadságpárton.) A belügyminiszter törvényjavaslatot nyújtott be, amely az 1947:111. tc-ben törvényerőre emelkedett. Eszerint a nemzetgyűlési választói névjegyzékek helyesbítése elhalatsztatik a törvényhozás rendelkezésiéig-, úlietőleg a helyesbítést, ha 'törvényhozási rendelkezés nem volna, az 1947. év folyamán szeptember l-e és decembelr 31-e köz{i időben kell végrehajtani. A mai jogállapot mellett tehát eddig az ideig, 1947 december 31-ig ia békeszerződés értelmében választani imár, nem lehet. (Ügy van! a szabadságpárton.) mert ebben az esetheti állampolgárok veszítenék el a "mi törvényeinkben biztosított jogaikat, (Úgy van! a szabadságpárton.) ez, pedig az azóta választójogot nyert korosztállyal és ia hazatérőkkel iszemben jogfosztás volna, timely a békeszerződéssel ellenkezik. Sőt nehéz helyzetben van az államfő is. mert a Házat feloszlatni a nemzetgyűlés összehívása nélkül nem lehet. (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárt oldalán.) Ugyanis tm így összeülendő nemzetgyűlés megválasztása az állampolgárok egyçészének jogfosztásával járna. (Ügy van! Ugy vym! a szabadságpárt oldalán.) Nyilvánvaló '«tehát, hogy ha választani akarnak- az 1947:TTT. te. értelmében a választójogot helvesbíteni kell a békeszerződés említett rendelkezéseiben biztosított polgári, politikai szabadság érdekében. (Ternay István (msz): A jogfosz'ás egyenlő iái fasizmussal! — Taps a szabadságpárt oldalán.) Ezt az óvást kénytelen^ vagyok itt. mélyen t- Nemzetgyűlés bejelenteni. ' Még egy dologgal foglalkozom, röviden, mégpedig a miniszterelnök Úr beszédével(Halljuk! Halljuk! a szabadságpárt oldalán.) A miniszterelnök úr beszédében ígéretet tett, hogy velünk szemben, radikális eszközökkel kivan eljárni. (Nagy Vince (msz): ígéret Î Fenyegetés! Szép kis ígéret! — Zaj a szabadságpárt oldalán.) Nekem a miniszterelnök nr beszéde után eszembe jutott két férfiaméig is nevezem, őket: Canl (laszton es Bajcsy Zsilinszky Endre. Gaal Gaszton igaz, magyar ember volt, ré-gi függetlenségi képviselő. A képviselőház elnöki tisztségére méltatták, ezt a magas pozíciót par baltiamul igyekezett betölteni. Látta azonban a gazdatársadalom «ok szenvedését, szembe fordhilit Bethlen Tstvánnal, otthagyta az elnöki NEMZETGYŰLÉS] ÏÏAPLÔ Ml. méltóságot és innen a jobboldalról átment a baloldalra, küzdött a falu népének jogaiért és mint a szabadságért és a nép jobblétéért küzdő politikusa halt meg. (Ternay István (msz) a baloldali padsorok felé mutatva: Ott van a plakettjei) Zsilinszky Endre szintén itt ült kezdetben a jobboldalon. Látva u kapitalista nagytőke túlkapásait, a keresztény társadalmat akarta megmenteni, majd szabadságszerető, nagy lelke lerázta magáról a korlátokat, az egyetemes magiyjar szabadságért küzdött, látta a nagy veszedelmet a németségben, mártírhalált szenvedett. Ott ült a baloldalon! Minket idekényszerítettek a jobboldalra. Amikor fájó szívvel hallottam a miniszterelnök úr beszédét, ez a két nagy ember jutott az eszembe, és úgy láttam, mintha felálltak volna és átjöttek volna errefelé, mifelénk és követte volna őket egy nagy tábor, nagyobb, mint a .szabadságpárt, nagyobb, mint a kommunistapárt vagy a sok szavazattal rendelkező szociáldemokratapárt, a magyar közvélemény ereje. (Ugy van! Ugy van! — Taps a szabadságpárt oldalán.) Én a magyar közvéleményre hivatkozom a miniszterelnök . úrral szemben! (Élénk éljenzés és taps a szabadság/tárt oldalán. — A stónokot üdvözlik,) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül 1 ? Hegyesi János jegyző: Kiss Ferenc! Kiss Ferenc (msz): T. Ház! A tárgyalás alatt lévő költségvetési törvényjavaslat, amelyr nek kiadásai 4.420 millióban, bevételei 4.045 millióban. a hiány pedig 375 millióban fekszenek előttünk, hű képét kell, hogy adja a magyar állam bevét eleinek és kiadásainak. Sajnos, ha a költségvetési javaslatban fog lali számrengeteget áttanulmányozzuk, nem látjuk, hogy ez valóban tiszta képét adná a magyar állam bevételeinek, illetve kiadásainak, meri nincsenek benne felsorolva, som fő, sem alcímek alatt, azok a kiadások, illetve bevételek, amelyeket az állam, természetben, akár adó címén, akár beszolgáltatások, akár dézsma, vagy fölözés címén vesz' beA magyar mevögazuaság a természetben beszolgáltatandó gabonának, és egyéb gazdasági terményeknek a b^trdás^t saját bőrén érzi: azzal is tisztában van, hegy ezek a beadások a legnagyobb akadályai annak, hogy a magyar mezőgazdaság mt ircvösödjék és a teljes erejével résztvehessen az ország újjáépítésében. t)e nem is erősödhetik meg f mezőgazdaság miindaddig, amíg ugyanarról a földterületről több szőrösen adóztatják meg. A magyar,föld fizeti az adót gabonába és ugyanazon a föld után kérik a beszolgáltatást is. A termelőnek a kenyér után dézsmát kell fizetnie, az olaj után ugyancsak dézsmát kell fizetnie és lefölözik az áruterméket, amelyet nehéz munkájával előállított- Tgy igazán nem lehat szó ;, többtermelésről, mert a magyar mezőgazdaság nem bírja túlélni ezt a bánásmódot, amelyei csak azzal lehet jellemezni, hpgy egy rókáról két bőrt nyúznak le. Igv igazán nem tud a mezőgazdaság megerősödni, így nem várhatjuk, hogy nemesebb ipari növényeket termesszen, nagyobb tőkebefektetésre vállalkozzon, több munkával, erosebb munkát végezzen jobb igásállatokkal és hogy gépi berend ezé sekkel könnyítse és tegye tökéletesebbé a termelést. A mezőgazdasági termelőosztály, amely látástól vakulásig dol35
