Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-122
543 A nemzetgyűlés 122. nlèse Ï047. éri április hó t5-ên, kedden. 541 R paärlameül gyűlésezése alatt, mi a parlamenl szabadságai Keltjük, (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton.) amely törvényi leír biztosítva van. (Nagy Vinee (msz): Palotaőrök ruháit letépték! — Vásáry József (msz): Ez nem % (1 (mi ok rácin!) • ' De nem tartjuk helyesnek azt sem. ami a mi kizáralásunk elölt történt, amikor kivezé nyellek százezer közalkalmazottat és egyéb alkalmazottat, akiknek ki kellett meiiniök a Hősök-terére és másnap ennek a tiltakozásnak eredményeképpen kizártak bennünket, (Stüh merné Oberschall Ilma (msz): Azótía B-listán fannak!) és azok nagyrésze- akiknek tüntető menetben kolletl oda kimenni. B listára került. {ügy ran! Ügy ran! ti szabad sáppárt és •a pártonkívüliek soraiban. - Nagy Vince (msz): Kár volt ez a nagy megmozdulás, anélkül is kijöttünk volna!) Azt a tüntetést sem helyeselhettük-, amely a pápa jubileuma alkalmával Kiskunfélegyházán történt, amikor a pápát durva kitételek kel illették (Nagy Vince (msz): Jellemző Tlelki világukra!) s amikor az egyáltalán nem vallâ«os tömeg az ő papját megverte. Ezt nem lehet még a sajtóban sem dicsőségnek minősít.mi. (Pászthory István (msz): Hitlerek is ezt csinálták!) Hódmezővásárhelyre aézve pedig ctok annyit jegyzek meg, nekünk az a nézetünk. hogy minden pártállása embert juttassanak abba a belyzethe. hogy a maga elvi célkitűzé re vonatkozó előadásokat megtarthassa. (Ügy ran! Vgg ?•«»•' a szabadságpárt soraiban.) A szólásszabadságot, tisztelnünk kell (Pászthorv István (msz): Törvény van ra!) A kritikát el kell bírnunk. fTernay István 'msz) gúnyosan: Néha nehéz!) Ezért lehat sem parancsokkal, sem felbérelt emberekkel, sem a vasdaraboknak Sulyok Dezső autójára dobá; lásával nem lehel a kritikát elnémítani. (Vásáry József (msz): Nyolcszáz embert bérelitek fel a demokrácia hősei! — Lévay Zoltán (msz): ötven forintos napidíjjal! — Egy hang a szabadságpárt soraiból: Júdás pénz!) Az eddigi szalámialap'' helyett rámentek a tüzesóva alapjára is: {ügy ran! Ugy van! a szabadságpárt soraiban.} a fakultativ vallásoktatás kérdésére. Amikor egv demokráciának fejlődnie kell. amik >r minden tényezőt be kellene soroz-nunk. hogy minél eredményesebben tudjunk együttmunkálkodni, akkor beállították ezt a kérdést, és erre Szegeden diáktüntetések voltak. Akkor tüntettek, amikor az állam feje éppen lenn voll. Bizonyára szimpá'intüntetés lehetett ez a vallásoktatás kötelező volta mellett, az államid figyelmét akarták rá felhívni. A diákság tüntetett. Hiszen mi is voltunk diákok, hányszor vettünk részi tüntetésekben és harcokban! De hogy ennek köveíkezménvekéope i bemenjenek a templomokba, gumiibotot hasz náljanak, {Felkiáltások a szabadság párt so raiban: Aljasság! — Pászthory István (msz): Ilyen aljasság még nem volt!) hogy tizenogyéves diáklányon bieikliláneeal sebeket ejtse aek, (Felkiáltások a szabadsáapárt soraiban: Demokratikus eszközök!) hogy huszonnégy diákot letartóztassanak* (Némethy Jenő (msz): Es ezt a vallás- és közoktatásügyi miniszter helyesli!), én a magam részerői az elintézésnek ezt a módját nem helyeslem. (Parragi György (pk): Mi sem! — Nagy Vince (msz): N T em ez a fasizmus?) és erre nézve', ha már a kormányzat ezt a kérdést le nem veszi a szőnyegről, ha most mindennél fontosabb az, hogy a lelkiismeret és a vallási meggyőzrídés kérdésében az emberek döntsenek, ha ez azért szükséges, hogy talán egy újabb szétfeszítő erő legyen, (Élénk felkiáltások a szabadság várt oldalán: Azért! — Nagy Vince (msz): Elepeszteni a kisgazdapártot!) én beterjesztem a következő javaslatomat (Halljak! Halljak! a szabadságpárt soraiban. — Olvassa): »Uta&itsa a nemzetgyűlése kormányt, hogy a fakultatív vallásoktatás kérdésében a Aálasz J tói törvény alapján a választói jogosultsággal 1 bíró választók között népszavazást tartson. (Élénk taps a szabadságpárt soraiban: — Vásáry József (msz): Lássuk, hol áll a nép? — Ternay István (msz): Döntsön' a nép!) illetve a népszavazásra vonatkozólag törvény javaslatot terjesszen be.« (Felkiáltások n szabadságpárt oldalán: Döntsön a nép! -- Pászthory István (msz) közbeszól. — PrieszoJ József (kp): Amikor a krumplit eldugta, akkor. is megkérdezte a népet? — Pászthory István (msz): Kevés eszére mutat, ha ilyen alaptalanul rágalmaz! — Ternay István (msz): ITa ellenünk dönt, akkor is elfogadjuk!) Elnök: Pászthory képviselő urat rendreutasítom. Hegymegi Kiss Pál (msz) : Ha a demokráciára nézve ez a kérdés annyira fontos: ha ezt az emberi jogok és a szabadság jegyében akarják elintézni akkor semmi akadálya sincsen ezen javaslatunk elfogadásának, (Ügy ran! Úgjj van! a szabadságpárt soraiban.) akkor nem kell félni, hogy ebben a kérdésben a magyar nemzet nwgtalál.ia a maga. helyé'. {Úgy van! Ügy ran! a szabadságpárt soraiban. — Lévay Zoltán (msz): De nem mernek oda menni a nép elé!) Foglalkoznom kell a választások kérdésével is, amelyre vonatkozóan a miniszterelnök úr kijelentette, hogy ;1 maga részéről a választást szükségesnek nem találja, míg a másik koalíciós párt illusztris veséire választásokról betezélt. Erre nézve, az . ia tiszteletteljes állás pontom, hogy ezt a kérdést nagyon is megfontolás tárgyává kell tenni. A békeszerződés ratifikálása ugyanis remélem, rövidesen megtörténik. Ennek a békeszerződésnek vannak laz országot terthelő politikai feltételei, illetőleg kötelezettségei. Tgy a nagyhatalmak kívánják tőlünk a jövőre nézve a demokratikus állani fennmaradása alapfeltételeinek biztosítását. Szuverenitásunkat 'voltaképpen ezekkel ;t kote lezettségekke'l kapjak vissza. . A békeszerződés! politikai rendelkezései az 1. ^. 2. cikkében kötelezik Magyarországot, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a miagyar fennhatóság alá tartozó minden személy l'aji, neminyelvi és vallási különbség nélkül élvezze &t emberi jogoka't, az alapvétő szabadságjogokat. (Nagy Vince (msz): Helyes!) valamint a vallásgyakorlat, a politikai meggyőződés és a j nyilvános gyülekezés szabadságát. (Nagy Vince (msz): Helyes! — Ternay István (msz): Éljen! — Helyeslés a szabadság párton.) Sőt továbbmenően ezek a rendelkezések arra is köteleznek bennünket, 'hogy érvényben levő törvényeink sem tartalmuk, sem alkalmazásuk tekintetében nem fognak különbséget tenni l magyar állampolgárságú személyek közt, vaja. mennyien egyformán gyakorolhatják polgári és politikai jogaikat.
