Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-121
500 A nemzetgyűlés 121. ülése 1947. évi április hó 11 én, pénteken. 510 hogy rögtön # és azonual vizsgálóbizjttság2t küldjenek ki ós vizigiilju-k felül az új gazdagok, az ú.i Esterházyak ügyét. (Taps a kisgazdapárt soraiban. — Eqy hang a kommunistapárl oldalán: A régiekkel együtt? Ugye?) vizsgáljuk felül, honnan lettek ú.i Esterházyak. Mi valamennyien egyik napról a má^iKra vergődünk, alig tudunk megélni. Ha tat veszünk, nem jut kenyérre, ha kenyeret veszünk, nem jut fára. Hogyan tudnak itt ''•"berek száz- és százezrekéi keresni? Olyan Pártok ülnek most benn a nemzetgyűlésben, amelyek ez ellen harcoltak — nagyon helyeS, .V' , <'g.v életen át. Emlékszem, együtt küzlottürik. Szeretném-, hogy most. midiin kormá"yon és többségbon vannak, haladéktalanul eloyenniéik és megszavaznák Vaszkó képviselőtársam javaslatát, elindítanák a vizsgálatát M elvennék ezeket a vagyonokat a bároméves VjTv javára, mert szükség lesz a pénzre. Helyeslés a kisgazdavárt soraiban. — Egy '(ina a kommunistapárt oldalán: Maid utánanézünk!) T. Nemzetgyűlés! Még egy kérdéssel foglalkozom, ismételten felvázolom a nemzetgyűlés elüti azt, hoffv félmillió hadirokkantunk Van, akik éhhalálbil és nyomorral vívódnak. Kétszázezer ínséges, ellátatlan mezőgazdasági Munkásunk van. akik községi ellátásra sz> ''•ilnak,, mert megfelelő munkához jutni nem tudnak. Itt vannak a B-listások óriási tömegei, (Juhász István (szd): Szegény ügy vélek!) a nyugdíjasok szerencsétlenéi. Még haza fognak jönni hadifoglyaink, akikről való gondoskodásról tervet a kormány még nem kékített. Tehát egy hatalmas, óriási ilyen réteg v an. Ebben a szerencsétlen helyzetben, bármilyen demokratikus gondoslodás történik sok mindenről, képtelen az ország a maga e rejéből ezt a sok emberi életei megmenteni, KtUnkához juttatni, visszaadni az életnek. Ezt ^e kell szögeznünk és nem kell szégvelnünk. Ez a múlt bűneinek R következménye, a reakciónak, a feudális aljasságnak, tudatlan 8agniak, butaságnak és ennek következtében a háborúnak a következménye. Erről sem a '"'mzelgyűlés, sem a nép, sem á kormány nem tenet... (Prieszol József (kp): Azonban?) •V'onban, miután emberek ők is,... T, képviselőtársam, ön a dialektikai materializmus; Oak nagyszerű embere, ön jól tudja, hogy egy kérdést mindenféle oldalról meg kell vizsgálni, tehát van a kérdésnek igen-je, nem-je. V:lu jaj-a, van de-je. Legyen tehát egészen nyugodt, amit én mondok, az az ön munkás testvéreinek érdekében szól. T. képviselőtár^."í 1 * ön ;i maga egyéni éleiében is arra az a jláspontra akar helyezkedni, hogy mindenki, ft ki nadrágot bord, »úri bitang«? Ha ön — j'jiként ezt beszédében mondotta — erre az álláspontra helyezkedik, akkor önnel én nem vitatkozom. Előttem a nadrágos ember is einher és édes testvérem, faira, felekezetre való tekimtel nélkül. (Prieszol József (kp): En az »uri bitangokról« beszéltem.) Csak erről beszélt képviselőtársam. (Zaj és mozgás.) A magyar toaZéposztály a berkeken kívül Oaaradt, nem tud ma állá.sboz jutni, de sok értelmes, derék, demokratikus gondolkozása ember van közöttük, akik önhibájukon kívül »erűitek állástalan helyzetükbe. Ezekről i> «'ondoskodunuk kell. Az én álláspontom e kérdésben az: az in teliigenein a nein/.e; virága, lia elhull a nenr get virága, akkor maga a gyümölcs is elvész. iVzért kell velük törődnünk, függetlenül attól, hogy emberek vagyunk. Bármilyen emberek is ők, édes testvérek, akiknek szintén élniök kell ezen a földön, tehát gondoskodnunk kell róluk. Minthogy azonban demokráciánk szegény, országunk s.zegény és kimerült, irtózatos terhelik vannak a békekötéssel kapcsolatosan, és a kormány sincs abban a helyzetben, hogy segítsen, azért ezeke»t a súlyos bajokat őszintén fel kell tárnunk a világ előtt, az Egyesült Nemzetek előtt, becsületeden, korrektül megkell mondani: igen t. Egyesült Nemzetek, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy biztosítani tudjuk százezrek és százezrek mindennapi kenyéréit, ezért segítsetek komolyan rajiunk, nyúljatok a hónunk alá, mert ha nem, el fog vérezni ennek az országnak egy hatalmas rétege. T. Nemzetgyűlés! Amint beszédem során hallották, sok minden kívánnivalója van a népnek, amit a magyar kormány nem teljesített, nem ért rá vele foglalkozni és részben nem is akart teljesíteni. Ennek következtében én az adómegajánlást a kormánynak nem szavazom meg és a javaslatot nem fogadom el. Elnök: Koszér Nándor képviselő úr személyes megtámadtatá* visszautaskása eímeii kért szót. A képviselő árnak a szót megadom. Koszér Nándor (kg) államtitkár: T. Nemzetgyűlési A parlamenti értesítőből megállapítottam, hogy a tegnapi ülésen a szövetkezeti törvényjavaslat tárgyalása során Nagy Vince képviselőtársam személyemmel kapcsolatban olyan megállapításokat tett. amelyek minden vona kozáxban alaptalanok. Köztudomású dolog, hogy a muH évben a szövetkezeti törvényjavaslat 189. §-ához i módosító indítványt nyújtottam be. Ezl a mo dosító indítványomat a nemzetgyűlés többsége el i s fogadta, Azer; tettem ezl a módosító LUdítványomati mert szükségét láttam annak. hogy ;i szövetkezeti életbe azok az emberek is közvetlenül bekapcsolódjanak, akik a múltban a szövetkezeti munkában nem tudtak kellőleg résztvenni, neun tudtak abba bekapcsolódni. A módosító indítvány értelmében megszavazott é« kihirdetés végett felterjesztett torvén.\ szakasz;, a köztávsasági elnök úr visszaküldte a nemzetgyűlésbe/, azzal,-hogy ezt a szakaszt és egy másik paragrafust, amelyet teljes egészében visszautasított, a nemzetgyűlés újból tárgyalja, és fomolja meg a kérdés nagy jelentőségét. Ebben a kérdésben pártközi értekezletek folytak, hogy az én módosító indítványommal kapcsolatban felmerüli problémákat a pártok szövetkezeti emberei egyöntetű közös álláspontot kiformálva oldják meg. Hosszú tárgyalások folytak ebben a kérdésben az Llletékasek között' de hosszú hónapok folyamán a paritok nem tudtak közös plattformra jutni. Természetesen aggodalommal látta ezt a magyar szövetkezeti élet, mert ez a huzavona a szövetkezeti éleiknek csak kárára volt. Ezt a kérdést pedig minél előbb meg kellett volna oldani, hogy a szövetkezeti élet íejlötdésuek indulhasson. En már akkor leszögeztem parlamenti beszédemben azt az álláspontomat, hogy híve vagyok az egy szövetkezeti központnak, mert úgy* látom és úgy érzem, hogy el fog következni az az idő. amikor egy szövetkezett központ lesz az országban. viVléken pedig a községekben univerzális szövetkezeti élet alakul ki egy kézben, egyöntetű irányítás alatt, ne
