Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-121
511 A nemzetgyűlés 121. ülése 1047. hogy vidéken egymással legyenek kénytelent* k harcolni a szövetkezetek. Szüksége mutatkoz i l< majd annak, hogy a szövetkezeti élet jövő fejlődése ebben az irányban haladjon. Nagy Vince képviselőtársam nem átallotlta azt a kijelentést tenni, hogy amikor én megtettem módosító indítványomat, az volt az érzésük, hogy meggyőződésből 'tettem- de utólag kiderült, hogy nem a szívemből és lelkemből fakadt, mert: egy államtitkári állásárt hajlandó voltam az elvemet feladni. Nagy Vince képviselő úrnak ezt a megállapítását visszautasítom, mert ez rosszindulatú beállítás. En az elvemet sem a múltban, sem a jelenben, sem a jövőben nem vagyok hajlandó feladni. En a módosító indítványomat vissza nem vontam, hanem a pártok vezetői egyeztek meg ebben a kérdésben úgy, hogy egy szövetkezeti központ legyen. T. Nemzetgyűlés! Annak jellemzéséül, hogy mennyire nem felel meg a valóságnak Nagy Vince képviselőtársamnak iaz- az állítása, hogy Rónai miniszter úr olyan munkatársat látott bennem, akit jobbra vagy balra, vagy bármilyen irányban lehet forgatni, bátor vágyok itt a miniszter úr jelenlétében elmondani, hogy amikor ebben a kérdésben 'tárgyalások folytak, én voltam az. aki azt mondtam a miniszterelnök úrnak, hogy az egy szövetkezeti közponftrtal kapcsolatosam szükségét látom annak, hogy abban a szövetkezeti központban az agrárius vonal, vagy a kisgazdapárt 50%-ban részesedjék, hogy a szövetkezeti életben legyen meg a biztosítéka annak, hogy azok az emberek, akik eddig kiszorultak a vezetésből, a szövetkezeti központ vezetésében helyetfoglaljanak. Ezt a feltételt nem azért szabtam, mintha nem bíznám abban, hogy azok, akik a kommunista vagy a szociáldemokratapárt részéről a szövetkezeti élet fejlesztésével foglalkoznak, szívből akarják előmozdítanil a szövetkezetekben tömörült kisemberek érdekeit, hanem láttáin és éreztem, hogy vidéken milyen a hangulat és tudtam, hogy ha netán a vidék ilyen módon nem kerülne be a szövekezoti közpoiu vezetésébe, (Nagyiván Janas (msz): Nem is kerül he!) akkor esetleg törés következnék be, arai az igazi szövetkezeti fejődésre hátrányos voLna. \ Az én előterjesztésemet a párt közi értekezleteken bizonyos módosításokkal el is fogadták és megállapodtak abban, hogy az agrárvonal — a parasztpárttial egyetemben — az egy szövetkezeti központ vezetésében 56%-ban részesedik. (Nagyiván János (msz): Tehát elv feladás!) Azt is állította Nagy Vmmoe képviselőtársam, hogy nem tartottam ki a párt hivatalos álláspontja mellett. Neki nagyon jól kellene tudnia, hogy ebben a kérdésben én egy kis pontocska vagyok. A pártközi megállapodásokat a koalíciós pártok vezetői kötötték és e/eket a megállapodásokat a kisgazdapárt képviselőcsoportja is elfogadta. Ezen túlmenően meg kell mondanom azt is, hogy úgy veszem észre, Nagy Vince képviselőtársam felszólalásával politÜkad pecsenyét akart sütögetni. (Ügy van! a kommunistapárt oldalún.) Amikor egyrészt (határtalanul védi a szövetkezeteket, beszédének másik szakaszában azt mowdja, hogy a szövetkezeti törvény Hangya-szakasza, vagyis a Hangya autonom iáját megszüntető szakasz a kiskereskedelem érdekeibe ütközik, mert az országos •következeti központ a kiskereskedelemnek teévi április hó 11-én, pénteken. 512 remt konkurreneiát. Ha így áll a dolog, hogy a szövetkezeti központ is konkurreneiát tevém í a kiskereskedelemnek, akkor» a Hangya szövetkezeti központ az országban, ugyanolyan konkurreneiát támaszt a kereskedeleminek. Mindezekből (kitűnik, hogy felelőtlen beszéd volt (Egy hang a kommunista párt oldalán: Régi szokás szerint!) így nyúlni egyes kérdésekhez, így megbolygatni ezt a kérdést és megbolygatni, elgáncsolni azt a nyugodt és békés fejlődést, amely ezen az úton megindult. Ne féltse Nagy Vine*; képviselő úr a szövetkezeti gondolatot a szövetkezőktől. A szövetkezők ott lesznek és megtalálják a módot, hogy éhben a kérdésben a magyar falunak, a magyar parasztságnak érdekeit megvédjék, de helytelennek tartom azt. amikor valaki ehhez a kérdéshez így nyúl hozzá é& ezzel a felizgatott közvélemény izgalmát még jobban igyekszik fokozni. T. Nemzetgyűlés! Én ebben a kérdésben, a szövetkezeti kérdésben ma is eredeti álláspontomon vagyok, abból egy jottányit nem engedtem s ezért Nagy Vince képviselő úrnak személyemmel kapcsolatos beállítását alaptalannak és rosszindulatúnak minősítem, meri egy Olyanl régi politikusnak, mint amilyen ő, ismernie kell a parlamenti szokásokat, a politikai zeg-zugokat. ha pedig ezeket ismeri, akkor elszólásai, illetve kijelentései rosszindulatból fakadtak és ezért azokat a leghatározottabban kénytelen vagyok visszautasítani. (Helyeslés és taps a kisgazdapárt, a szociáldemokrata párt és a kommunista Párt soraiban. — Kiss Ferenc (msz): Mi lesz a Hangyával? — Andrássy Dániel (kg): El és virul!) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Vásáry József! (Juhász István (szd): A hangya most már a fejekben Pog mászkálni! — Zaj.) Vásáry József (msz): T. Nemzetgyűlés! A felhatalmazás megadása a költségvetés szám* oszlopainak letárgyalása után egészen természetesen különösképpen ia kormány iránti bizalom kérdése, aminthogy azok, akik nem adják . meg a kormánynak a felhatalmazást, ezzel teljes bizalmatlanságukat nyilvánítják ki. Kijelentem, hogy bírálatom elmondásánál semmfiéle szubjektív érzés nem vezet. Igyek*szem teljesen tárgyilagosan rámutaitmi a kormány hibáira* Azít hiszem, elég lenne egyetlenegy dologra, ennek a kezemben tartott nemzetiszínű keretbe foglalt törvénynek a kormány által való sokszoros megsértésére hivatkoznom. Köztudomású ugyanis, hogy az 1848:11. te. és 1848:111. te. értelmében a minisztereket, ha a törvényt megsértik, váid alá kell és lehet helyezni, a törvényt pedig amint majd ki fogom mutatni adatokkal, hivatalos jegyzőkönyvekkel, kormánylapokkal, nem is egyszer, hanem számtalanszor megsértették. Pedig ezek még csak azok az adatok, amelyek nyilvánosságra kerültek, de hány ezer és ezer ember lehet, aki ma még nem meri nyilvánosságra hozni, hogy szabadságában, a félelemmentes élethez és a kenyérhez való jogában milyen durván sértették meg. A kormány azonban még csak meg sem próbálja ezeknek a sérelmeknek megtorlását s orvoslását. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormány megszegte azt a törvényt, amelyet köteles lenne megtartani. Másik súlyos indoka bizalmatlanságomnak az. hogy a kormány nem is veszi komolyan