Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-120

431 A nemzetgyűlés 120. ülése 1947. az életbe való átvitele után a szövetkezeti kér­dés hazánkban is nagy fejlődében mehet ke­resztül. Ez a törvény megnyitja az útját egy mélyreható és alapos szövetkezeti szervezke­désnek, de egyú f tal kizárja az álszövetkezetek létezését, tehát tiszta helyzetet teremt. Az Or­szágos Szövetkezeti Központ mind a kivitel, mind a behozatal terén értékes munkát fejthet ki és nagy szo'gálatokat tehet elsősorban ha-., zánk mezőgazdasági népességének- Valameny­nyiünk előtt ismeretes az a tény, hogy a mező­gazdasági export terén igen jelentős lehetősé­ge'nk vannak. Ha már most a régi. nagy gya­korlat'a! rendelkező exportcégek mellett az Országos Szövetkezeti Központ is bekapcsoló­dik az export irányításába, vezetésébe és tag­szövetkezetein keresztül a termelést is helyes, a külföldi piacok felvevőképességéhez igazodó irányban szervezi és befolyásolja, akkor az eddigi lehetőségek még kiszélesednek. A szövetkezeti törvényjavaslattal kapcsola­tosan természetesen lehet bírálatot mondani, a tiszta és becsű. êtes szándékot azonban semmi­képpen sem lehet elvitatni. A ' törvényre fel­tétlenül szükség van. A fejlettebb szövetkezeti rendszerekkel rendelkező államoknál hosszú évtizedek során kialakult gyakorlat is iga­zolja ennek a törvénynek a rendelkezéseit s igazolja az Országos Szövetkezeti Központra vonatkozó rendelkezéseket is- Minden ország­ban kialakultak a szövetkezeti központok, sőt mindenhol kialakult ezeknek a közpon oknak egy összefogó csúcsszerve is, mint amilyen ná.unk az Országos Szövetkezeti Központ lesz. Beszédem elején említést tettem arról, hogy a kereskedelem- és szövetkezetügyi mi­nisztérium immár több mint egy éve foglal­kozik a törvényjavaslat előkészítésével. Az ezzé» kapcsolatos tárgyalások már túlontúl is elhúzódtak. Ne mondjuk azt, hogy tovább is ráérünk, hanem igenis valljuk valamennyien, hogy ez a kérdés most már valóban rendkívül sürgős éppen azért, mert a múltban ezen a téren rendkívül sok mulasztás történt. Ezért kérem a t- Nemzetgyűlést, szíveskedjék a tör­vényjavas, aiot elfogadni és ezzel megadni tíz ország demokratikus kormányának a lehetősé­get arra, hogy ezt a nagy ügyet valóban dön­tően előrevihesse. Elnök: Szólásra következik a kijelölt szó­nokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Nagy Vince Nagy Vince tmsz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadsáppárton.) Alig néhány hónappal ezelőtt fogadia el a nemzet­gyűlés az eredeti, majdnem kétszáz paragra­fusból álló szövetkezeti törvényjavaslatot. Két szakasznál, a 155., úgynevezett iparosszakasz­nai wt a is!)-, úgynevezett ilangya-paragrai us­ual érdekes szavazásra került sor, amikor a kisgazdapárt hivatalos «zónokai a kisgazdapárt­nak és a bizottságnak eredeti hivatalos állás­pon jához képest a Ház többségével együtt az eredeti javaslatot fogadták el a szövetkezeti miniszter úr módosító javaslatával szemben. így került a törvény kihirdetés céljából a köztársasági elnök úr elé. Gratulálok a mi­niszter úrnak ahhoz a hatalmához, hogy neki marxisa vezértársainak sikerült kieszkö­zölniük, hogy a köztársasági elnök úr újabb tárgyalás végett ezt a két szakaszt vissza­küldte a nemzetgyűlésnek. Azt a két szakaszt tehát, amelyek közül a 155. §, az úgynevezett 5parofi-3zakasz, az Önálló iparosok védelmét tartalmazta a szakképzetlen ipari munkásokkal évi április hó 10-én, csütörtökön. 432 ós iparossegédekkel szemben, a 189- §, a Han­gya-szakasz pedig a kisparasztok és kispolgá­rok valóban hangyaszorgalmával összegyűjtött Hangya-szövetkezeti vagyonnak (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) és a Hangya autonómiájának fenntartását tartalmazta­Ez a két szakasz tehá 1 újabb tárgyalásra visszakerült a nemzetgyűlés elé és amint a jelek mutatják, Nagy Ferenc miniszterelnök urat, a többségi párt vezérét is sikerűU rá­venni arra, hogy megváltoztassa a kisgazda­párt egyhangúlag hozo't hivatalos álláspont­ját, amelyet a törvényhozás előtt a párt hiva­talos szónokai kifejeltek és a törvény meg­szavazásával megpecsételtek és most a párt­vezér úr ideállítja a nemzetgyűlés elé és saját pár'ja elé új formában nemcsak a két vissza­küldött paragrafust — melyek közül az egyi­ket külön tárgyalással, a miniszter úr inten­cióinak megfelelő módosítással már elfogad­ták — hanem a Hangya-paragrafuson kívül az egész javaslatot is és ezt az új formában megjavított, pótolt és összetákolt törvényja­vaslatot akarják most már elfogadtatni. T. Nemzetgyűlés! Pártom, a Magyar Sza­badságpárt abszolúte nem áll szemben a szö­vetkezeti gondolattal. Mi a szövetkezetet olyan modern gazdasági formának tartjuk, amely mind a mezőgazdasági termelésben, mind az értékesítésiben, úgyszintén az ipari termelés vonalán szükséges és nélkülözhetetlen fejlő­dési etap, amelyet nemhogy ki keUene kerül­nünk, hanem meg kell valósí'anunk, csak az a fon>to<. hogy meggondoltan, helyesen, nem elhamarkodottan és ne termelő tömegeink va­gyoni érdeksérelmével valósítsuk meg. (Ugy van! Upy van! a szabadságpárt oldalán.) Amikor tehát pártom nevében felszólalok és sok mindent helytelenítelk magában a törvény­javaslatban és annak ilyen módon történő, gyorstalpalássz?rű, hirtelen kapásból való új­bóli letárgyalásában, akkor nem a szövetkezeti gondolat ellen foglalok állást és foglal állást pártom, hanem elmondjuk, illetve elmondom én elsősorban alkotmányjogi aggályaimat ezzel a törvényalkotási módszerrel szemben, azután pedig néhány tárgyi kifogásomat, amelyek az általános vitára (tartoznak. (Ternay István (msz): Halljuk!) T. Nemzetgyűlés! Amikor az elfogadott törvény felkerült kihirdetés céljából az állam­főhöz, akkor a köztársasági elnök úr mindössze két paragrafust küldött vissza megfontolás és újból való tárgyalás végett a nemzetgyűléshez, az általam előbb említett két szakaszt. Az ösz­szes többi paragrafusokkal mi történt? A nem­zetgyűlés többségi határozatából és az elnök úr által nem kifogásoltan létrejött a törvény, létrejött a két törvényhozó faktor konszenzusa, — az elnök úr ugyan nem bír szentesítési jog­gal, csak kihirdetési joggal bír, nem bír visz­szavetésí joggal, csak visszaküldési joggal — megegyezése a (két paragrafus kivételével az egész törvényre nézve. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán.) E két paragrafus kivé­telével tehát nekünk úgyszólván már egy kész törvényünk volt a szövetkezeti kérdések egész komplexusára, (Ugy van! Ugy van! a szabad­ságpárt oldalán.) mindössze a kihirdetés, a tör" vénynek a törvénytárban való megjelentetése késett és váratott magára addig, amíg a nem­zetgyűlés a visszaküldött két paragrafus te­kintetében dönt. Két eshetőség volt: vagy gerincesen kiáll

Next

/
Thumbnails
Contents