Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

419 A nemzetgyűlés 119. ülése 1947 vagry egy kis földet megszerzett, nemcsak az a gondolat vezette, hogy legyen egy hajlék a feje felett, vagy legyen egy kis földje, amelyen a szükséges kenyérgabonát megtermelheti magának, hanem az az utógondolat is volt benne, hogy majd az öregsége idején legyen miből gyógykezeltetnie vagy eltemettetnie ma^ gát, nehogy másra szoruljon. Űgylászik, hogy ez jelenleg is így van. mert a helyzet csak" ugyan az, hogy a kis vagyonka elmegy a kórházra és a gyógykezeltetésre. Most a klinikákról van szó. nem pedig a kórházakról, pedig a kórházi költségek is túlmagasak Túlmagas ezidőszerint a gyógyszer ára,, túlmagas az orvosi kezelés ára. a klinikákon meg egyenesen megfizethetetlen. Ha ugyanis yailakinek a gyermeke sürgős műtétre a klinikára kerül, annak az illetőnek számolnia kell azzal, hogy vrgy a vagyonát emészti fel a költség, vagy súlyos adósságot kell felvennie a vagyonára, mert másképp kifizetni nem tudja. Itt van például Szabó Pál földbözjuttatott gazdának a fián súlybs vakbélműtétet kellett végrehajtani a budapesti Verébéiyklinikán. A műtét 1160 farintba került, ezen felül 16 forint a napidíj. Kérdem, kit terhel ,

a felelősség ezért a teljesíthetetlen kérésért? Szabó Pál tizenkettedmagával van. öt hold juttatott föld tulajdonosa, van egy lova és van egy teheneA tíz fejlődő gyerekétől adja-e el most a tehenet, vagy adja el a lovat és akkor nem lesz mivel munkálkodnia. Én nem tudom, hogy azon a tájon milyen a jószág, a ló és tehén de azt hiszem, hogy Hódmezővásárhelyen mind a kettőt el lehetne adni. Mást pedig nem tud eladni, mert a juttatott földhöz még nem nyúlhat. Mi ennek az oka? Mindjárt a bajra is rámutatok. Mindössze 7.5 millió forint áll rendelkezésre a klinikák támogatására, az egyetemek dologi kiadásaira^ ami a klinikákon használt anyagok szorzószámát tekintve, ötöd" rá szét, teszi ki annak az összegnek, amelyet a klinikáknak és egyetemeknek békében adtak akkor, amikor még a felszerelés nagyjából hiánytalan volt. szemben a mostani helyzettel, íimikor a klinikák felszerelésében » legsúlyosabb károk estekA kérdés csak úgy oldható meg maradéktalanul, ha a kormányzat az egyetemek fenntartására és a klinikák üzembentartására nagyobb összeget bocsát a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr rendelkezésére, mert lehet itt akármilyen jószándékú kultuszminiszter, pénz nélkül ezt nem tudja megoldani. Meg kell itt méig mondanom, mert ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy ha ez így van; ha a kisembereik, a kisparasztok gyermekei ilyen magas költségért jutnak ápoláshoz, akkor igenis nagyon is ideális az az elgondolás és nagyon sürgős annak az elgondolásnak a végrehajtása, amit e helyről Hegyesi János képviselő* úr javasolt, amikor tárgyaltuk itt a népjóléti költségvetést, hogy a mezőgazdasági biztosítást pedig ki kell terjeszteni ia kisemberekre, mégpedig úgy, hogy akármelyik kórházra vagy klinikára szorulnak, mentesüljenek az ilyen súlyos kiadásokl-ól, mert ez vagyonukat emészti fel. Egy betegség mindenükből kiforgatja őket, megfosztja éveken át keservesen megszerzett kis vagyonkájuktól. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdavárt és a szociáldemokratavárt soraiban.) Kérem a miniszter urat. szíveskedjék ezt évi április hó 9-én, szerdán. 420 a kérésemet is orvosolni- (Helyeslés és taps a parasztvárt és a kispazdavárt oldalán.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. i Következik Vas Miklós képviselő úr interpellációja az összkormányhoz az árvízyeiszély elleni védekezés tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Tekintetfel "az évenkint megismétlődő árvízveszélyre, kérdezem, milyen intézkedéseket teH a kormány, hogv a Duna magyar szakaszán a már több mint két éve a vízben fekvő, a hajózást gátló és jégtorlaszok felfogására alkalmas híd- és hajóroncsok eltávolíttassanak? Hajlandó-e a kormány gondoskodni olvan eszközökről, amelyek a Dunát téli időszakban jégmentessé tenni képesek, és a Duna azon szakaszainak, amelyek jégtorlaszok felfogására alkalmasak, szabályozási munkálatait megkezdeni ?« Elnök-* Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. : Vas Miklós («ad): T. Nemzetgyűlés! Az évről-évre visszatérő árvízveszélyről kívánok <a kormányhoz kérdést intézni és megnyugtató választ kapni, amfciy e^ben az ország népe számára is megnyugtató lesz. Minden év koratavaszán állandó izgalomban él az ország népe és aggodalommal tekint a dunaanmti községek lakóira, akiknek egész évi vagy több évi munkájának eredménye, sőt élete is kockán forog. Bár az árvíz következtében 'ismételten rengeteg nemzeti vagyon pusztult el, ennek a veszélynek az elhárítására a múltban vajmi kevés történt. Első teendőnk kell legyeh a Dunából a németek által felrobbantott és^ etáűlyesztett. most a jégzajlást akadályozó hídroncsok és hajóroncsok kiemelése és eltávolítása. Eddig a kormány első kötelességévé nagyon helyesen a Duna- és Tisza hidak égy részének felépítését tette és a hídépítéshez lekötötte azokat a segédeszközöket, úszódarukat, amelyeket ezeknek a roncsoknak az eltávolításához kellett volna felhasználni. Emberanyaggal eddig is rendelkeztünk és a jövőben is fogunk rendelkezni, csak a segédeszközök hiányoznak, de ezen szintén segíteni kell. Felhívom tehát a kormány figyelmét arra, adja meg a segédeszközöket ezekhez a munkálatokhoz, és ha két úszódaru kevés, rendeljen meg s egy harmadikat, illetve sürgesse meg a harmadik úszódaru elkészítését. Komolyabban kell hozzálátni a Duna medrének alakulata folytán fennálló akadályok, mederszűkítések, kanyarulatok stb. eltávolításához a mederrendezési munkálatok segítségével. Érzem, hogy különösen a reánk háruló sok elvégzendő munka és anyagi kötelezettségeink mellett túlzásnak tűnhetik fel ma a Duna szabályozásáról beszélni és az árvíz elhárításának szükségességét ennyire hangsúlyozni; hiszen ez a helyzet már evek óta ugyanilyen, miért tartanánk hát ezt most egyszerre sürgősnek? Lehet érvelni azzal ás, nem biztos, hogy egy, két vagy öt éy múlva lesz-e ismét árvízveszély, de ha mégis jelentkeznék — mondogatják egyesek —, ugyanúgy, mint az elmúlt évben, három évvel ezelőtt és ez évben is, robbantásokkal és egyéb megfelelő eszközökkel ezt el fogjuk tudni hárítani. Mégis