Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

419 A nemzetgyűlés 119. ülése 1947 vagry egy kis földet megszerzett, nemcsak az a gondolat vezette, hogy legyen egy hajlék a feje felett, vagy legyen egy kis földje, ame­lyen a szükséges kenyérgabonát megtermelheti magának, hanem az az utógondolat is volt benne, hogy majd az öregsége idején legyen miből gyógykezeltetnie vagy eltemettetnie ma^ gát, nehogy másra szoruljon. Űgylászik, hogy ez jelenleg is így van. mert a helyzet csak" ugyan az, hogy a kis vagyonka elmegy a kór­házra és a gyógykezeltetésre. Most a klini­kákról van szó. nem pedig a kórházakról, pe­dig a kórházi költségek is túlmagasak Túl­magas ezidőszerint a gyógyszer ára,, túlmagas az orvosi kezelés ára. a klinikákon meg egye­nesen megfizethetetlen. Ha ugyanis yailakinek a gyermeke sürgős műtétre a klinikára ke­rül, annak az illetőnek számolnia kell azzal, hogy vrgy a vagyonát emészti fel a költség, vagy súlyos adósságot kell felvennie a vagyo­nára, mert másképp kifizetni nem tudja. Itt van például Szabó Pál földbözjuttatott gazdának a fián súlybs vakbélműtétet kellett végrehajtani a budapesti Verébéiyklinikán. A műtét 1160 farintba került, ezen felül 16 fo­rint a napidíj. Kérdem, kit terhel , a felelősség ezért a teljesíthetetlen kérésért? Szabó Pál tizenkettedmagával van. öt hold juttatott föld tulajdonosa, van egy lova és van egy tehene­A tíz fejlődő gyerekétől adja-e el most a te­henet, vagy adja el a lovat és akkor nem lesz mivel munkálkodnia. Én nem tudom, hogy azon a tájon milyen a jószág, a ló és tehén de azt hiszem, hogy Hódmezővásárhelyen mind a kettőt el lehetne adni. Mást pedig nem tud eladni, mert a juttatott földhöz még nem nyúl­hat. Mi ennek az oka? Mindjárt a bajra is rá­mutatok. Mindössze 7.5 millió forint áll ren­delkezésre a klinikák támogatására, az egyete­mek dologi kiadásaira^ ami a klinikákon használt anyagok szorzószámát tekintve, ötöd" rá szét, teszi ki annak az összegnek, amelyet a klinikáknak és egyetemeknek békében adtak akkor, amikor még a felszerelés nagyjából hiánytalan volt. szemben a mostani helyzettel, íimikor a klinikák felszerelésében » legsúlyo­sabb károk estek­A kérdés csak úgy oldható meg maradék­talanul, ha a kormányzat az egyetemek fenn­tartására és a klinikák üzembentartására na­gyobb összeget bocsát a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter úr rendelkezésére, mert lehet itt akármilyen jószándékú kultuszminiszter, pénz nélkül ezt nem tudja megoldani. Meg kell itt méig mondanom, mert ezzel kapcsolatban felvetődik az a kérdés, hogy ha ez így van; ha a kisembereik, a kisparasztok gyermekei ilyen magas költségért jutnak ápo­láshoz, akkor igenis nagyon is ideális az az el­gondolás és nagyon sürgős annak az elgon­dolásnak a végrehajtása, amit e helyről Hegyesi János képviselő* úr javasolt, amikor tárgyaltuk itt a népjóléti költségvetést, hogy a mezőgazdasági biztosítást pedig ki kell ter­jeszteni ia kisemberekre, mégpedig úgy, hogy akármelyik kórházra vagy klinikára szorul­nak, mentesüljenek az ilyen súlyos kiadások­l-ól, mert ez vagyonukat emészti fel. Egy be­tegség mindenükből kiforgatja őket, meg­fosztja éveken át keservesen megszerzett kis vagyonkájuktól. (Ügy van! Ügy van! a kis­gazdavárt és a szociáldemokratavárt sorai­ban.) Kérem a miniszter urat. szíveskedjék ezt évi április hó 9-én, szerdán. 420 a kérésemet is orvosolni- (Helyeslés és taps a parasztvárt és a kispazdavárt oldalán.) Elnök: Az interpellációt a nemzetgyűlés kiadja a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. i Következik Vas Miklós képviselő úr in­terpellációja az összkormányhoz az árvízyei­szély elleni védekezés tárgyában. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az in­terpelláció szövegét felolvasni. Gyurkovits Károly jegyző (olvassa): »Tekintetfel "az évenkint megismétlődő árvíz­veszélyre, kérdezem, milyen intézkedéseket teH a kormány, hogv a Duna magyar szaka­szán a már több mint két éve a vízben fekvő, a hajózást gátló és jégtorlaszok felfo­gására alkalmas híd- és hajóroncsok eltávo­líttassanak? Hajlandó-e a kormány gondoskodni olvan eszközökről, amelyek a Dunát téli időszakban jégmentessé tenni képesek, és a Duna azon szakaszainak, amelyek jégtorlaszok felfogá­sára alkalmasak, szabályozási munkálatait megkezdeni ?« Elnök-* Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. : Vas Miklós («ad): T. Nemzetgyűlés! Az év­ről-évre visszatérő árvízveszélyről kívánok <a kormányhoz kérdést intézni és megnyugtató választ kapni, amfciy e^ben az ország népe számára is megnyugtató lesz. Minden év koratavaszán állandó izgalomban él az ország népe és aggodalommal tekint a dunaanmti községek lakóira, akiknek egész évi vagy több évi munkájának eredménye, sőt élete is kockán forog. Bár az árvíz következ­tében 'ismételten rengeteg nemzeti vagyon pusztult el, ennek a veszélynek az elhárítására a múltban vajmi kevés történt. Első teendőnk kell legyeh a Dunából a németek által felrob­bantott és^ etáűlyesztett. most a jégzajlást akadályozó hídroncsok és hajóroncsok kieme­lése és eltávolítása. Eddig a kormány első kötelességévé nagyon helyesen a Duna- és Tisza hidak égy részének felépítését tette és a hídépítéshez lekötötte azokat a segédeszközöket, úszódaru­kat, amelyeket ezeknek a roncsoknak az eltá­volításához kellett volna felhasználni. Ember­anyaggal eddig is rendelkeztünk és a jövőben is fogunk rendelkezni, csak a segédeszközök hiányoznak, de ezen szintén segíteni kell. Fel­hívom tehát a kormány figyelmét arra, adja meg a segédeszközöket ezekhez a munkálatok­hoz, és ha két úszódaru kevés, rendeljen meg s egy harmadikat, illetve sürgesse meg a har­madik úszódaru elkészítését. Komolyabban kell hozzálátni a Duna med­rének alakulata folytán fennálló akadályok, mederszűkítések, kanyarulatok stb. eltávolítá­sához a mederrendezési munkálatok segítségé­vel. Érzem, hogy különösen a reánk háruló sok elvégzendő munka és anyagi kötelezett­ségeink mellett túlzásnak tűnhetik fel ma a Duna szabályozásáról beszélni és az árvíz elhárításának szükségességét ennyire hang­súlyozni; hiszen ez a helyzet már evek óta ugyanilyen, miért tartanánk hát ezt most egy­szerre sürgősnek? Lehet érvelni azzal ás, nem biztos, hogy egy, két vagy öt éy múlva lesz-e ismét árvízveszély, de ha mégis jelentkeznék — mondogatják egyesek —, ugyanúgy, mint az elmúlt évben, három évvel ezelőtt és ez évben is, robbantásokkal és egyéb megfelelő eszközökkel ezt el fogjuk tudni hárítani. Mégis

Next

/
Thumbnails
Contents