Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

421 A nemzetgyűlés 119. ülése 1947. évi április hó 9-én, szerdán. 422 szükségesnek tartom, hogy fogjunk hozzá részletes programmal, szakemberek bevonásával és munkával s küszöböljük ki az árvízveszélyt. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülményt, hogy a jégtorlaszok képződését jégtörő hajók üzembehelyezésével is meg lehet akadályozni, amivel már szintén régen foglalkoznak, de még gyakorlatba nem vitték át. Már 1941-ben- az árvízkatasztrófa után megkezdődtek az ankétezések, amelyeknek célja az vpU, hogy vizsgálják meg, miképpen lehetne a jégtorlaszok képződését jégtörő hajókkal megakadályozni. Ezeken az ankéteken arra a megállapításra jutottak, hogy ha a jégképződést kezdettől fogva jégtörő hajókkal akadályozzuk, ha a jeget törjük és zajló állapotban tartjuk, akkor jégtorlasz sehol sem képződhetik. Egyébként számtalan külföldi példa van erre. De itt is láthattuk ezt a múlt esztendőben és ez évben is, amikor a szovjethadseregtől kaptunk jégtörő hajót, amellyel meggátolták a jég feltorlaszolását. Sőt kísérletképpen a földművelésügyi minisztérium egy kis MFTRpropellert lemezvérttel látott el. és a hajót egy kijelölt Dunaszakaszon a jégben járatta. Nem most télen volt ez, méer a 40-es évek elején. Már ez a kis hajó is megakadályozta a jégtorlaszok képződését. Mennyivel hatásosabban tudna akkor működni egy kifejezetten erre a célra épített jégtörő hajó! Szakiértők megállapítása szerint a magyar Dunának körülbelül 290 kilométere« hosszán hozzávetőleg öt hat ilyen jégtörő hajóra volna szükség, öt ihat hajó el tudná végezni ezt a munkát. Ha ezévi költségvetésünkbe nem férne bele ennek az öt hat egységnek az ára, remél; jük, a következő évben meg tudunk rendelni legalább kettőt, sőt, máa* ebben az évben meg kellene rendelnünk, hogy ^ őszig elkészüljön. Ezzel a két jégtörő hajóval — ha őszig eltudnánk készíteni — megitéléisem szerint a legexponáltabb helyeken megakiadályózhatnánk a Duna befagyását.' Nem ismerem az összeget, mennyibe került ez év telén a Duna jegének robbantása, azt sem tudom, mennyi nemzeti vagyon pusz'ult el ez évben a Duna áradása következtében, de azt hiszem, nem tévedek, ha azt állítom, hogy ebből ,a kárösszegből a k?, Jégtörő árát fedezni tudtuk volna. Meg kell jegyeznem, hogy ezeket a jégtör hajókat esrész éven át ki tudjuk használni, hi szén nemcsak jégtörésre volnának alkalmasak hanem ezeket •tavasztól őszig uszályvontatás^ is fel lehetne használni. Egy jégtörő hajó nyolc darab ezertonnás rakott uszalvt képe« vontatni, tehát ezeket a jégtörő hajókat jól ki lehet használni. Ha a hajókat még a tavasz' hónapokban megiendeljük, hiszcim-, hogy késő őszig valamelyik hajógyárunk a jóvátételi szállítások mellett el tudná készíteni az első jégtörő hajókat, vagy legalább az egyiket. A jövő őszig el lehetne készíteni a következő ket töt, esetleg hármat, és ezeknek árát már ia jövő évi költségvetétsbe be tudnánk illeszteni. Gondoljunk vissza arra, milyen sokat segített a hídépítésnél a két száztonnás úszódara. amelyek ugyancsak a háború után rohammunkával készültek el. Közben érintkezésbe kell lépnünk a csehszlovák kormánnyal és vele egyetértésben keld. rendeznünk a Dunának azt a szakaszát, ahol — körülbelül 150 kilométer hosszúságban — fele-felerészben vagyunk érdekelve. A Duna jégtorlaszos szakaszait — amely jégtorlaszokat a Duna szűkületei idéznek elő — ugyancsak vizsgálat alá kelll venni és a Dunát ezektől a szűkületektől meg kell szabadítani. Ebben is történtek már élőmunkáitokA Duna jégtorlaszos szakaszait a földmívelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya pontosan ismeri. 1941-ben. amikor az egész Duna be volt fagyva és az árvíz 200.00 katasztrális holdat pusztított el, repülőgéprő

1 készültek fényképfelvételek és ezeken pontosan láthatók a jégtorlaszok és a Duna szűkületei. Ha jó az értesülésem, a Duna magyar szakaszán még kilenc-tíz híd fekszik r a Duna fenekén és körülbelül 200 darab hajó és uszály van elsüllyesztve. A közlekedésügyi minisztériumnak b'zoíiyára megvannak a fe^egyzései ezekről a hajókról. Emelődaru nélkül nem tudjuk eltávolítani ezeket a roncsokat és nem tudjuk kiemelni a hajókat, tehát — bátor vagyok megismételni — szükség van még egy harmadik úszódarura is, meg kelj, rendelnünk, mert ebben az évben, ennek az évnek nyarán mindenesetre el kell távolítanunk ezeket a gátló roncsokat. Gondolunk arra, hogy most már számtalan kisgazdát érint egy ilyen árvízveszély, nem egy nagy földbirtokot seper el. ami egyébkent akkor i« nemzeti vagyonnak töukreiételét jelentené, ha nem olyan kisgazdáknak egész évi munkáját teszi tönkre egy árvíz, akik tíz ujjukkal művelték meg azt a földet, főként a dunamenti községeknél. Természetesen minden attól függ, hogy az árvízveszély milyen nagy területekre terjed ki. Ismételten kérem a kormányt a kérdés eldöntésére, ami bizonyára megnyugvást fog kelteni a veszélyeztetett területek népében, de az egész ország területén is és az egész ország népét meg fogja nyugtatni véleményem szerint a kormánynak a válasza. (Taps a szociáldemokratapárton.) Elnök: Az interpellációt, a nemzetgyűlés kiadja az összkormánynakAz interpelllációk anyagával végeztünk. Az ülést bezárom. (Az ülés délután 2 óra 26 perckor véaződött.) Hitelesítették : Szabó Piroska s. k. Tamási Áron s. k. naplóbíráló-bizottsági tagok. 27*