Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-119

M À nemzetgyűlés Û9. ülése Í947. Zsedényi Béla (pk): Mielőtt: t tovább men­nék, megjegyzem: ezek a közbeszólások — ne méltóztassék azt hinni, hogy bármikép sze­mélyeskedni akarok — mégis arra indítanak, hogy éppen afelé az oldal felé, ahonnan ez a közbeszólás jött, egy idézetet olvassak fel. Egy idézetet, amelyet tegnap olvastam egy most megjelent politikai hetilapban, amelynek szerkesztői, azt hiszem elég jó csengésű nevek a baloldal előtt: Oltványi és Ortutay (Nagy Vince (msz): Jó baloldali nevek! — Egy hanp a pártonkívüliek közül: Katona meg hiány zik!) Katona nevének is jó csengése van. (Nagy Vince (msz): összecsengenek, az egyik a párton belül, a másik kívül!) Ez a lapkozli Herriotnak. a francia nemzetgyűlés elnökének náci fogságban irott naplójának töredékeit és jegyzeteit. (Parragi György (pk): Olvassak el Léon Blumot, akkor majd tanulni fognak!) Történetesen, véletlenül — nem is gondoltain, hogy , a mai beszédemben felhasználom — fel­jegyeztem és itt áll előttem. Méltóztassék meg­engedni hogy elmondjam mindannak bizonyí­tására amit az előbb elmondottam önöknek es talán az igen t. képviselő úr is meg lógja szívlelni, hiszen Herriot mégis csak bizonyos fokig szimpatikus lehet ön előtt. (Az elnöki széket 1 óra 30 perckor Kossa István foglalja el) Herriot azt mondta: »A teljes szabadság ma elképzelhetetlen, amert csak az erősek f$ vára és a gyengék kárrára működhetik. De a törvények által meghatározott szabadság nneg­is az eszmény marad, amely fele mrigmdu hink.« (Pfeiffer Zoltán (pk): Na most mi lesz velünk, Juhász? - Derültség a pártonkívüli képviselők csoportjában és a szabadságpárton.) Méltóztassék megengedni, hogy e kis Ki térő után visszatérjek — amint említettem — annak a megindokolására, hogy maert szavaz tam a sürgősség ellen. Azért, mert amikor ji házszabályokat először az ideiglenes nemzet gyűlésen, azután a nemzetgyűlésen megalkot ták, de a légi parlamenti házszabály viták so> rán is, amikor a házszabályokba legelőször került bele a sürgősség, 5^a£.ft.WffiÎ*ïï tenciója. a beszámoló beszedjükből kitűnően, részint a felszólalók beszedőből kicsendült (lek tarációk is egyöntetűen -azon a nézeten y»l ak, «ogy a sürgősség csak egeszén rendkívüli, (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárton.) kivé­teles alkalommal igénybeveendő formája lesz a parlamenti tárgyalásnak. (Ugy van! Ugy ^an! n pártonkívüli képviselők csoportjában­—- Reicher Endre (pk): De nem rendszer!) De «'/- nem is lehet inasképpen, igen t. képviselő­tár-Kaim, mert hiszen méltóz'iassanak elfcép ^lni, mi lesz ia sorsa annak a törvényjavas­latnak, amelyet a. miniszter úr most benyúj­tott. Itt ülünk kettőiig, azután esetleg hazasza hadunk ebédelni, mert a bizottsági tárgyalásba,. má r négy órakor össze kell ülnünk. (Felkiál­tások a szabadságpárton: Háromkor!) A mi niszter úr kérte a javaslat kinyomat ásat, de az illető urak a javaslatot még nem is kapták kézhez. Majd aimikoir bemennek a bizottsági tereimbe, ott kell azt elolvasniuk. De idejüké sincs a javaslatot elolvasni, amikor az elnök azt mondjai: »Megnyitom a tárgyalást.« (Pásztor Imre (szd): ön is tárgyalta két hé­tig!) Egy csomó képviselőnek erre még alkal ma sem volt és ennek ellenére már a mai dél­utánon megszületik a- bizottsági javaslat, amely — párthatározat lévén, pártfegyelem lé­évi április hó 9-én, szerdán. 41Ô vén — alig"alig változtatható meg. Hol van hát akkor az én lelkiismereti felelőssegéül Hogyan tudom eldönteni, hogy vájjon a nemzet érdé kében a legjobban cselekedtem-e akár akkor, amikor elfogadtam, akár akkor, amákor eluta­sítottam a javaslatot? (Helyeslés és taps a< pártonkívüli képviselők csoportjában és a sza­badságpárton. — Pászthory István (msz): Sürgősen« viszik el.a gazda terményét!) Elismerem, t. Nemzetgyűlés; hogy lehet­nek, sőt vannak is egészen rendkívüli sürgős eseteik. A sürgősség ezekre az esetekre vonat­kozik. Annakidején magam is amejLlett vol­tam, hogy a házszabályokban legyen egy süi­gősségii paragrafus. Ha például egy fontos gazdasági rendszabályokat tartalmazó tör vényt hozunk. így kellett volna például meg­oldani a, stabilizácáó körüli dolgokat, nem pe dig rendeletükkel. Akkor sürgős törvényekkel kellett volna idejönni, mert fontos volt, hogy a gazdasági élet hiénái fel ne készülhessenek, sőt ne is tudhassanak arról, hogy máról'hol" napra itt lesz a törvény; így megfoghattuk volna őket. Vagy amikor a nemzet életét valami kő­in ily katasztrófa fenyegeti és máról holnapra valóban drákói törvényeke kell hozni, hogy megvédjük fl nemzetet a bajtól, a szerencsét­lenségtől. Ilyen esetekben szintén helye van a sürgősségnek. (Ügy van! Ügy van! a szabad­ságpárton.) Ezzel szemben azonban azt látom, — és itt nem tudom miért, bizonyos fonák­sága is van a dolognak — hogv éppen az igazságügyminiszter úr, a törvény legfőbb és hivatott őre, hozza divatba ezt az úzust, Reicher Endre (pk): Abuzus! — Dénes István (pk): »Rohammunka«!) hogy egyik javaslatot a másik után nyújtotta be és mindegyikre sürgősséget kért- Hogy mást ne mondjak, sürgősséget kért például az összeférhetetlen­ségi törvényjavaslatra, amikor senkinek a ré­szére nem volt idő arra, hogv azt csak el is olvassa. (Nagy Vince (msz): Sietnie kellett egy futballmeccsre!) Magamnak is mint elő­adónak, aki az utolsó pillanatban vállaltam az előadói tisztet, 48 óra alatt kellett köteteket átforgatnom. Én, aki szakember vagvok eb­ben a kéirdésben. alig-alig""mertem vállalni a feladatot, hogy áttekintsem az egész anvagot. Máig is azt nmndom, hogy rosszul, nem kellő­képpen tekintettem át. Hogvan tudjanak ak­kor mások, laikusok hozzászólni ezekhez a kér­désekhez? (Parragi György (pk) ytuiyosan: Szívesen vállalják!) Ha ígv dolgozunk, ez nem komoly parla­menti munka- De felvetem a kérdést, mi szük­ség van erreî (Helyeslés a szabadsáapárton.) Mert ha szükség volna rá. ha a kormánynak nem volna ideje kidolgozni a javaslatokat, viszont ezeknek az életbeléptetése máról-hol­napra volna szükséges, én mindezt hajlandó volnék elfogadni. De a legtöbb esetben a szük­séget semmiben sem látom- Ha például az összeférhetetlenségi törvényjavaslat , tudott várni egy esztendeig, akkor várhatott volna még egy hónapig. Ha ez » szövetkezeti javas­lat tudott várni ennyi ideig, akkor tudna várni esetleg még. egy vagy két hetet (Spitálszky Károly (szd): Ez már nem! Ez már sürgős! — Pfeiffer Zoltán (pk): Olyan sürgős lesz, hogy -utána a Házat elnapolják!) Más módok állnak rendelkezésre a vita meg­rövidítésére. Méltóztassék elképzelni, hogy a vita kiszalad az objektivitás medréből. Ebben az esetben a többségi pártnak és a kormány-

Next

/
Thumbnails
Contents