Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-119
A nemgetgyülés 119. ülése 1947. évi április hó 9-én, szerdán. 402 nemzetgyűlést, hogy azt ia jóindulatot,, amelylyel ezeket a problémákat idehoztam ne méltóztassék reakciósnak venni. Méltóztassanak elhinni, hogy semmi egyebet netm akartam, mint az őszinte segíteniakarás szándékával feltárni az igazságos, való helyzetet. (Nagy Vince (msz): Helyes!) Hogy visszatérnünk a korrupcióra, van ennek még egy üldözési lehetősége, amelyet nagyon jól fel tudnánk használni, ha hivatása magaslatán állana — a sajtó. Ha a sajtó azt tenné, hogy minden esetben kipellengérezne és odavinné a társadalom Ítélőszéke elé, hogy ez az ember ezt tette, — de, természetesen csak a z igazi bűnösöket pellengérezné ki — akkor ez az eljárás igen sok embert visszarettentene attól, hogy visszaélést kövessen el. Azt látjuk azonban, hogy a sajtó ezzel szemben igen sokszor ártatlan embereket hurcol meg; embereket, akiknek egész életét, becsületét rontja le ©gy ötsoros újságcikk és amely után az illető ottmarad a közihivatalban. Az ilyen eljárás kettős irányban korrumpál. Először a közvéle meny elolvassa az újságban, hogy X. Y. korrupt tisztviselő, mert megvesztegették ennyivel és ennyivel. Utána, hónapok és évek multán is ott látja az ember igen sokszor bírói székben azt a közalkalmazottat, akit így megrágalmaztak az újságok. Amikor ugyanis a megrágalmazott bíró vagy közalkalmazott, felhatalmazást kér laz eljárás megindítására, akkor az igazságügyminiszter úr azzal hárítja el magától a felhatalmazás megadását, hogy a mai idők szelleme nem alkalmas ilyen peTek tárgyalására. Ha egyes megtévedt uraknak alkalmas lehet a mai idő arra, hogy belegázoljanak más ártatlan emberek becsületébe, akkor ez az idő legyen alkalmas arra is. hogy a törvény teljes szigorával járthassanak el ellenük. (Taps a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban. — Vásáry József (msz)- Ez az a hang, amit átvettek Kolos váry-Borosáéktól, amikor táborukban voltak! — Révész Ferenc (szd): Be kellene vezetni a szesztilalmat! — Vásáry József (msz): Fáj az igazsági Csak a cím és »az in er változott meg, egyéb ugyanaz! -— Révész Mihály (szd): Komiszság ilyet mondani képviselő úr! — Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárton. — Vásáry József (msz): Majd holnap rájuk olvasom a Népszavát, hogy hogyan dicsérték Horthyt! Legyenek megnyugodva. — Nagy zaj és közbeszóld' sok. — Viharcsengő.) Elnök: Vásáry József képviselő urat rendreutasítom. (Révész Ferenc (szd): A Népszava minden szerkesztője Horthy börtöneiben ült! Gyalázat, amit mond! — Révész Mihály (szd): Ez a komiszság, amit már harmadszor mond 1 egymásután! Aludjék rá egyet! — Vásáry József (msz): Ne sértegessen! — Némethy Jenő (msz): Bérpolitikus, ne sértegessen! — Prieszol József (kp): KolosváryBorcsával ne hasonlítson össze minket képviselő úri — Vásáry József (msz): Rágalmaznak engem aljasul, hitványul! — Nagy zaj. — yihnr C sengő) Vásáry .József képvisel urat folytonos közbeszólásai miatt még ogysz r rendreutasítom. (Egy hang a t kommunistaVdrt soraiban: Micsoda vásári zaj! — Ternay István (msz): Rossz szójáték ez, sokszor elmondották már! — Nagy zaj. — Egy hang a kommunistapárt oldaláról: Lesz még ennek böjtje! — Nagy Vince (msz): Mi ez! Fenyegetés? — Pászthory István (msz) közbeszól, — Révész Ferenc (szd): 'Schiffer nincs TOjiZETüYÜLÉSI NATI/i VU. is a Házban! — Révész Mihály (szd) Vásáry József felé: Aludjék rá egyet és holnap vonja vissza! — Nagy Vince (msz): Ne provokálják ki a harmadik rendreutasítást! — Holnap fog majd beszélni! — Derültség- — Révész Mihály (szd): Menjen ki innen és vonja vissza! Ilyet mégsem lehet mondani. Hol vagyunk? — Nagy Vince (msz): Majd holnap elmondja! — Felkiáitások a szabadságpárton: Halljuk a szónokot!) ' Vándor Ferenc (kg): T. Nemzetgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy befejezésül elmondjam, hogy a háború vérzivatara után, amikor ebben az országban széjjelnéztünk, akkor sajnos nemcsak felrobbantott vasúti hidakat, megsemmisített vasutakat, tönkrement közutakat és épületeket találtunk itt, hanem teljesen le voltak rombolva a közigazgatás őrhelyei, a magyar közhivatalok is. És mintahogy hervadhatatlan és örök érdeme a magyar munkásságnak, hogy rögtön a felszabadulás után elárasztotta a munkahelyeket, ugyanígy tett a magyar közalkalmazotti kar becsületes része is, amely» a felszabadulás után nem nézett önös érdeket, nem nézett kényelmet, hanem maga ásta ki a romok alól íróasztalát és úgy ült le» hogy teljesítse a maga hivatását és kötelességét, hogy elinduljon ebben az országban az igazi alkotó és termelő munka. Éppen ezért kérem, ne méltóztassanak arra az útra lépni és azon tovább haladni, hogy olyan különbségeket, súlyos különbségeket tesznek megélhetési lehetőségek, gondoskodás tekintetében társadalmi osztály között, mint amilyen különbségeket most tesznek. Ne méltóztassék rossznéven venni, de amikor láttam a felszabadulás után az egves személyek, csoportok és pártok által önmagukat illetően kifejtett alkotó munkát, akkor arra kellett gondolnom, hogy amikor a francia forradalom kitört, a francia nép lerombolta a Bastille tornyát és az omladékokat. a köveket elvitte az utcákra, hoerv barrikádokat csináljon belőlök a forradalom védelmére; mi nem is egy Bastillet romboltunk le. de mégis valahogy úgy látom, hogy a oártok. szemelvek és csoportok és egyéb összefogások, intézmények és intézetek* hordták szét a hulladékokat és romokat, igen sokszor azért, hogy maguknak, osztályaiknak, csoportjaiknak vagy pártjuknak építsenek palotát, családi házat, villát vaev ha mást nem» megkülönböztetett, jobb fizetési lehetőséget. Mélyen t Nemzetgyűlés! Annak a magyar közalkalmazotti karnak a nevében, amely igyekszik minden ereje megfeszítésével becsületesen dolgozni a közért, a demokráciáért és ezért a szerencsétlen magyar hazáért. — mert mindenek előtt és mindenek felett a hazáért dolgozik — kérek emberséges elbírálást ésl megélhetésüknek biztosítását. (Taps a kisgazdapárton, a szabadságnárt on és a pártonkivülieknél. A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül. Gyurkovits Károly jegyző: Zsedényi Bé!e! Zsedényi Béla (pk): T. Nemzetgyűlés! Amikor a költségvetós-megajánlási vitában a hosszú napok alatt elhangzott felszólalásokat hallgattam, illetve egv részüket olvastam, úgv éreztem, hogy a sorsdöntő magyar problémák egész hosszú sora- hömpölygött itt előttünk. Csalogató volna részemre a feladat, hogy ezeknek csaknem mindegyikéhez hozzászóljak, rö26
