Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-118

331 / nemzetgyűlés ílR. ülése 1947. Szegény, védtelen szakszervezet! — Apró Antal (kp): Majd megvédi az magát! — Kossa István (kp): Ne sajnáljon bennünket! — Nagy Vince (msz): Most panaszkodott! — Sulyok Dezső (msz): Csak ne terrorral és ne erőszakkal védjék! — Justus Pál (szd): Ahogy a prolik tudják!) Egyben válaszolni akarok Sulyok kép

: viselő úr előbb elmondott beszédére. Hogy félreértés ne legyen, le kell szögeznem, mélyen t. képviselőtársaim felé, hogy teljes egyetértés van az általam elmondandók tekintetében a munkáspártok között. (Felkiáltások a kommu nistapárton: Éljen a munkásegység! — Élénk taps a kommunista- és a szociáldemokratapárt soraiban. — Zaj a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) Sulyok képviselő úr azt mondta, hogy nagy várakozás előzte meg lapjuk megjelenését. EÏhisszük és koncedáljuk ezt, különösen azok részéről, akik előre várták azt, ami idáig hiányzott, azt a bomlasztó anyagot, amelyet ez «, lap a magyar közéletbe kétségtelenül bevezetett. (Ugy van! Ügy van! a kommunista- és a szóéicl demokratapárt oldalán. — Nagy Vince li, :): Szóval bomlasztja a munkásságot? — Járiuay Gyula (msz): Ne legyen ellenzék? — Az elnök csenget.) Elmondta itt a nyomdai munkásságról, hogy volt egy idő, amikor az kiszedte a fasiszta és jobboldali lapokat, (Apró Antal (kp): Elmúlt az az i'dő!) amikor nem tagadta meg az.oknalk a lapoknak a kiszedését. Nem érti a képviselő úr az összefüggést, hogy most miért tagadja meg a kiszedését A Holnapnak, amelyet helyesebben inkább Tegnapnak lehetne nevezni. (Helyeslés a kommunistapárt oldalán. — Sulyok Dezső (msz): Olcsó szellemesség ez! — Török Julia (szd): Ez igaz!) Nekünk a válaszunk erre az, a targyila gos emberek megítélésére bízzuk, döntse el a nemzetgyűlés, vájjon a képviselő úrnak ez a megállapítása helyes-e. Tessék végignézni a szabadságjogok küzdelme miatt a börtönviselt, börtönt ült nyomdászok névsorát. (Kossa István (kp): Nyolcszáz nyomdászt végeztek ki a fasiszták! — Pfeiffer Zoltán (pk): Azért kellene jobban megbecsülni a demokráciát, mert nyolcszáz tisztességes munkást végeztek ki érte! — Az elnök csenget. •— Pfeiffer Zoltán (pk): Azért kellene megbecsülni, uraim! — Kossa István (kp): Nyolcszáz nyomdászt végeztek ki a fasiszták! — Pfeiffer Zoltán (pk): Igen! Éppen az a nyolcszáz mártír kötelezi önöket a demokráciára! — Ugy van! Ugy van! — Nagy taps a szabadságpárton. — Révai József (kp) a padot verve: Pfeiffer hallgasson! — Állandó zaj és ellentmondások a kommunistapárt és^ a szociáldemokratapárt oldalán. <r- Gyurkovits Károly (szd): Még Pfeiffer képviselő úrnak sem sikerül mégegyszer fasizmust •cinálni ebben az országban! — Pfeiffer Zoltán (pk): Erről ne beszéljen! Erről ne beszéljen, mert én is beszélhetek róla! -- Gyurkovits Károly (szd) és Pfeiffer Zoltán (pk) többször közbeszólnak. — Állandó nagy zaj. — Viharcsengő.) Elnök: A képviselő urakat figyelmeztet fin. hogy a szónok beszédideje 15 perc. Engedjék, hogy elmondhassa beszédét. (Halász Alfréd (szd): Ezt akarják meggátolni!) Kisházi Ödön (szd): Mélyen t Nemzetgyűlés! Láthatjuk a nyomdász munkásmártírok, a Gyüreydk, a Radvánszkyak sorát, akiket nem azért vittek el és pusztítottak el, mert kiszólévi március hó 29-én, szombaton. 3ÍJ2 gálói voltak a fasizmusnak, mert kiszedtek azokat a szennyiratokat, hanem mert egész életükön át a fasizmus ellen és a demokrácia érdekében küzdöttek. Azt kérdezi Sulyolk képviselő úr, hogyan lehet az, hogy akkor kiszedték a lapokat. Tessék csak visszaemlékezni, mi történt) annakidején, ba sztráikba léptek a munkások. Rögtön, megjelentek Bornemisza ár" diákjai, ínlhut sztrájktörők, akár a villamoson, akár a gépgyárban, akár a nyomdában és igyekeztek onnan kiszorítani a munkásokat. A bizalmi férfiak, a munkásság vezetői pedig a főkapitányságra kerültelk. Azok a bizalmi férfiak, azok a munkásvezetők, akik megpróbálták a demokrácia és az ország jövője érdekében (tiltakozó szavukat hallatni, vagy akik 1945 előtt egy nagyobb falat kenyeret mertek követelni, üldözöttekké, meghurcoltakká lettek. Ebben a fél vagy később egész fasiszta időben üldözéssel kényszerítették ki a fasiszta nyomdai munkák elvégzését. Ma azonban más a helyzet, demokrácia vau és a nyomdai munkásság szabadon megnyilatkozhat. így tehát az ország és a dolgozók érdekében tiltakoztak. (Némethy Jenő (msz): Nem a maguk demokráciájáért!) Igaza van Sulyok képviselő úraak, én egyszerűen azt kérdezem meg: az ő környezetéből hányan hiányoznak és nézzék meg, hogy a nyomdászok közül hányan hiányóznak a szabadságjogok védelmében vívott harc következtében(Egy hang a kommunistapárton: Nyolcszázán! — Nagy taps a kommunistapárton. — Zaj. — Az elnök csenget.) Hivatkozás történt a békeszerződésre is. A békeszerződéssel kapcsolatban annyit jegyzünk meg, ne akarjon senki se úgy hivatkozni a békeszerződésre, hogy egyszer a napos oldalon, másszor az árnyékos oldalon említse azt. (Ugy van! Ugy van! a kommunista- és a szociáldemokratapárton'.) Ha jóvátételről vau szó, akkor kimutatják, hogy a békeszerződés ebből a szempontból milyen hátrányos, mondván: ime nézzétek, magyar lakosság, mit jelent'nektek a jóvátétel és a békeszerződés, (Mozgás és zaj a szabadságpárton és a kommunistapárton.) ha azonban a maguk szennyesét menteni kell, akkor jó a békeszerződés és azt nem kifő gásolják. (Nagy taps a kommunistapárton. — Mozgás és zaj a szabadságpárton. — Sulyok Dezső (msz): Magának a sajtószabadság szeny nyes? Ezt megjegyezzük magunknak! —• Papp Lajos (kp): Csak jegyezzék meg! — Szobek András (kp): Fasisztáknak nincs sajtószabadság!) Az ilyen mazsolázó tárgyilagosságokból mi nem kérünk. Visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyeket a túloldalról hangoztattalk. (Folytonos zaj a szabadságpárton. — Egy hang a szabadságparttól: Nagyon ügyetlen! — Némethy Jenő (msz): Levetették az álarcot!) Visszautasítom azt, mintha a nyomdai munkásság a demokrácia és a sajtószabadság ellen foglalt volna ál lást. (Nagy Vince (msz): Hanem? Mellette.' Zaj a szabadságpárton.) Távol áll ez a nyom dni munkásságtól. Egyszerűen arról van «zó, mélyen t. Nemzetgyűlés, hogy nem engedi magát a nyomdai munkásság eszközül felhasználni arra, hogy olyan szennyiratokat hozza nak ki, amelyekkel a szervezett munkásságot akarják ledöfni. (Nagy taps a kommunista- és <i szociáldemokratapárt mi. Farkas Mihály