Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-118

333 A nemzetgyűlés 118. ülése 1947. évi március hó 29-én, szombaton. 334 (kp): A nyomdai munkások csak a demokrati­kus sajtószabadság mellett foglaltak állása — Nagyiván János (msz): Csak maguknak lehet eszközül felhasználni! — Vásáry József (msz): Maguk beszélnek sajtószabadságról 1 ? — Nagy Vince (mszT: Csak dicsérni szabad a koalíciót? — Nagyiván János (msz): Majd megmondják a munkások! — Folytonos zaj. — Az elnök csenget.) A demokrácia csak forrása lehet a szabadságjogoknak és az ellen, aki a demokrá­cia letörésére törekszik, mint ahogyan töreík* szik ez a lap, mi állást fogunk állandóan fog­lalni nem önös érdekből. (Sulyok Dezső (msz): Erőszakkal? Terrorral?) hanem országos és népi érdekből. Egyszer már azok az urak. akik teljesen egyetértenek a részvénypaketteket mentő urakkal, elvitték ezt az országot a sír széléig. Mégegyszer nem fogják elvinni. (Révai József (kp): Rajta leszünk! — Ugy van! Ugy van! — Élénk taps a szociál­demokrata- és a kommunistapárton. — Sulyok Dezső (msz): Ha valaki elviszi, akkor maguk viszik el! — Vásáry József (ntsz): A maguk terrorja viszi el! — Némethy Jenő (msz): A maguk népe sem hisz önöknek!) Nem ,a nyom­dai munkásság ellen fejszólaló képviselő úr, hanem a mélyen t. Nemzetgyűlés iránti tiszte­letből kell kijelentenem és biztosítanom a t. képviselőtársakat a Szakszervezeti Tanács ne­vében, úgyis mint a Szakszervezeti Tanács elnöke, legyenek meggyőződve arról, hogy a legféltettebb gonddal fogunk őrködni a sajtó­szabadság fölött. (Hosszantartó gúnyos derült­ség és nagy zaj a szabadságpárton. — Taps a kommunistapárton. — Sulyok Dezső (msz): Ugyan kérem! Nevetséges ez! — Jármay Gyula (msz): Csak azt írják meg, ami önöknek tet­szik! — Nagy Vince (msz): Csak dicsérő lapo­kat fognak nyomni! Ez a sajtószabadság! — Zaj. — Némethy Jenő (msz) : Maguk ne beszél­jenek demokráciáról! — Halász Alfréd, (szd 1 ): Alkaloida! 37 — Zaj — Az elnök csenget.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! A másik kérdés, amelyről szólni kívánok, s amire az elnök úr­tól engedélyt kértem, a szakszervezeteik elleni támadás. Sulyok képviselő úr hódmezővásár­helyi beszédében úgy aposztrofálta a szakszer­vezeteket, (Szobek András (kp): Mint Gömbös!) mintha ezek célja vagy ezidőszerintii tevékeny­sége a munkásság reálbérének lerontása és a szakszervezeti vezetők bérének felemelése lenne. (Révai József (kp) Sulyok Dezső felé: Gyalá­zat! Szegyei je magát! — Justus Pál (szd): Nem szégyenli magát a képviselő úr? — Sulyok De­zső (msz): Olvassa el a beszédemet rendesén, akkor majd megérti! — Révai József (kp): Benne volitl a lapban! — Kossa István (kp): Ezért hoztunk két esztendeig áldozatot! — Juhász István (szd) Sulyok Dezső felé: Mennyi a jövedelme a képviselő úrnak? — Néinethy Jenő (msz): Soha a munkásnak ilyen rossz dolga nem volt, mint a munkásuralom alatt! — Zaj. — Az elnök csenget.) Lehetnek ebben a kérdésben különböző meg­ítélések, egyet azonban legyen szabad leszö­gezni: ebben a nemzetgyűlésben minden poli­tikai párt — azt hiszem; (Nagyiván János (msz): Csak hiszi!) a szabadságpárt kivételével -— őszintén elismerte a magyar dolgozók és az azok érdekét képviselő szakszervezetek lojális és korrekt magatartását az ország újjáépíté­sével kapcsolatban. (Némethy Jeuő (msz): A dolgozókét igen!) Azt kérdezem én, mélyen t. Nemzetgyűlés, vájjon nekünk, szakszervezeteknek nem volna*e ina népszerűbb és könnyebb feladat odaállni a tömegek elé és azt mondani, amikor az állami költségvetés komoly helyzetben- van, (Sulyok Dezső (msz): Szállítsák le a kommunistapárt költségvetését! — Révai József (kp): Hazudik megint! — Szobek András (kp): A maga jöve­delmét! — Papp Lajos (kp): Miért nem mond le a jövedelméről, Sulyok úr? — Sulyok Der-ső (msz): Beszéljünk értelmesen! Egészen légből­kapott, amit mond!) hogy tessék magasabb bért követelni és ha nincs magasabb bér, akkor ne legyen teljesítmény és ne legyen munka. Nem volna-e népszerűbb feladat ez a magyar szak­szervezetek részére? Ezzel szemben vállaljuk ezt a hálátlan feladatot, nemcsalk azért, mert koalícióban vannak a munkáspártok, hanem az ország iránti szeretetünkből és a jobb ma­gyar jövő iránti meggyőződésünkből is, (Vas Miklós (szd): Azértu mert szeretjük ezt a ha­zát! — Lelkes taps a szociáldemokratapárt és a kommunistapárt soraiban. — Nagy Vince (msz): Jaj, de szeretik!) vállaljuk és végezzük továbbra is az ország újjáépítését szolgáló eddigi tevékenységünket. (Nagy Vince (msz): Szeretik a saját zsebüket is! — Hosszantartó nagy zaj a kommunista- és a szociáldemokrata­párt solatium. — Révai József (kp) az elnök felé fordulva: Rendreutasítani! Rendreutasí­tani ezt a rágalmazót! Ki vele a nemzetgyűlés­ből! Utolsó fráter! — KOssa István (kp): Szé­gyelje magát! Micsoda dolog ez? — Szobek András (kp): Népnyúzó! — Kossa István (kp): Népnyúzó ügyvéd! — Folytonos zaj. — Vihar­csengő. — Révai József (kp) a padot verve: Rendre kell utasítani! — Némethy Jenő (msz): A kommunistapárt előtt van a legtöbb autó! — Révai József (kp): Fogja be a száját, rágal­mazó! — Felkiáltások a kommunistapárton: Rendreutasítani! — Viharcsengő.) Elnök: Ismételten figyelmeztetem a képvi­selő urakat, hogy a szónok beszédideje tizenöt perc. Engedjék elmondani beszédét. Kisházi Ödön (szd): Legyen szabad kérnem legalább azoktól a képviselőtársaimtól, hogy csendben hallgassanak meg, akiknek érdekük az, hogy ebben, az országban nyugalom és rend legyen. (Egy hang a kisgazdapárton.: Minden­kinek érdeke! — Török Julia (szd): Nem min­denkinek érdeke, éppen ezen spekulálnak!) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Azt mondja Su­lyok képviselő úr, hogy ebben az országban a munkásság reálbére lecsökkent a békebeli bér 19 százalékára. (Piros László (kp): De az ő jövedelme nem esett le! — Nagyiván János (msz): De a magáé se!) Ugyanakkor a közal­kalmazottak reálbére a békebelinek 22 száza­lékára csökkent. Én nagyon szeretném, ha a közalkalmazottak adnák meg erre a választ, akik köztudottan még u magánalkalmazottak bérénél is alacsonyabb bérért kénytelenek dol­gozni. (Némethy Jenő (msz): Elég szomorú!) Nem szomorú, hanem ilyen ferdőséget és ta­pasztalatlanságot egy pártvezérnek nem volna szabad: elárulnia. (Piros László (kp): Tudatos rosszindulat!) Mi megszoktuk azt. mélyen t. Nemzetgyű­lés, hogy szakszervezeti kérdéseknél szakszer­vezeti dolgokat tárunk fel. A tényleges hely­zet az> hogy tavaly a stabilizáció kezdetén, aiigiisztusban az átlagos békebeli béreket ki­értékelték GO 1938-as aranypengő fillérrel

Next

/
Thumbnails
Contents