Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-116
271 A nemzetgyűlés 116. ülése 1947. évi március hó 27-én, csütörtökön. 272 amelyre már az előbb is bátor voltain a figyelmet - felhívni. Itt fel kell vetnem egy régi kedvenc eszmémet, a szövetkezeti középiskola gondolatát; (Egy hang a kisgazdapárton: Nagyon helyes!) Erre egyébként nagy örömömre a költségvetési vita során Farkas Ferenc t. kép• viselőtársam is felhívta a kormányzat figyelmét. A gondolat nem is olyan nehezen valósítható meg, mert hiszen erre a célra már rendelkezésre állnak az úgynevezett kétév* folyanná gazdaképző iskolák, amelyek a nyolcosztályú általános iskolára épülnek és ezidő(ffzerint, sajnos, meglehetősen gyér látogatottságnak örvendenek. A kétosztályú gazdaképző iskolát a mágia mai szervezetében merényletnek tekintem a parasztság művelődési joga ellen. Szakítani kell már végleg azzal a felfogással, hogy a paraszt másodosztályú dolgozója a köztársaságnak és neki egy ilyen gEsákutcaszerű iskolatípus is megfelel, az ő művelődési igényeit ez is teljesen kielégítheti. (Ugy van! «>;, kisgazdapárton.) A gazdaképző iskola két^ osztálya kibővítendő. szövetkezeti, közgazdasági, politikai és társadalomtudományi ismeretekkel telítendő. (Helyeslés a kisgazdapárton.) Ha a féktelen nagyravágyástól űzött nagykapitalista kereskedelem részére a letűnt rendszer indokoltnak találta a kereskedelmi középiskola felállítását akkor a demokrácia nein maradhat adósa a legértékesebb dolgozó rétegnek, à parasztságnak. (l J u>i ran! a kisgazdapárton.) Természetesen a szövetkezeti középiskola egyben képesítene a közgazdasági, illetve a mezőgazdasági egyetemre is, ami magjától értetődik. Ilyen oktatás mellett remélhető egy olyan általános műveltségű széles agrárpolitikai látóköríí parasztgeneráció kinevelése, amely mind bel-, mind külföldi vonatkozásban # is méltó ellenfele, versenytársa volna a kapitalista kereskedelemnek és a magyar köztársaság közgazdaságának fejlődését hihetetlen mértékben siettetné. De a dán paraszthoz hasonló magyar paraszttipus kinevelése az ipari munkásrétegeknek is elsőrendű érdeke. (Taksonyi János (kg): Ez kellene!) A reakció és a nagytőke elleni' harcban és a magyar demokrácia felvirágoz* tatasára irányuló • törekvésekben az ipari munkásságnak erős fegyvertársra van szüksége 1 (Taksonyi János (kg): Ugy van!) és ezt ;i fegyvertársát csakis :> müveit. Jómódú parasztságban lelheti fel. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton) A demokrácia szilárd pillére a munkás-parasztszöyetség lehet, ezt kell megteremteni és megszilárdítani. (Ugy van! Ugy van! a kisgazdapárton. — Taksonyi János (kg): De még most sincs jóváhagyva a parasztszövetség alapszabálya!) Eninck elengedhetetlen előfeltétele a mezőgazdasági termelés hathatós megsegítése, teherbíró képességének fokozása, módszeres piackutatáson alapuló átállítása, ami a koalíciós pártok által célbavett hároméves terv keretében feltétlenül megoldandó, ezeken túlmenően pedig a dolgozó néprétegek egyetemes érdekeinek tiszteJetbentartása mellett a többségi elv. érvényesülése, (Helyeslés a kisgazda* párton.) a kisebbségi jogok maradéktalan elismerése, végezetül pedig miinden egyes dolgozó részére a maga munkaterületén a legteljesebb önkormányzati jog biztosítása. (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) Telje« egyenjogúság legyen ia dolgozó rétegek köaött! Ne írhassa elő egyik réteg a másiknak, hogyan rendezkedjék be gazdasági, kulturális, szociális biztosítási, avagy érdekképviseleti vonatkozásban. (Elénk helyeslés és taps a kisgazda- és a szabadságpárton.) Ha a dolgozó rétegek a maguk munkaterületén a legteljesebb szabadsággal és az összes dolgozók egyetemes érdekeinek tiszteletben tartása -mellett megszerzik maguknak azt a jogot, hogy gazdasági, szövetkezeti, érdekképviseleti, valamint kulturális törekvéseikben a maguk különleges életviszonyainak, jellemüknek, egyéniségüknek és általában a maguk külön természetrajzának megfelelően rendezkedhessenek be, akkor a dolgozó rétegek közül eltűnnek a súrlódási felületek, (Ügy van! Ügy van! a kisgazdapárton.) és lehetővé válik a dolgozók olyianmértékű összefogása, amely uiegvíyhatatlanná teszi a demokrácia bástyáit és .beláthatatlan időkig biztosítja a szociális fejlődés útján haladó demokráciát és ennek keretében mi/nden dolgozó részére egészségében vagy betegségében, ifjú- és öregkorában egyaránt a félelemtől és nyomortól ment életet. (Pászthory István (msz): Ügy legyen! — Élénk taps a kisgazdapárt Soraiban.) T. Nemzetgyűlés! Legyen szabad fejtegetéseim kapcsán három határozati javaslatot előterjesztenem. (Halljuk! Halljuk! a kisgazdapárton.) Az első így szól (olvassa): »Utasíttassók a szövetkezetügyi miniszter, hogy a földművelésügyi miniszterrel egyetértően záros határidőn belül készíttesse el egy, a régi kereskedelmi iskola szervezetéhez hasonló s%vetkezeti középiskola tervezetét, lehetőleg a gazdaképző iskolák átszervezésével.« A második határozati javaslatom a következő (olvassa): »Módosítsa a nemzetgyűlés a házszabályokat oly értelemben, hogy a költségvetési törvény és a felhatalmazási javaslat tárgyalása a tárgyalások egyszerűsítése céljából egyesíttessék.« (Helyeslés.) A harmadik határozati javaslatom így hlangzik (olvassa): »Küldessék ki miniszterközi bizottság ÍR központi adminisztráció leépítése tervezetének elkészítésére.« (Helyeslés.) Negyedik határozati javaslatomat, amelyet elkészítettem, aaért nem terjesztem elő, mert Kévai igen t képviselőtársam figyelmeztetéséből úgy értesültem, hogy a pénzügyminisztériumban már megkezdte működését az a bizottság, lamely ezeket az előlépéseket kontrollálja és az esetleges szabálytalanságokra orvoslást keres. Mindezek után pedig a felhatalmazási törvény javaslatot mind pártom, mind a magam szerény nevében elfogadom. (Elénk taps a kisgazdapárton. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Kádár János! Kádár János (kp): T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés befejezte az 1946—47. évi (költségvetés részletes tárgyalását és most a felhatalmazási törvényjavaslatot tárgyaljuk. A költségvetés végösszegei, a 4400 milliós kiadási és a 4045 milliós bevételi végösszeg, valamint a költségvetés részletes számadatai megadják költségvetésü/nlk kereteit, de az állami pénzgazdálkodáson messze túlnövő jelentőséggel bírnak. A (költségvetési időszak 1946 augusztus 1-én kezdődött és most a költségvetési év nyolcadik hónapjában vagyunk. Költségvetésünk
