Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-116

247 A nemzetgyűlés 116. ülése 1947. évi március hó 27-én, csütörtökön. 248 T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint következik az 1946—47. évi állami költségvetésről szóló törvényjavasllat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik a kijelölt szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Sulyok Dezső! Sulyok Dezső (msz): T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk! a szabadságpártról.) A kor-< mány részére adandó felhatalmazást nem sza^ vazom meg, a javaslatot nem fogadom el. Ezúttal elsősorban gazdasági síkon kivánom megmagyarázni azt, hogy miért vagyok a kormánnyal szemben bizalmatlan és miért tagadom meg tőle a felhatalmazás megadását. Általános képet szeretnék adni Magyarország közgazdasági helyzetéről (Halljuk! Halljuk! a szabadsáv párton. — Rudas László (kp): De ne hamisat!) T. Nemzetgyűlés! Az a rendszer, amely ná-, lünk most az országot kormányozza, lényegében egy polgári többséggel rendelkező kormány, amelyben; azonban nem kétséges, hogy a primszólamot a munkáspártok (miniszterei viszik. Az alatt az idő alatt, amióta a koaliciós kormányzat érvényben van Magyarországon, még nem volt rá eset, még nem fordult elő, hogy a munkáspártok valamely komoly céljukat meg ne tudták volna valósítani. Sokszor bizonyos huza vona árán és bizonyos nehézségeken keresztül, de kétségtelen, hogy akaratukat mindannyiszor keresztül vitték. És hatvannak is még olyan céljaik, amelyeknek megvalósítását kénytelenek voltak elhalasztani, nem kétséges, hogy ha a kormány mai összetétele megmarad és a pártok viselkedése az eddigihez hasonló marad, akkor ezek a munkáspárti célok is előbb vagy utóbb meg fognak valósulni. (Fülöp József (kp): Az ország érdekében!) Formailag ellenkező, lényegében azonban hasonló kormányzati rendszer áll fenn ezidőszerint Angliában, ahol munkáspárti kormány kormányoz erős konzervatív ellenőrzés alatt, vagyis lényegében ott is ugyanaz a vegyes rendszer van érvényben, amely nálunk. (Mozgás a szociáldemokratapárton.) Hogy tárgyilagosabbak lehessünk és nyugodtabban, szinte kívülről szemlélve mérhessük le annak a gazdasági fejlődésnek eddigi eredményeit, amelyet ez a vegyes rendszer jelent, próbáljuk taglalni azokat az állapotokat, amelyek Nagybritanniában gazdasági téren ezidőszerint érvényben vannak. Nem kétséges, hogy az 1945-ös választások előtt az angtol munkáspárt meghirdette, taégpedig joggal és jóhiszeműen hirdette meg azt, hogy célja a demokrácia és a szabadság fokozott megvalósítása'. Sir Stafford Cripps, a munkáspárt egyik kimagasló egyénisége és egyik legképzettebb tagja nemrégen Svájcban előadást tartott és ezen előadás során még mindig teljes jóhiszeiuüséggi'l hirdette azt, hogy a munkáspárt célja a szociális demokrácia megvalósítása Angliában a tervgazdálkodáson keresztül. .Hozzátette ehhez Sir Stafford Cripps azt is, hogy ennek megvalósításához nem nélkülözhetik a parlamentarizmus régen bevált eszközét és kívánságuk az. hogy az angol birodalomban, illetve Nagybritanniában a kormányzás legfőbb irányítása a parlament kezében maradjon, annak keresztülvitele és végrehajtása a parlamentnek felelős kormány útján történjék. Ez a munkáspárt elmélete. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy a munkáspárti reformok megvalósítása r érdekében a kormány egyre gyakrabban kénytelen igen széleskörű, nem egyszer már majdnem korlátlan felhatalmazást kérni a parlamenttől. Különösen az államosítással kapcsolatos intézkedések megvalósításakor találkoztunk ilyen felhatalmazások folyton^ ismétlődő kérésevei és megadásával, ami végeredményben odavezetett, hogy a parlament meglehetősen kikapcsolódott a gazdasági' élet irányításából, sőt még a megtett intézkedések ellenőrzéséből is. (Rudas László (kp): Ott is diktatúra van? — Derültség a szociáldemokrata- és a kommuni s lapárt oldalán.) A munkáspárt egyik theoretikus és részben szellemi vezére, Harold Laski professzor, már a választások előtt látta ezt és Crippsnél élesebben és hevesebben bírálta ezt a helyzetet. Már akkor rámutatott arra, hogy az eljövendő parlamentben-szükség lesz az ilyen felhatalmazással való kormányzásra, mert — amint Laski kifejezte magát — nem engedhető meg, hogy a parlamentáris huzavona módszereivel és késedelmeskedésével szabotálni lehessen az államosításnál szükségessé váló gyors, energikus és hirtelen elhatározást igénylő intézkedéseket. T. Nemzetgyűlés! A helyzet tehát az, hogy ha azi angol demokrácia gazdasági helyzetét szemléljük, akkor ott egyre több elhajlást tapasztalunk a parlamentáris elvnek nemcsak a klasszikus, hanem azzal a gyakorlati értelmezésével szemben is, amely Angliában mindeddig érvényben volt. (Rudas László (kp): Ott diktatúra van?) A rendeleti kormányzás nagymértékben tért nyert a törvényhozással szemben. Ez a rendszer már kétségtelenül elhajlást mutat a demokrácátóL és a fasizmus fejlődésének irányvonalában fekszik. (Farkas Mihály (kp): Angliában? — Derültség a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán. — Közbeszólás a szociáldemokratapártról: Attlee fasiszta?)T. Nemzetgyűlés! Függetlenül általában most az országtól és a földrésztől, ahol ez történik, abban a pillanatban, amikor egy kormányzás eltávolodik a parlament mindennapi ellenőrzésének llehetőségétőíl és al parlament a rendeleti kormányzás jogát adja meg, habár parlamentáris eredetű, de mégis antidemokratikus eszközökre kényszerülő kormánynak, kész a fas'izmus kezdeti stádiuma, (Derültség a kommunista- és a szociáldemokratapárt oldalán- — Közbeszólás a szociáldemokratapárt oldalán: Angliában is van egy szabadságpárt!) mert egy kormányrendszernek nem az eredete adja meg a demokratikus jelleget, hanem azok a módszerek, amelyekkel ez a kormányrendszer dolgozik. Számtalan tanúbizonyság van a történelemben arra, hogy demokratikus eredetű uralmak antidemokratikus módszerek alkalmazása következtében fokozatosan abszolutizmussá alakultak át. (Ugy van! Ugy van! a szabadságpárt oldalán. — Farkas Mihály (kp): A demokrácia megengedi a fasiszta propagandát, amit most a Sulyokpárt csinál Magyarországon! — Ternay István (msz): Ne vicceljen! — Farkas Mihály (kp): Nem vicc ez! — Ternay István (msz): Neon vicc, demagógia!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Sulyok Dezső (msz): Nemcsak'a demokratikus eredetre, hanem a demokratikus módszereknek mindvégig való gondos fenntartására is figyelmet kell tehát a demokráciában szentelni. De bizonyos elhajlást lehet tapasztalni az angol demokráciában a munkásságnak azzal a reményével szemben is, amely s: érint a munkásság azt remélte, hogy a mun\