Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

233 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947. évi március hó 26-án, szerdán. 231 Jóllehet) a költségvetés tárgyalásánál fez elfogadásról, tehát a bizalom vagy a bizalmatlanság kérdéséről a pártok felszólaló képviselői már megnyilatkozhattak, mégis a megajánlási törvényjavaslat tárgyalásának jelentősége van azért is, mert ezt nem egy többségi párt kormánya kéri a nemzetgyűléstől» hanem egy olyan koalíciós kormány, mely a magyar parasztság, az ipari munkásság, a kisipar, valamint a demokratikus dolgozó értelmiség Összefogásában re.ilő erőt kívánja a nemzet újjáépítésére igénybevenni. A pártok koali ciós összefogásának és a dolgozó népi erőkből eredő kormányzásnak jelentősége éppen ezzel jut kifefjezésre. mert azt mutatja hogy a dolgozó magyar nép fogott össze, hogy a romokból egy új, szabad demokratikus hazát építsen fel, amelyet aztán saját tulajdonának tekinthet Ezt a nagy építő munkát csak megértő együttműködéssel lehet elvégezni. Feladataink nagyok, éppen ezért áz erők összefogása szükséges, mert alkotó munkát végezni máskép nem lehet. Minden dolgozó magyarnak érdeke, hogy eltüntessük minél előbb a háború és a múlt romjait, hogy életnívóban és szabadságban is felújult életet élhessen oly sok küzdelem után ez a sokat szenvedett magyar nép. Minthogy erre a munkára a pártok által képviselt dolgozó magyar nemzet egyesítette erejét, így kérem a nemzetgyűlést, hogy az appropriációt a kormánynak adja meg, hogy ennek a költségvetésnek keretében nyugodt kormányzással további felemelkedésünket előbbre vihesse. Áttérve a javaslat egyes tételeinek ismertetésére, ezekre vonatkozólag a következőket kívánom előadni.. A törvényjavaslat 1. §-a a költségvetési ev időtartamát szabályozza. Az 1939. évi VII. te. 1. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezett, hogy 1940. évi január hó 1. napjától az állami költségvetési év a naptári évvel azonos. Mint isme* rétes, ettől a költségvetési időbeosztástól el kellett térnünk, ami a forint stabilizálásával áll összefüggésben és így ennek megfelelően a költségvetési év 1946. évi augusztus hó 1. napjától 1947. évi július hó 31. napjáig tart. A 2. i a magyar állam kiadásait tünteti tel- - - , A3J a 2. §-ban megállapított kiadások fedezéséről gondoskodik. A4. ^ (1) bekezdése szerint az 1946/47. költségvetési évre a 2. §-ban megállapított, összesen 4,420,685.000 forintot kitevő kiadások a 8. $-ban megjelölt összesen 4,045,876.000 forint jövedelmet és bevételt 374,809.000 forinttal meghaladják. A 4. 4 (2) bekezdése szerint felhatalmazást nyer a pénzügyminiszter, hogy a 2. Vban megjelölt kiadásoknak a 3. $-ban feltüntetett jövedelmekkel és bevételekkel nem fedetett részét hitelművelet által fedezhesse. Az 5. ^ biztosítja, hogy az állam bevételei folyóvá• tétessenek azáltal, hogy, a fennálló törvényes és rendeletileg érvényes vagy netalán még teendő rendelkezések mellett az 1946/47. évi költségvetési évre megajánltatnak. A 6. § szerint a 3. §-ban.megjelölt, valamint az 5. $-ban megajánlott jövedelmek és bevételek csupán a jelen törvényben megállapított kiadásokra fordíthatók. A 7. § szerint az 1946/47. évi költségvetésben. a kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl terjedő felhasználási idő megállapításának helye nincs. A 8. $• 1. bekezdése értelmében az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó pénzkezelési kimutatásokat és azok mellékleteit, legkésőbb az 1947. évi november hó 30. napjáig kell a Legfőbb Állami Számvevőszéknek megküldeni. A 2. bekezdés értelmében a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1946/47. költségvetési évre vonatkozó zárszámadást észrevételeivel együtt az 1948. évi április hó 1. napjáig köteles a minisztertanáccsal közölni. A 9- §. 1. bekezdése értelmében az államkincstár nevében egyszázezer forintot elérő vagy ezt meghaladó vagyoni kötelezettséget esupán a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulásával szabad elvállalni. A 10. § értelmében a közszállításokat — ideértve az 1945:V. ic.-be iktatott fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontjaiban meghatározott célokra teljesített szállításokat vagy szolgáltatásokat is — a megrendeléstől a teljes lebonyolításig a Legfőbb Állami Számvevőszék — elsősorban a már meglévő szervek útján — ellenőrizheti. A 11- §. értelmében minden egyszázezer forintot érő vagy ezt meghaladó összegű közszállításra, illetőleg a 10. §-ban említett fegyverszüneti egyezmény 11. és 12. pontjaiban meghatározott célokra teljesített szállításokra vaery szolgáltatásokra vonatkozó végszámlát kifizetés előtt jóváhagyás végett az Anyagés Árhivatalnak kell bemutatni. A 12. § értelmében a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke az 1870:XVIIL. az 1880: LXVL és az 1897 :XX. törvénycikkek értelmében készítendő állami zárszámadások helyett .az 1943. évről a rendelkezésre álló számadási anyaghoz mért, kisebb terjedelmű zárszámadást, az 1944. és 1945. évekről, valamint az 1946. évi január hó l. napjától július hó 31. napjáig terjedő időszakról pedig csuk a kiadásokat és bevételeket felölelő zárszámadásokat tartozik a nemzetgyűlés elé terjeszteni. E zárszámadások" tartalmát és szerkezetét a minisztérium a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökével egyetértve állapítja meg. A 13. § 1. bekezdése a Margit-híd újjáépítésével és a Lánchíd tervezésével kapcsolatos költségek fedezéséről gondoskodik. E célra a közlekedésügyi tárca költségvetésében biztosított összegen felül székesfővárosi hídalapot kell létesíteni. Az alap a Közlekedésügyi miniszter rendelkezése alatt áll. A 2. bekezdés szerint a székesfővárosi hídalap bevételei a következők: 1. a Budapest, székesfőváros közönsége által fizetendő 16 millió forint hozzájárulás: 2. a Lánchíd újjáépítéseié megindított gyűjtésből befolyó összegek.. A 3. bekezdés szerint a 2. bekezdésben megjelölt bevételek a székesfővárosi hídalapot az 1946. évi augusztus hó 1. napjától kezdve mindaddig megilletik, amíg a Margithíd újjáépítési és a Lánchíd tervezési költségei teljesen kiegyenlítve nincsenek. A Lánchíd újjáépítésére megindított gyűjtésből befolyó öszszegek a Margithíd újjáépítésére nem fordíthatók. A 4. bekezdés értelmében Budapest székesfőváros közönsége a 2. bekezdésben megállapított hozzájárulásból az 1946/47. költségvetési év folyamán 10 millió forintot tartozik az alapba befizetni. Az 5. bekezdés értelmében "az 1931:XIII. le. 7. §ával létesített Székesfővárosi Dunahídalap megszűnik, s vagyona a jelen törvénynél fogva a székesfővárosi hídalapra száll,