Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

231 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947 tanúsává szerint Jármay Gyula képviselő űr felszólalása alatt Nagy Vince képviselő úr a következő közbeszólási tette: »Beutazási enge­délyt adjanak először! Nem engedik haza be­utazási engedély nélkül! Není vagyunk olyan szabad ország, hogy ide be lehessen jönni!« Erre Nagy Vince képviselő urat az ülésen elnöklő Kossa István alelnök úr elsőízben rendreutasította. Később az ülés, folyamán , Nagy Vince képviselő úr felszólalása alkalmá­val többek között a következő kijelentést tette: »Arra vonatkozott, hogy nem látok tel­jes szabadságot. Ezt az alkotmányos kritikai álláspontomat fenntartom. Teljes szabadságot meg nem látok. De ez nem ok arra, hogy becsületes magyar emberek haza ne jöjjenek, s azon œ dolgozzanak, hogy teljes szabadság tegyen.« Erre Nagy Vince képviselő urat az elnöklő Kossa István alelnök úr ismét rendreutasí­totta. Ezután Nagy Vince képviselő úr azt a kijelentést tette: »Tudomásul veszem!« A sza­badságpárt részéről töhb felkiáltás hangzott el: »Miért?« Majd Kossa alelnök úr azt mon dotta: »Nem vagyok köteles megindokolni!« Erre Nagy Vince képviselő úr azt válaszolta: »Mi ketten tudjuk!« Azután Kossa elnök úr Nagy Vince képviselő urat harmadszor is rendreutasította (Zaj és mozgás a sjfabadsáo" párton és a pártonkivüVíeknél.) és jayaeülatot tett neve-ett képviselőnek a mentelmi bizott­sághoz utasítására, majd az elnök megállapí­totta, hogy a Ház többsége ezt az elnöki ja­vaslatot elfogadta. T. Nemzetgyűlés! A menteitói bizottság a mai napon tartott élésében beható tárgyalás, alá vette az ügyet és részletes, a bizottság minden oldaláról elhangzott vélemények után megállapította, hogy Nagy Vince képviselő úr a házszabályok 11. §^a (íi) bekezdésének utolsó tételébe ütköző magatartást követett el, neve­zetesen a Ház tanácskozási rendjét folyamato­san zavarta és ezért a nemzetgyűlésnek azt a javaslatot terjeszti elő, hogy a házszabály 13­§-ána,k (3) bekezdésében foglalt rendelkezéshez képest a nemzetgyűlés Nagy .Vince nemzet­gyűlési képviselőt a Ház ünnepélyes meg­követésére ítélje. (Mozgás a szabadságpárton és a pártonkívülieknél.) Tisztelettel kérem a mentelmi bizottság ezen javaslatának elfogadását. (Helyeslés a szociál­demokrata és a kommunistapárton. — Zaj és mozgás a szabadságpárton és a pártonkívüliek' nél. — Pászthory István (msz): Elég gyászos!) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni 1 ? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, sziveskedjenek fel­állni. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy a Ház többsége a mentelmi bizottság javaslatát elío­gadja, tehát határozatilag kimondom, hogy a Nemzetgyűlés Nagy Vince képviselő urat ', a házszabályok 13. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint a Ház ünnepélyes megkövetésére ítélte. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Nagy Vince jelentkezik!) T. Nemzetgyűlés! Nagy Vince képviselő úr eleget akar tenni a nemzetgyűlés határozatá­nak. (Slachta Margit (pk): Nem is éreztük magunkat sértve!) Slachta képviselőtársamat kérem, szíveskedjek csendben maradni. , Nagy Vince (msz) (a terem közepére lépve): A t. Ház határozatának megfelelően a házszabályuk rendelkezéseivel szemben tanúsí­évi március hó 26-án, szerdán. 232 tott magatartásom miatt a t. Házat ünnepélye­sen meigkövetem. (Hosszantartó élénk éljenzés és taps a szabadságpárt és a pártonkívüliek soraiban. — Taps az V. számú karzaton,) Elnök: Az V. számú karzatot-tessék kiürí­teni és azt a zöldruhás hölgyet leigazoltatni! Az V. számú karzaton mindenki hagyja el a helyét! (Megtörténik. —Pástthory'István (msz): Kollektív felelősség csakugyan!) Megállapítom, hogy Nagy Vince képviselő úr a mentelmi bizottság határozatának eleget tett. T. Nemzetgyűlés! Napirend szerint követ­kezik az 1946/47. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Nemzetgyűlés tudomására hozom, hogy a törvényjavaslathoz a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt. a Szociáldemo­krata Párt és a Magyar Szabadságpárt jelen­tettek be szónokokat, mégpedig Szabó Árpád, Kádár János, Mónus Illésné és Sulyok Dezső nemzetgyűlési képviselőket. A bejelentést a nemzetgyűlés tudomásul veszi. Harmathy Lajos, előadó urat illeti a szó. Harmathy Lajos (kg) előadó: T. Nemzet­gyűlés! Az appnopriiációs törvényjavaslattal kapcsolatban legyen szabad kitérnem annak megemlítésére, hogy ennek a nemzetgyűlés­1 nek .lutott äz a történelmi feladat, hogy a 400 éves német politikai és gazdasági függőségtől és befolyástól mentesen a nemzet elé léphes­sen azzal a költségvetéssel, amelyet a x nemzet­gyűlésnek m »diában volt* széles vita kereté­ben letárgyalni. Ez a költségvetésünk azért történelmi je­lentőségű, mert a demokratikus szabadságban újjáépülő nemzet állami létének és fenntartá­sának szükségletét foglalja magában, másrészt annak fedezetéről gondoskodik. A költségvetés a nemzet erőfeszítését jel­képezi, olyan nemzetét, amely történelme fo­lyamán talán a legtöbbet szenvedett az /euró­pai népek közt. Egyrészt azért, mert az el­múlt 400 év alatt nem élhetett szabad elhatá­rozása alapján a valódi népakaratra alapított politikai szuverenitásával, másrészt utóbb a két világháború közt nem a néppel együtt gondolkozó politikai vezetői belevitték ezt a, nemzetet abba a háborús katasztrófába, amely­ből erőink és javaink mérhetetlen pusztulásá­val kerültünk ki. Gazdasági erőink fogyatékossága mellett a költségvetés minden tárca keretében nem­csak f az állami életünk fenntartását szolgáló kiadásokat foglalja magában, hanem az egyes tárcánál mutatkozó sürgős újjáépítési teen­dőink elvégzésére is jelentékeny összeget for­dított. Ezek figyelembevételével történt a költ­ségvetés szükségleteinek megállapítása, míg a szükséglet fedezése azt mutatja,, hogy az állami létünk, életünk fenntartására minden áldozatot meghozunk, mert ezzel egy függet len és szabad nép jövőjének alánjait kíván­juk biztosítani. T. Nemzetgyűlés! Az 1869. év óta alkotmá­nyos parlamenti jogszokásunk, hogy a parla­ment a kormánynak megajánlást,,úgynevezett aporopriációt ad. amelynek gyakorlati ér­telme az, hogy a kormány a költségvetés téte­leit felhasználhatja. De az appropriáció kere­tében nyilatkozik a parlament arról is, hogy a kormány iránt bizalommal van-e. Ennek az alkotmányos szokásnak teszünk eleget, amikor a nemzetgyűlés a megajánlást tárgyalja.

Next

/
Thumbnails
Contents