Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

229 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947, állni, másrészt pedig ha a jövőre néaye preijiu­dikál az adómegosiztási kulcs leszállítása, alk­kor éppen úgy prejudikálna az is, ha a válto­zatlanul tartott adómegosztási kulcs mellett a­főváros hozzájárulásának mértékét leimelnők. De éppen erre az utóbbi megondolásra tekin-, tettel a magam részéről a megoldási fonma megválasztásának nem tulajdonítok döntő fontosságot. A lényeges csak az, hogy a fővá­rosi és az állami háztartás helyzete közt mu­tatkozó nagy eltérés valamilyen módon ki­egyenlítőd jak. T. Nemzetgyűlés! Ezekben igyekeztem vá­laszt adni a pénzügyi tárca költségvetésével kapcsolatban elhangzott észrevételekre. A több felszólalásban érintett hitelpolitikai kérdésekkel ez alkalommal talán nem szükséges bővebben foglalkoznom, mert a hitelpolitikában érvénye­sülő elveket korábbi felszólalásaimban már elég részletesen volt szerencsém kifejteni. Itt csak arra szeretnék utalni, hogy éppen a most lefolyt vita során felimerült, meglehetősen ellen­tétes észrevételek tanúsága , szerint — amely észrevételek némelyüké sokallotta» »némelyike keveselte a kormány által engedélyezett hitel­volument — nagy a valószínűsége annak, hogy a hitelpolitikában sikerült a józan középutat megtartani. Ezen a középúton haladva termé­szetesen nem tehetünk eleget sem azoknak, akik bizonyos egyoldaliiságeal gazdasági éle­tünk, különösen pedig mezőgazdasági vagy kisipari termelésünk minden nehézségéért a szükmaifcú hitelpolitikát okolják, {ügy van! Ugy van! a kisgazdapárt oldalán*.) sem azok­nak, akik szerint még ma is a fojtogató pénz­szűke pszichózisában kell tartanunk ezt az or­szágot azért, hogy az elrejtett készleteik piacra dobását kikényszerítsük, A hitelpolitikát sem az egyik, sem a má­sik említett szempont nem vezetheti, hanem egyedül iaz a szempont, hogy a termelés meg­indításának és fejlesztésének útja a hitelnyúj­táson keresztül vezet. A hitelnyújtás mértékéit tehát az szabja meg, hogy mennyi hitelt lehet az összes többi kapacitásbeli, nyersanyag­ellátási és egyéb lehetőségek figyelembevételé­vel a termelés fejlesztésére racionálisan fel­használni. Ennél több hitelt nyújtani nem szabad, de ennél kevesebb hitelt nyújtani sean ajánlatos, hiai nem akarjuk, hogy a különben kihasználható termelési lehetőségek parlagon maradjanak. (Helyeslés a kisgazdapárt olda­lán.) Mindenesetre örömmel tölt el, hogy a nemzetgyűlés előtt már korábban bejelentett kezdeményezésemre sikerült a magyar pénz­es hitelgazdálkodás számára egy hiaithónapos tervet felállítanunk, amelyben ennek a költ­ségvetési évnek végéig szabályoztuk a hitel­volumen és a forgalombaihozandó banlkjegy­mennyiség alakulását és figyelemmel lehetünk a gazdasági élet legelemibb szükségleteire is. (Kővágó József (kg): Helyes!) A hitelpolitikaival kapcsolatban még Mód Aladár képviselő úrnak arra a megjegyzésére szeretnék kitérni, hogy a Mezőgazdasági Szö­vetkezeti Központnak nyújtott hitelek laza kezelése is ártott a stabilizációnak, mert szi­gorúbb hitelpolitika mellett ez a szövetkezet kénytelen lett volna nagyobb mennyiségű árut piacra dobni. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Mezlögazdiaisági Szövet­kezeti Központ az általa felvásárolt készletek­kel nem önállóan rendelkezik, hanem ezeket •a készleteiket a kormány megbízásából tárolja, vagy árusítja. Hitelpolitikai eszközökkel tehát évi március hó 26-án, szerdán. 230 , a szövetkezet által piacra dobott áruk meny­nyiségét semmiképpen sem lehetett volna sza­bályozni, hanem ellenkezőleg ebben ia> vonat­kozásban a hitelpolitika volt kénytelen alkal­mazkodni a kormány általános közellátási po­litikájához, amely viszont természetesen nem a készletek minél gyorsabb piacra dobását, hanem azoknak bizonyos célszerű beosztását, az új termésig való gazdálkodást kellett, hogy célozza. A hitelpolitikához teirtozik még Szemes és Kovjigó képviselő uraiknak a kisipari hitel­ellátásra vonattkozó megjegyzése. Közölhetem, hogy az általuk javasolt megoldást a Kisipari Hitelintézet tekintetében magam is járható útnak tekintem. (Kővágó József (kg): Éljen! — Taps \a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ezekben kívántam a vita során elhangzott észrevételekhez a imagaim megjegyzéseit hozzáfűzni. Amikor felszólnia som végén köszönetet mondok az előadó úr­nak alános munkájáért, valamint a vita min­den egyes felszólalójának az építő szándékú komoly kritikáért, tisztelettel kérem a nemzet­gyűlést «i költségvetés elfogadására. (Taps a kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt so­raiban.) Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a hatá­rozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, mél­tóztatnak-e a 15. címet elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatikig kimondom, hogy a nemzet­gyűlés a 15. címet elfogadta. Következik a pénzügyi tárcával kapcsola­tos állami költségvetés IV. fejezetének tárgya­lása. Kérem a jegyziö urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa az állami költségvetésnek a pénzügyi tárcával kapcsola­tos IV., VI. és VII. fejezeteit, valamint a VII. fejezet 1—15. címét, továbbá az állami üzemek költségvetésének XXXIII. és XXXIV. fejeze­teit és a XXXIV. fejezet 1—7. címét. A nem­zetgyűlés a fejezeteket és a címeket hozzászólás nélkül elfogadta). Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ezzel a nemzet­gyűlés a pénzügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos állami üzemiek költségvetését részleteiben is elfogadta. Az 1946—47. évi állami költségvetés tárgya­lását ezzel befejeztük- (Egy hang a szabadság­párt soraiban: A deficitet ki fizeti?) Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet déli 12. óra 16 perctől 12 óra il percig.) Elnök: T- Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bencze Imre képviselő úr mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni Nagy Vince nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetgyűlés 1947 március 21-i ülésén tanúsított magatartása miatt a mentelmi: bizottsághoz történt utasítása tárgyábanhozott mentelmi bizottsági javaslatot. T. Nemzetgyűlés! Nagy Vince nemzetgyű­lési képviselőt a nemzetgyűlés 1947 március 21. napján tartott ülésén tanúsított magatar­tása miatt a Ház elnöke a mentelmi bizottság­hoz utasította, amiről a mentelmi bizottságot az elnöklő Kossa István alelnök úr a ház­szabályok 13. §-ának (1) bekezdésében előírt javaslattétel céljából értesítette. Az ülésről felvett 'gyorsírói féljegyzések 15*

Next

/
Thumbnails
Contents