Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-115
229 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947, állni, másrészt pedig ha a jövőre néaye preijiudikál az adómegosiztási kulcs leszállítása, alkkor éppen úgy prejudikálna az is, ha a változatlanul tartott adómegosztási kulcs mellett afőváros hozzájárulásának mértékét leimelnők. De éppen erre az utóbbi megondolásra tekin-, tettel a magam részéről a megoldási fonma megválasztásának nem tulajdonítok döntő fontosságot. A lényeges csak az, hogy a fővárosi és az állami háztartás helyzete közt mutatkozó nagy eltérés valamilyen módon kiegyenlítőd jak. T. Nemzetgyűlés! Ezekben igyekeztem választ adni a pénzügyi tárca költségvetésével kapcsolatban elhangzott észrevételekre. A több felszólalásban érintett hitelpolitikai kérdésekkel ez alkalommal talán nem szükséges bővebben foglalkoznom, mert a hitelpolitikában érvényesülő elveket korábbi felszólalásaimban már elég részletesen volt szerencsém kifejteni. Itt csak arra szeretnék utalni, hogy éppen a most lefolyt vita során felimerült, meglehetősen ellentétes észrevételek tanúsága , szerint — amely észrevételek némelyüké sokallotta» »némelyike keveselte a kormány által engedélyezett hitelvolument — nagy a valószínűsége annak, hogy a hitelpolitikában sikerült a józan középutat megtartani. Ezen a középúton haladva természetesen nem tehetünk eleget sem azoknak, akik bizonyos egyoldaliiságeal gazdasági életünk, különösen pedig mezőgazdasági vagy kisipari termelésünk minden nehézségéért a szükmaifcú hitelpolitikát okolják, {ügy van! Ugy van! a kisgazdapárt oldalán*.) sem azoknak, akik szerint még ma is a fojtogató pénzszűke pszichózisában kell tartanunk ezt az országot azért, hogy az elrejtett készleteik piacra dobását kikényszerítsük, A hitelpolitikát sem az egyik, sem a másik említett szempont nem vezetheti, hanem egyedül iaz a szempont, hogy a termelés megindításának és fejlesztésének útja a hitelnyújtáson keresztül vezet. A hitelnyújtás mértékéit tehát az szabja meg, hogy mennyi hitelt lehet az összes többi kapacitásbeli, nyersanyagellátási és egyéb lehetőségek figyelembevételével a termelés fejlesztésére racionálisan felhasználni. Ennél több hitelt nyújtani nem szabad, de ennél kevesebb hitelt nyújtani sean ajánlatos, hiai nem akarjuk, hogy a különben kihasználható termelési lehetőségek parlagon maradjanak. (Helyeslés a kisgazdapárt oldalán.) Mindenesetre örömmel tölt el, hogy a nemzetgyűlés előtt már korábban bejelentett kezdeményezésemre sikerült a magyar pénzes hitelgazdálkodás számára egy hiaithónapos tervet felállítanunk, amelyben ennek a költségvetési évnek végéig szabályoztuk a hitelvolumen és a forgalombaihozandó banlkjegymennyiség alakulását és figyelemmel lehetünk a gazdasági élet legelemibb szükségleteire is. (Kővágó József (kg): Helyes!) A hitelpolitikaival kapcsolatban még Mód Aladár képviselő úrnak arra a megjegyzésére szeretnék kitérni, hogy a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központnak nyújtott hitelek laza kezelése is ártott a stabilizációnak, mert szigorúbb hitelpolitika mellett ez a szövetkezet kénytelen lett volna nagyobb mennyiségű árut piacra dobni. Csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a Mezlögazdiaisági Szövetkezeti Központ az általa felvásárolt készletekkel nem önállóan rendelkezik, hanem ezeket •a készleteiket a kormány megbízásából tárolja, vagy árusítja. Hitelpolitikai eszközökkel tehát évi március hó 26-án, szerdán. 230 , a szövetkezet által piacra dobott áruk menynyiségét semmiképpen sem lehetett volna szabályozni, hanem ellenkezőleg ebben ia> vonatkozásban a hitelpolitika volt kénytelen alkalmazkodni a kormány általános közellátási politikájához, amely viszont természetesen nem a készletek minél gyorsabb piacra dobását, hanem azoknak bizonyos célszerű beosztását, az új termésig való gazdálkodást kellett, hogy célozza. A hitelpolitikához teirtozik még Szemes és Kovjigó képviselő uraiknak a kisipari hitelellátásra vonattkozó megjegyzése. Közölhetem, hogy az általuk javasolt megoldást a Kisipari Hitelintézet tekintetében magam is járható útnak tekintem. (Kővágó József (kg): Éljen! — Taps \a kisgazdapárton.) T. Nemzetgyűlés! Ezekben kívántam a vita során elhangzott észrevételekhez a imagaim megjegyzéseit hozzáfűzni. Amikor felszólnia som végén köszönetet mondok az előadó úrnak alános munkájáért, valamint a vita minden egyes felszólalójának az építő szándékú komoly kritikáért, tisztelettel kérem a nemzetgyűlést «i költségvetés elfogadására. (Taps a kisgazdapárt és a szociáldemokratapárt soraiban.) Elnök: A vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e a 15. címet elfogadni? (Igen!) Ha igen, határozatikig kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 15. címet elfogadta. Következik a pénzügyi tárcával kapcsolatos állami költségvetés IV. fejezetének tárgyalása. Kérem a jegyziö urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa az állami költségvetésnek a pénzügyi tárcával kapcsolatos IV., VI. és VII. fejezeteit, valamint a VII. fejezet 1—15. címét, továbbá az állami üzemek költségvetésének XXXIII. és XXXIV. fejezeteit és a XXXIV. fejezet 1—7. címét. A nemzetgyűlés a fejezeteket és a címeket hozzászólás nélkül elfogadta). Elnök: T. Nemzetgyűlés! Ezzel a nemzetgyűlés a pénzügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos állami üzemiek költségvetését részleteiben is elfogadta. Az 1946—47. évi állami költségvetés tárgyalását ezzel befejeztük- (Egy hang a szabadságpárt soraiban: A deficitet ki fizeti?) Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Szünet déli 12. óra 16 perctől 12 óra il percig.) Elnök: T- Nemzetgyűlés! Az ülést újból megnyitom. Bencze Imre képviselő úr mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Bencze Imre (kg) előadó: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém beterjeszteni Nagy Vince nemzetgyűlési képviselőnek a nemzetgyűlés 1947 március 21-i ülésén tanúsított magatartása miatt a mentelmi: bizottsághoz történt utasítása tárgyábanhozott mentelmi bizottsági javaslatot. T. Nemzetgyűlés! Nagy Vince nemzetgyűlési képviselőt a nemzetgyűlés 1947 március 21. napján tartott ülésén tanúsított magatartása miatt a Ház elnöke a mentelmi bizottsághoz utasította, amiről a mentelmi bizottságot az elnöklő Kossa István alelnök úr a házszabályok 13. §-ának (1) bekezdésében előírt javaslattétel céljából értesítette. Az ülésről felvett 'gyorsírói féljegyzések 15*
