Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

221 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947. évi március hó 26-án, szerdán. 222 vállalatokat illeti,, ezeknek állami kézbe vétele a költségvetés elkészülte után történt meg, így tehát a felmerülő költségekről költségvetésileg nem történhetett gondoskodás és azok jelenleg Póthitel útján nyernek fedezetet. Később alkal­mam lesz bemutatni a t. Nemzetgyűlésnek a vonatkozó számadatokat is. A földbirtokreformot illetően ismeretes az, hogy az elsőrendű fontosságú termelési és szo­ciális érdekekre való tekintettel a Földbirtok­rendező Alap folyó bevételei egyelőre az újon­nan földhözjuttaiottiak érdekét szolgáló kiadá­sokra használtatnak fel és egyelőre ezeknek a bevételeknek csak egy kis resize szolgál arra, hogy a megváltást szenvedettek közül a való­ban rászorulók bizonyos támogatásban része­süljenek, így tehát a folyó költségveltési év során a földbirtokreformmal kapcsolatban tényleg felmerülő megváltási terhek a költség­vetésben teljes egészükben elő is vannak irá­nyozva, éspedig az Országos Földbirtokrendező Alap kiadásai között. A külföldi kölesönök szolgálatát; illetően Vásáry képviselő úr nem fogadta el azt a már korábban teftt kijelentésemet, hogy a magyar állam ezeknek a követeléseknek fennállását el­vileg elismeri, azonban egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy e kölcsönök szolgálatát megkezdhesse. Enrnek ellenére fenn kell tarta­nom ezt a korábban kifejezésre juttatott állás­Pontot, hiszen mindnyájunk előtt ismerete», hogy a háborúból folyó terheknek is csak egy beszab, nevezetesen a jóvátétel és a megszállás költségeit tudjuk a folyó bevételekből fedezni és még a békeszerződési terheik közül sem gon dolhatunk egyelőre például a szövetséges ál­lampolgárok kártalanításával kapcsolatos térí­tések megkezdésére. így azt hiszem, helyes volt az az eljárásunk, hogy a folyó költségvetési évben á háború előtt keletkezett kölcsöntarto zások szolgalatára e tartozások fennállásainak elvi elismerése mellett semmit sem vettünk fel, mqrt hiszen ilyen kiadásaink valóban nem is fogmak ebben a költségvetési évben felmerülni­Ami Vásáry képviselő úrnak a Közületek Támogatási Alapját megillető részesedésre vonatkozó észrevételét illeti, a képviselő úr ^gyeimébe kell ajánllanom, hogy a Közületek támogatási Alapját megillető részesedések aiz állami adóbevételeknél nincsenek előirányozva, X %Y tehát azoknak a (közületek támogatási papjánál bevételként való előirányzata nem 3elent^ többletkiadást Végül Vásáry István képviselő úrnak aria £z észrevételére vonaitkozólag, hogy a közai­Kalmiazotrtak; illetményeit sürgősen javítani *ell tisztelettel bejelenthetem, hogy az illetmé­nyek általános rendezését ia,z illetékes szakszer­vezetékkel együtt már munkába vettem, és el­képzelésünk szerint május elsejére lehetne ta­lán az erre vonatkozó rendeletet megjelentetni. fi z aJ rendelet, ha még inem is jelentené a köz­'^almiazotti életszínvonal lényeges javítását, Jelentené lazonbaii azjt, hogy az egyes közalkal­mazotti kategóriák illetményigényei > egymási­noz viszonyítva rögzíttetnének, és így egy °jyan, az összes illetékes szakszervezetek által ^t'ogadhatónak tartott illetményrendszert dol­gozunk ki. amelynek birtokában azután a ké­S( j»bbi jövőben az állami bevételek mindenkori j^hikulása szerint egységesen lehet miajd javí­l ani a közalkalmazotti illetmények színvonalát. Nemcsak én. hanem az illetékes szakszer vezetek is veszélyesnek érzik ugyanis a mai állapotot, amelyben hol az egyik, hol a másik közalkalmazotti kategória lép fel a maga kü­lönleges munkateljesítményeire és helyzetére vtaló hivatkozással illeítményjtaivítási igények­kel. Ezeknek az igényeknek teljesítése termé­szetesen ia továbbiakban más közalkalmazotti kategóriák elégedetlenségét kelti fel és így tulajdonképpen egész illetményrendszerünk ál­landó lassú mozgásbain van. Ezt kívántam meg­szüntetni azzal a már megkezdett munkával, ;imelynek — mint említettem — az volna a célja, hogy május elsején minden közalkalma­zotti illetményigényt egymással arányosítva véglegesen lerögzítsünk. A nyugdíjasok kérdését szintén szóvátet­ték. A nyugdíjasok politikai magatartásának felülvizsgálatát elrendelő jogszabály alapján létrejött határozatiok revíziójára eddig mód nem volt. Bejelenthetem, hogy laz e téren mu­tatkozó hibák orvoslására szolgáló felülvizs­gálat tekintetébeni rendelettervezet készül, amely remélhetőleg rövid időn belül meg fog jelenni. Bár nem tartozik a pénzügyi tárca költség­vetéséhez, kötelességemnek érzem választ adni Vásáry István képviselő úrnak arra a kérdé­sére is, amely ia jóvátételnél felmerülő költsé­gekre vonatkozik. A képviselő úr kifogásolta, hogy a Szovjetuniónak, Jugoszláviának és Csehszlovákiának számított jóvátételi áruk dollárértékei szerinte a költségvetésben még más átszámítási kulcsokkal jelentkeznek, és felvilágosítást kért arra nézve, hogy mi az itt mutatkozó eltérések oka. A képviselő úr, néze­tem szerint, egy rendkívül bonyolult kérdést kívánt itt ennyire leegyszerűsíteni, és vele szemben még kell állapítanom, hogy a költség­vetési számndatokmlaik a jóvátételi kötelezettsé­geik t dollárösszegével való összehasonlítása alapján ezt <a kérdést nagyon is nehéz felvetni. Először figyelemmel kell lenni arra, hogy amíg a jóvátételi év jnnuár 20-ávaL addig a költség­vetési év augusztus 1-ével kezdődik, így tehát a költségvetési évben két jóvátételi évből szár­mazó szállítások összegeződnek, éspedig az egyikből^ még fennmaradt hátralékok és a másik jóvátételi évből az, amit még teljesíteni remélünk. így tehát, minthogy országonkint a teljesítés természetesen különbözőképpen tör­tént, természetes, hogy a költségvetési éven be­lül nem pontosan ugyanazokat a dollárösszege­ket kell jóvátételben teljesítenünk, mint ame­lyek mint évi terhelés a köztudatba átméritek, hanem a Szovjetunió viszonylatában, miután ebben a viszonylatban korábban többet telje­sítettünk, már valamivel kevesebb, a többi vi­szonylatban pedig valamivel több teljesítésre van szükség. . Másrészt az is ismeretes, hogy a jóvátétel­nél érvényesülő beszámítási árak nem a mai, hanem az 1938. évi világpiaci árakon alapul­nak, és. mivel 1938 óta különböző áruk ára igen különbözőképpen változott meg, ezért most az egyes országoknak teljesítendő jóvátételi szál­lítások áruszerinti összetétele messzemenően befolyásolja azt. hogy egy jóvátételi dollár teljesítése számunkra forintban mekkora ösz­szeget jelent. Ha azonban mindezeket a tényezőket figye­lembe vesszük, akkor megállapítható, hogy — a mi ni ez természete« is — az egyes viszony­latokban teljesítendő jóvátételi költségek azo-

Next

/
Thumbnails
Contents