Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

219 À nemzetgyűlés 115. ülése 19&7, cukor árát csökkenteni kell és párhuzamosan növelni a cukorrépatermelést, hogy az állam bevételei a csökkent adótétel mellett is azonosak maradnának. Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján azt lehet remélni, hogy az 1947. évi cukorrépatermelés jelentősen magasabb lesz, mint az elmúlt évi, úgy hogy a következő cukorkampány az idei 6000 vagonnal szemben körülbelül 9000 vágón ' cukor termelését tesizi majd lehetővé. Ez természetesen a cukorgyárak jobb kapacitáskihasználásai és egyben olcsóbb gyári termelési költségeket, végeredményben tehát a cukor önköltségi és fogyasztói árának csökkentési lehetőségét is 'jelenti. Ez a lehetőség azonban ebben az esztendőben még nem túlságosan nagymértékű, mivel a békében körülbelül évi 12.000 vagonos cukorfogyaszt,V> sal szemben még mindig csak 9000 vagonos fedezet fog rendelkezésre állni és ennek a 25°/o-kal kisebb cukormennyiségnek megadóztatásával kell a kincstárnak a maga ezirányú bevételeit biztosítania. A Dohányjövedékkel kapcsolatban szóvátétetett, hogy a dohány beváltási ára a költségvetésben nincs előirányozva és ebből Borbély képviselő úr arra következtetett, hogy a jövő évben is csak jelentéktelen összeget fogunk dohánybeváltásra kifizetni. Utalni szeretnék itt arra, hogy a számviteli utasítás 7. és 9. §-ai egyes esetekben megengedik nettó-előirányzat tok készítését. Ezért az állami költségvetésben a dohány jövedéknek csak r a feleslegei vannak figyelembe véve, és kiadásai, amelyek között legjelentősebb a dohánybeváltási ár, a költségvetésben nem szerepelnek. Meg kell említenem azt is, hogy a most tárgyalt költségvetésben az 1946. évben termelt dohány beváltási ára szerepel és ebben a tekinitetlben éppen az egyik legutóbbi minisztertanács igen fontos határozatot hozott- Ennek értelmében — arra való tekintettel, hogy a dohánytermelők 1946-ban igen súlyos aszálykárokat szenvedtek — a kormány elhatározta, hogy az 1946. évii termésű dohány után a beváltási ár 20%-ának megfelelő jutalomban részesíti azokat a termelőket, akik 1947-ben is legalább ugyanakkora területen fognak dohányt termelni, mint amilyenen 1946-ban termeltek. Köszönettel vettem Borbély képviselő úrnak azt a megnyilatkozását, amelyben a szabad dohánytermelés továbbii fenntartása eUen foglalt állást. Valóban az a helyzet, hogy a szabad dohánytermelés megengedése tipikus inflációs rendszabály volt és csak abban az időben látszott indokoltnak, amikor a Dohányjövedék még nem volt. képes arra, hogy a falut megfelelő olcsó pipa. és cigarettadohánnyal e

1 lássa. Ez a helyzet, hála Istennek, megszűnőben van és ezzel megszűnik annak jogosultsága is, hogy mindenki szabadon és engedély nélkül termelhessen dohányt. A szabad dohánytermelés már csak azért is sürgősen megszüntetendő, mert ez az alapja mindenféle visszaélésnek és csempészetnek, amelyek végeredményben a magyar kincstárnak egyik rendkívül fontos bevételi forrását apasztjákA magyar parasztság józan ítélőképességéinek megnyilvánulását üdvözlöm ezért Borbély képviselő úr nyilatkozatában, és remélem, hogy az egész ország közvéleménye előtt kedvező színben fog feltűnni a pénzügyi kormánynak az az intézkedése, hogy a szabad dohányéin március hó 26-án, szerdán. 220 termelést ebben az évben megszünteti, ennek ellenében azonban igen olcsó és megfelelő, bőséges mennyiségű dohányfajtákkal fogja ellátni a vidéket. Törő képviselő úr szóvátette, hogy az állami nyomda és annak könyvkötőműhelye a magániparnak konkurrenciát támaszt. Közölhetem, hogy a Magyar Állami Nyomda és annak könyvkötőműhelye magánosok részére nem dolgozik, üzletszerzőket nem alkalmaz, ügynöki jutalékot nem fizet és a magániparral csak annyiban konkurrál. hogy az állami közigazgatás Ihivatalos nyomtatványait itt készítik el. Ami a könyvkötészetet illeti, a Legfőbb Állami Számvevőség kívánságára az ezúton elérhető megtakarítások érdekében adtunk ki kizárólag a Budapesten székelő pénzügyi hatóságok részére olyan rendelkezést, hogy könyvkötőimunjiára vonatkozó megrendeléseiket a 80 személyt foglalkoztató állami nyomdai könyvkötészetnek adják fel. Ezen túlmenően azonban az állami nyomda könyvkötőműhelye nem támaszt versenyt a magániparnak. Azt is meg kell említenem, hogy mind a nyomda, mind a könyvkötőműhely természeteden az Anyag- és Árhivatal által megállapított árak mellett dolgozik. így tehát árbeli konkurrencia ezeknél az üzemeknél nem jelentkezik. Bár nem tartozik a pénzügyi tárca keretébe, mégis, mivel több képviselő úr szóvátette, megemlítem a közmunkavált ság kérdését. A felmerült észrevételek szerint a közmunkaváltság kivetési módja igazságtalan és antiszociális. Bejelenthetem ezzel kapcsolatban, hogy a pénzügyminisztérium a közmunkaváltság revíziójának gondolatával foglalkozik. Remélhető,, hogy az illetékes építési és közmunkaügyi minisztériummal folytatott tárgyalások eredményeképpen a jövő költségvetési évben a közmunkaváltságnak mind a kivetése tekintetében fennálló igazságtalanságok, mind oedig a behajtásánál mutatkozó hibák kiküszöbölhetők lesznek és az államnak ez a nagyon fontos) bevételi f forrása az adózók egyenletesebb megterhelésével, de ugyanakkor a jelenleginél sokkal nagyobb bevétellel is fog járnú T. Nemzetgyűlés! Áttérve most, már a költségvetés kiadási oldalára, ezen a téren először Vásáry István képviselő úr egyes ide vonatkozó kérdéseire kell választ adnom. Elsősorban azt kifogásoHa a -képviselő úr» hogy a költségvetés nem tartalmazza a folyó évben az államra háruló összes terheket, a képviselő úr szerint, a költségvetés nem ad felvilágosítást arról, mibe kerül az á

1 Iámnak az államosítás, a földbirtokreform, a közületek támogatása. Mivel pedig jogszabály értelmében a költségvetésben minden állami terhet fel kell tüntetni, emiatt a költségvetést meg nem felelőnek tartja a képviselő úr. Ezekre a kérdésekre nézve a következőket szeretném megállapítani. Ami az államosításokat illeti, a szénbányavállalatok államosításával járó költségek fedezetéről a költségvetésben igenis gondoskodás történt, amennyiben az iparügyi minisztérium költségvetésében a 9. címnél, az ipari célok támogatása alatt felvett összegen belül 30.5 millió forint van erre a célra előirányozva. Ezen a téren tehát legfeljebb bizonyos mértékű hiteltúllépésről lehet szó, amennyiben az állami szénbányák forgótőkeszükségletéről is gondoskodnunk kell. Ami az állami kezelésbe vett nehézipari