Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.
Ülésnapok - 1945-115
217 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947 vitában leginkább azok a képviselő urak adtak kifejezést, akik a kisiparosság méltányltla» lanul megállapított adóterhét tették saóvá. A stabilizációnlak ebben iaz első évében az egyszerűsítés érdekében laz adóközösiségekbe vaJlló tömörítés) és az osztályokba való sorozás voltak azok az eszközök» amelyeknek útján aa államháztartás a maga szükséglelteit az adózókmalk ebbeti a kategóriájában megszerezni törekedett. Teirmészetes, hogy mind a két módszer tereit nyújtott szubjektív megítéléseknek. A pénzügyi kormányzat azonban, különösen m kisiparosság vonatkozásában, számos utasításban és körrendeletben hívta fel az adóhatóságok figyelmét a kisiparosság súlyos anyagi helyzetének méltánylására. Ebben a tekintetben különösen a 91.005. számú körrendeletemre utalhatok, amelyben külön felhívtam a pénzügyigazgatóságok és> az állami adóhivatalok figyelmet arra, hogy legyenek tekintettel az anyagellátási nehézségek folytán súlyost helyzetibe került kisiparosság helyzetére és arra, hogy egyes iparágakban hetemlkint átlag osak néhány napot tudnak dolgozni a kisiparosok. (Ügy van! — Taps.) Ugyanekkor felhívtam a figyelmet aa elaggott vagy testi fogyatékosságban szenvedő hadirokkant kisiparosok helyzetére és felhatallftnazltiam az adókivető hatóságokat arra, hogy olyan kisiparosnak esetében^ akiknél ta munka kis terjedelme folytain/ még a legkisebb megállapítható adóosztály is méltánytalanul! nagy terhet jelentene, ezt a kivethető legkisebb adót — egyéni elbírálás alapján —még további 20—75 százalékká!! mérsékelhessék. (Helyeslés és taps.) Ez az intézkedés egyben szolgáljon válaszul Dombay János nemzetgyűlési képviselő úr észrevételéhez is, miután a képviselő úr kívánsága szerint a 60. életevüket betöltött kisiparosok mentesítendők legyenek minden adókötelezettségtől/, amennyiben segéd és tanonc nélkül^ dolgoznak. Az én utasításiom szerint, ha mem is teljes, de a legkisebb osztály alapján számított 75%-os adómentességben részesíthetők ezek a kisipar rosok. (Helyeslés.) A képviselő úrnak az a kívánsága, hogy később térjünk vissza a tiszta kereset alapján történő adóataJtásra. a távolabbi jövő kérdése és legyen szabad kifejeznem azt. a reményemet, hogy az adókivetési apparátus fokozatos tökéletesítése folytán ez a lehetőség hamarosan meg is teremtődik. Dombay képviselő úr fellszóialásával kapcsolatban/ "megállapítom még azt, hogy ia kisiparosság adóosztályba sorozására «z illetékes ipartestület külön felhívás nélkül is javaslatot tehet, így tehát a bekapcsolás az adókivetés munkájába máris biztosítva van. Törő József képviselő úrnak az a kívánsága, hogy a betegség vagy üdülésre szorulás esetén segédet alkalmazó kisiparosokat^ mentesítsük az alól, hogy a segéddel dolgozó iparosokhoz képest adóztassanak meg, továbbá az a kívánsága^ hogy az ötven éven felüli kisiparosoknak, — előrehaladott korukra tekintettel — adjanak engedményeket az adó kirovásánál, a fennálló jogszabályok keretein belül is teljesíthető. Ugyanis abban az esetben, ha az adóalany anyagi helyzete önhibáján (kívül tartósan olyan módon változott, hogy a kivetett osztályadó behajtása létalapját támadja meg, akkor évközben is kérheti alacsonyabb adóosztályba való sorozását. évi március hó 26-án, szerdán. 218 A legáltalánosabb kívánságnak szintén Törő József képviselő úr adott hangot akkor, amikor azt kérte, hogy az általányozást és fázisadórendszert mielőbb vezessük be. Közölhetem, hogy ez valóban folyamatban is van. A fázis-rendszerre való teljes áttérést azonban a kincstári érdekek felelősséggel való mérlegelése keik hogy megelőzze. Mindaddig, amíg a termelő üzemek (kapacitásuk kihasználása tekintetében korlátozva vannak nyersanyagbeszerzési nehézségek és egyéb okok miatt, a termelési forgalmi adóból eredő bevétel egymagában nem tudná biztosítani a kincstárnak ilyen irányú szükségleteit, ezért egy általános fogralmiadó-rendszert átmenetileg fenntartunk, bár ezt annak tudatában tesszük, hogy ezzel kapcsolatban bizonyos igazságtalanságok elkerülhetetlenek. Ezt az átmeneti rendszert tükrözi vissza a január 1-ével életbeléptetett forgalmiadórendszerünk. Egy fázis helyett két, esetleg három fázissal dolgozik a pénzügyi igazgatás, azonban ezt a rendszert csak átmenetnek tekinti és a viszonyok fokozatos javulása során áttér az egyfázisú adóztatás rendszerére» Addig is azonban a fennálló nehézségek csökkentése érdekében többféle intézkedés törtónt. így például Dombay János képviselő úr észrevételével kapcsolatiban mieg kell jegyeznem, hogy a kisiparosok termelői forgalmi adózását egyéni átalány, vagy pedig adótközösségek alakjában kívánjuk fenntartani akként, hogy aze rendszerben résztvevő kisiparosok nem 25, hanem csak 10%-os kulccsal fizessék adójukat. Ez vonatkozik például azokra a kádáriparorosokra, akik a farönkökből maguk állítják elő a dongafát és minden más kisiparosra is, aki a nyersanyagtól kezdve folytatja a feldolgozást Dombay képviselő úr másik észrevételével kapcsolatban, amely a forgalmiadó-ellenőrök birságkivietési jogának gyakorlására * vonatkozik, megjegyzem, hogy az adóközösségekbe tömörült vagy átalányadót fizető kisiparosolki a (könyvvezetési kötelezettség alól is felmentést nyernek és legfeljebb egy kis pénztárkönyvet kell vezetniök- Egyébként intézkedésem alapján az összes pénzügyigazgjrtóságokhoz miniszteriális tisztviselők küldetnek ki, akiknek feladata, hogy a forgalmiadókivetés módszereit a helyszínen revideálják és elsősorban a kisemberek érdekében megfelelő adókivetési utasítást készítsenek a pénzügyigaagatóságoknál. Az illetékeik címénél Vásáry István képviselő úr annak az aggodalmának adott kifejezést, hogy az illetékeik bevételénél előirányzott növekedés a közigazgatás drágítását jieilenti. Amint a költségvetés indokolásának erre vonatkozó szövegéből is kitűnik, az aránylagos nagyobb bevételt a közigazgatás illetek alá eső kiadványai után járó illetékekből reméltem, amely kiadványok:^ szabadalmak,- jogok, (kedvezmények, kiváltságok vagy kitüntetéseik adományozásával függnek össze. Ezek a kiadványok tehát főleg jövedelmi forrásul szolgáló jogosítványok alapját képezik, így^ tehát az ezzel kapcsolatban jelentkező gazdasági teherbiróképességhez viszonyítva megállapított magasabb illetékek nem jelentenek feltétlenül drágítást.« A fogyasztási adók sorában egyedül a cukoradó kérdését tettek észrevétel tárgyává. Borbély János képviselő úr javasolta, hogy a