Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

217 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947 vitában leginkább azok a képviselő urak ad­tak kifejezést, akik a kisiparosság méltányltla» lanul megállapított adóterhét tették saóvá. A stabilizációnlak ebben iaz első évében az egyszerűsítés érdekében laz adóközösiségekbe vaJlló tömörítés) és az osztályokba való sorozás voltak azok az eszközök» amelyeknek útján aa államháztartás a maga szükséglelteit az adó­zókmalk ebbeti a kategóriájában megszerezni törekedett. Teirmészetes, hogy mind a két mód­szer tereit nyújtott szubjektív megítéléseknek. A pénzügyi kormányzat azonban, különösen m kisiparosság vonatkozásában, számos utasítás­ban és körrendeletben hívta fel az adóhatósá­gok figyelmét a kisiparosság súlyos anyagi helyzetének méltánylására. Ebben a tekintetben különösen a 91.005. számú körrendeletemre utalhatok, amelyben külön felhívtam a pénz­ügyigazgatóságok és> az állami adóhivatalok figyelmet arra, hogy legyenek tekintettel az anyagellátási nehézségek folytán súlyost hely­zetibe került kisiparosság helyzetére és arra, hogy egyes iparágakban hetemlkint átlag osak néhány napot tudnak dolgozni a kisiparosok. (Ügy van! — Taps.) Ugyanekkor felhívtam a figyelmet aa elaggott vagy testi fogyatékos­ságban szenvedő hadirokkant kisiparosok helyzetére és felhatallftnazltiam az adókivető ha­tóságokat arra, hogy olyan kisiparosnak ese­tében^ akiknél ta munka kis terjedelme folytain/ még a legkisebb megállapítható adóosztály is méltánytalanul! nagy terhet jelentene, ezt a kivethető legkisebb adót — egyéni elbírálás alapján —még további 20—75 százalékká!! mér­sékelhessék. (Helyeslés és taps.) Ez az intéz­kedés egyben szolgáljon válaszul Dombay Já­nos nemzetgyűlési képviselő úr észrevételéhez is, miután a képviselő úr kívánsága szerint a 60. életevüket betöltött kisiparosok mentesí­tendők legyenek minden adókötelezettségtől/, amennyiben segéd és tanonc nélkül^ dolgoznak. Az én utasításiom szerint, ha mem is teljes, de a legkisebb osztály alapján számított 75%-os adómentességben részesíthetők ezek a kisipar rosok. (Helyeslés.) A képviselő úrnak az a kí­vánsága, hogy később térjünk vissza a tiszta kereset alapján történő adóataJtásra. a távo­labbi jövő kérdése és legyen szabad kifejez­nem azt. a reményemet, hogy az adókivetési apparátus fokozatos tökéletesítése folytán ez a lehetőség hamarosan meg is teremtődik. Dombay képviselő úr fellszóialásával kap­csolatban/ "megállapítom még azt, hogy ia kis­iparosság adóosztályba sorozására «z illeté­kes ipartestület külön felhívás nélkül is javas­latot tehet, így tehát a bekapcsolás az adóki­vetés munkájába máris biztosítva van. Törő József képviselő úrnak az a kíván­sága, hogy a betegség vagy üdülésre szorulás esetén segédet alkalmazó kisiparosokat^ mente­sítsük az alól, hogy a segéddel dolgozó iparo­sokhoz képest adóztassanak meg, továbbá az a kívánsága^ hogy az ötven éven felüli kisipa­rosoknak, — előrehaladott korukra tekintettel — adjanak engedményeket az adó kirovásánál, a fennálló jogszabályok keretein belül is telje­síthető. Ugyanis abban az esetben, ha az adó­alany anyagi helyzete önhibáján (kívül tartósan olyan módon változott, hogy a kivetett osztály­adó behajtása létalapját támadja meg, akkor évközben is kérheti alacsonyabb adóosztályba való sorozását. évi március hó 26-án, szerdán. 218 A legáltalánosabb kívánságnak szintén Törő József képviselő úr adott hangot akkor, amikor azt kérte, hogy az általányozást és fázis­adórendszert mielőbb vezessük be. Közölhe­tem, hogy ez valóban folyamatban is van. A fázis-rendszerre való teljes áttérést azonban a kincstári érdekek felelősséggel való mérlegelése keik hogy megelőzze. Mindaddig, amíg a ter­melő üzemek (kapacitásuk kihasználása tekin­tetében korlátozva vannak nyersanyagbeszer­zési nehézségek és egyéb okok miatt, a terme­lési forgalmi adóból eredő bevétel egymagában nem tudná biztosítani a kincstárnak ilyen irá­nyú szükségleteit, ezért egy általános fogralmi­adó-rendszert átmenetileg fenntartunk, bár ezt annak tudatában tesszük, hogy ezzel kapcsolat­ban bizonyos igazságtalanságok elkerülhetet­lenek. Ezt az átmeneti rendszert tükrözi vissza a január 1-ével életbeléptetett forgalmiadó­rendszerünk. Egy fázis helyett két, esetleg három fázissal dolgozik a pénzügyi igazgatás, azonban ezt a rendszert csak átmenetnek tekinti és a viszonyok fokozatos javulása során áttér az egyfázisú adóztatás rendszerére» Addig is azonban a fennálló nehézségek csök­kentése érdekében többféle intézkedés törtónt. így például Dombay János képviselő úr észre­vételével kapcsolatiban mieg kell jegyeznem, hogy a kisiparosok termelői forgalmi adózását egyéni átalány, vagy pedig adótközösségek alakjában kívánjuk fenntartani akként, hogy aze rendszerben résztvevő kisiparosok nem 25, ha­nem csak 10%-os kulccsal fizessék adójukat. Ez vonatkozik például azokra a kádáriparo­rosokra, akik a farönkökből maguk állítják elő a dongafát és minden más kisiparosra is, aki a nyersanyagtól kezdve folytatja a feldolgozást Dombay képviselő úr másik észrevételével kapcsolatban, amely a forgalmiadó-ellenőrök birságkivietési jogának gyakorlására * vonat­kozik, megjegyzem, hogy az adóközösségekbe tömörült vagy átalányadót fizető kisiparosolki a (könyvvezetési kötelezettség alól is felmentést nyernek és legfeljebb egy kis pénztárkönyvet kell vezetniök- Egyébként intézkedésem alap­ján az összes pénzügyigazgjrtóságokhoz minisz­teriális tisztviselők küldetnek ki, akiknek fel­adata, hogy a forgalmiadókivetés módszereit a helyszínen revideálják és elsősorban a kis­emberek érdekében megfelelő adókivetési uta­sítást készítsenek a pénzügyigaagatóságoknál. Az illetékeik címénél Vásáry István kép­viselő úr annak az aggodalmának adott kifeje­zést, hogy az illetékeik bevételénél előirányzott növekedés a közigazgatás drágítását jieilenti. Amint a költségvetés indokolásának erre vo­natkozó szövegéből is kitűnik, az aránylagos nagyobb bevételt a közigazgatás illetek alá eső kiadványai után járó illetékekből reméltem, amely kiadványok:^ szabadalmak,- jogok, (ked­vezmények, kiváltságok vagy kitüntetéseik ado­mányozásával függnek össze. Ezek a kiadvá­nyok tehát főleg jövedelmi forrásul szolgáló jogosítványok alapját képezik, így^ tehát az ezzel kapcsolatban jelentkező gazdasági teher­biróképességhez viszonyítva megállapított ma­gasabb illetékek nem jelentenek feltétlenül drá­gítást.« A fogyasztási adók sorában egyedül a cukoradó kérdését tettek észrevétel tárgyává. Borbély János képviselő úr javasolta, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents