Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

215 A nemzetgyűlés 115. ülése 194 hasznosan járulhat hozzá a közigazgatás mun­kájának és az általános gazdaságpolitikai irá­nyításnak a tökéletesítéséhez. A képviselő úr­nak az a javaslata, hogy a szakképzett gazdák adó- és illetékkedvezményben részesüljenek a földadónál, a kereseti és jövedelemadónál, va­lamint az örökösödési illetéknél, olyan eszmét vetett fel, amelynek megvalósítását még a fel­szólalás napján megindítottam és amelytől erősen remélem, hogy rövid idő alatt gyakor­latilag is hasznos eredményt fog hozni. (He­lyeslés a kisgazdapárton.) Ezért a javaslatáért a képviselő úrnak külön köszönetet szeretnék mondani. A következő cím, amelyhez számos hozzá­szólás hangzott el, az egyenesadókról szóló cím. A hozzászólások egybehangzóan a na­gyobb f jövedelmeik és nagyobb vagyonok pro­gresszív megadóztatásának szükségességét emelték ki. így már maga az előadó úr is ja­vaslatot tett arra, hogy az infláció alatt szer­zett konjunkturális vagyonok megadóztatására pontos intézkedéseket tegyen a pénzügyi kor­mányzat. Ugyancsak ő javasolta, hogy az ingó vagyon minél tökéletesebb megfogása érdeké­ben szükséges lenne bevezetni a névre szóló részvényeket és értékpapírokat. Mód Aladár képviselő úr szintén a nagy vagyonok és a tár­sulatok, különösen pedig az exportőrök meg­adóztatását sürgette. (Vásáry József (msz): Pedig a nyáron Balogh államtitkár úr ezt fe­leslegesnek tartotta!) Schiffer Pál képviselő úr szintén a spekulációs vállalkozás fokozot­tabb megadóztatását követelte, továbbá felve­tette a gépjárműadó és vagyondézsma kérdé­sét is. Popik képviselő úr a házadó mérséklé­sát látta szükségesnek és ennek ellensúlyozá­sára a társulati adó kétszeresre emelését java­solta. Mindezekre a felszólalásokra válla szül arra kell utalnom, hogy a jelenlegi magyar adózási rendszer újabb fejlődési iránya bizonyos mér­tékig roikonvonásnkat mutat az angol adózta­tási rendszerrel annyiban, hogy egyrészt vala­mennyi jövedelmiét elsősorban egy- linearis adóteherrel sújtjuk, ezenfelül pedig a nagyobb jövedelmeket még egy külön progresszív adó­val terheljük meg. A jövedelemmel arányos adóterhet vetünk ki a társulati adló jelenlegi formájában, amely a bruttó bevételnek 6% át teszi ki- Az együt­tesen kezelt jövedelem- és kereseti adó és az illetményadó szintén arányos terhet jelent. A progresszivitást mindegyik esetben külön adó­nemek biztosítják, éspedig a jövedelemtöbblet­adó és az illetménytöbbletadó, amelyek az adóztatás alá eső többletjövedelemnek egyfor­mán maximálisan 75%-ig terjedő részét veszik igénybe. Hasonló fejlődés mutatkozik a vagyon megadóztatásánál is, amennyiben az általános vagyonadó a természetes személyek vagyoná­nak 0.5—3.6%-áig terjedő részét, a társulati va­gyonnak 6 ezreléktől 1%-ig terjedő részét ve­szi igénybe, az 1946. évi január 1. napjával üzleti leitár készítésére kötelezett adóalanyo­kat azonban vagyontöbbletado formájában to­vábbi szolgáltatásokra is kötelezzük. Ez az utóbbi rendelet csak a jövőben kerül végre­hajtásra, mert az érdekelt adóalanvok forint­mértl egüket április 30-ával kötelesek elkészíte­ni és beterjeszteni. A beterjesztett forint­mérlegek alapján megállapított vagyontöbble tek tehát szintén megadóztatás alá kerülnek. évi március hó 26-án, szerdán. 216 Az egyenes adóztatásra vonatkozó jogsza­bályok ezek szerint alapjában véve készen van­nak és azoknak a gyakorlati életbe való átvitele a végrehajtó apparátus minél tökéletesebb mű­ködésén múlik- Ügy vélem, ezekkel a jogsza­bályokkal eleget tettünk a Vásáry István kép­viselő úr által kifejezésre juttatott ama kíván­ságnak is, hogy a pénzügyi politika a jöyede lemeloszlás megfelelő szabályozásában és a feszültségek levezetéséiben lássa legfontosabb feladatát. Schiffer Pál képviselő úr a gépjárműadó bevezetését kívánta, olyan értelemben, hogy elsősorban a luxus- és kényelmi célokat szol­gáló gépjárművek terheltessenek meg ezzel az adóval. Örömmel jelenthetem, hogy az erre vonatkozó rendelettervezet a közlekedésügyi minisztériummal egyetértésben elkészült, a legközelebbi napokban minisztertanács elé ke 4 rül ég annak révén módunkban lesz újabb je­lentős bevételre szert tenni, anélkül azonban, hogv ezzel a közlekedésünk gépesítéséhez fű­ződő fontos érdekeket hátráltatnánk. T. Nenwptgyűlés! A költségvetési vití so­rán gyakran felmerült & pénzügyi politikánlak az iá kardinális kérdése, amely az egyenes- és a közvetett adók bevételének nagysága közötti arányna, vonatkozik. Meg kell mondanom, hogy ebben a tekintetben ai képviselő urak által fel­hozott arányszámok nem feliéinek meg a tény­leges helyzetnek, ugyani« valamennyien termé­sízetesen az állami költségvetésbe beállított be­vételi előirányzatokból indultlak ki, ezek ^ iára előirányzatok pedig két iránybami korrekcióra szorulnak. Egyrészt azért, merit az egyenes­adókból a közületeket megillető részesedések lényegesen magasabbak, mint azok a részest*­dések. amelyek a közvetett adókból illetik meg a közületeket, így tehát ha az egyenesadók­nak és a közvetett adóknak nem az államház­tartást illető, hiainem az összes bevételi össze­géből/ indulunk ki, abban az esetben' az egye­nesadók arányszáma a közvetettt adók rovására, jelentősen emelkedik. Ennek figyelembevételé­vel az egyenesadók végösszege 746 millió, a köavetett adóké pedig 781 millió forintot tenne ki, —* már tudniillik aiz előirányzat szerint — másrészt azonban azért, mert korrekcióm szo­rulnak ezek az adatok, mert a költségvetés alapjául szolgáló előirányzaJtOkban általában könnyebb volt felbecsülni a közvetett adók be­vételeinek várható nagyságát, mint az egyenes­adók bevételeit, ezért az egyeniesadóbevételekre vonatkozó előirányzatokban egy bizonyos pesz­szimizmus érvényesül. Ha azonban nem az előirányzatokról, ha­nem az elmúlt nyolc hónap tényleges bevételi adataiból indulunk ki, ebbeni az esetben. az arányszám ara egyenes- és közvetett adók be­vételei között még sokkal kedvezőbb, .vagyis sokkal nagyobb rész jut az egyenesadókra és sokkal kisebb rész a köavetett adókra, mint ahogyan ezek ^ bevételek a költségvetési elő­irányzatban szerepelnek. Természetesen figyelembe kell venni azt, hogy a stabilizáció első évében a legmagasalbb­rewdű állami érdekek háttérbe szorították az egyes itársadaJimi osztályok vagy egyének kü­lönleges érdekeit. Ennek a magasabbrendű ér­deknek a szolgálatára az egyenesadók kiveté­sénél egy bizonyos egyszerűsítés érvényesül, ami az; adott konkrét esetekben — nem vitá­stan — igazságtalanságokra is vezetett. Ezek­nek az igazságtalanságoknak a költségvetési

Next

/
Thumbnails
Contents