Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

213 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947. évi március hó 26-án, szerdán. 214 ben tettek eleget földadófizetési kötelezettsé­güknek, az adóhatóságok azonban ezeket a be­fizetéseket nem hajlandók földadóra elszámolni és a földadót továbbra is terményben köve­telik- A helyzet az, hogy a földadóra vonatkozó jogszabályok értelmében ezt az adót természet­ben kell leróni. Pénzben csak akkor szabad a kifizetést az adóhatóságnak megengednie, ha az adózónál' szabályszerűen tartott végrehaj­tási eljárás során nyer megállapítást, hogy neki adófizetésre alkalmas terménye nincs. Az •infláció alatt azonban sűrűn elfordult, hogy egy-egy földtulajdonos ilyen végrehajtási eljá­rás mellőzésével, ilyen végrehajtási eljárás megtörténte nélkül teljesített papírpengőben vagy adópengőben befizetéseket, anélkül tehát, hogy beigazolódott volna a végrehajtási eljárás során, hogy valóban nincs adófizetésre alkal­mas terménye. Ezeket a tartozatlan, befizetép seket a jelenlegi jogszabályok értelmében nem Tehet földadóra elszámolni. t . , Györgyi Lajos képviselő úr és a későbbiek­ben Csala István képviselő úr is a kataszteri osztályozást tette kifogás tárgyává. Valóban senki sem állítja azt, t. Nemzetgyűlés, hogy a földadó kivetésénél alapul vett kataszteri osz­tályozás tökéletes. Mint. minden osztályozásnál, ennél is igen sokféle igazságtalanság, szub­jektív megítélés és részrehajlás játszott közre és az osztályozás óta eltelt közel 80 esztendő alatt természetesen a talajok minőségi viszo­nyai iis erősen megváltoztak. A számos egyéni esetben előforduló igazságtalanság ellenére azonban talán nem érdektelen, ha utalok egy néihány év előtt végzett országos adatfelvételre, amelynek megállapítása szerint,, ha az ország ösiszes járásaiban megállapítjuk a szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelmét és ezt szembeállítjuk a négy gabonaféle terméshoza­mával, akkor kiderül, hogy a kataszteri tiszta jövedelem egyrészt, másrészt pedig a gabona­félék hozamából következtethető tiszta jöve­delem közt messzemenő párhuzam mutatkozik az összes járásokban. Ezért, ha tudatában is vagyunk annak, hogy a talajaink újabb mmo­ségï osztályozása a legközelebbi éveknek egy igen súlyos áldozatot kívánó, de mindenkép halaszthatatlan feladata, mégpedig nemcsak az adózás miatt, hanem — amint azt Csala kép­viselő úr nagyon helyesen megjegyezte > — azért is, hogy mezőgazdasági termelésünk irá­nyításánál megfelelő adottságokból indulhas­sunk ki, mégsem kell azt állítanunk, hogy a jelenlegi kataszteri, osztályozás nem alkalmas még néhány évig az adókivetés további esz­közi cs é i*6« Györgyi Lajos képviselő úr szerint például a csanádmegyei földek kataszteri tiszta jöve : delme majdnem háromszorosa a somogymegyei földeknek. A valóságban azonban mindkét vármegyében igen kiterjedt, többféle katasz­teri osztályba sorolták a földeket, úgyhogy mindkét vármegyében van 27 koronás és 1 ko­ronás föld is, úgyhogy ilyen szempontból egy bizonyos relativitás évényesül. (Csépány József (kg): Heves megyében 62 koronás kataszteri tiszta jövedelmű föld is van!) Ami Csala képviselő úrnak azt a megjegy­zését illeti, hogy a nagybirtokok földjei annak­idején kedvezőbben osztályoztalak, ha orszá­gos átlagban ez nem is áll meg, mert — szin­tén a statisztikára utalok — a földreform előtti állapotot alapul véve, a 100 katasztrális hold­nál nagyobb birtokok szántóterületének ka­taszteri ti'szta jövedelme csak 30 fillérrel volt magasabb, mint a 100 holdon aluli birtokok szántóterületének kataszteri tiszta jövedelme, mindenesetre el kell azonban ismerni, hogy egyénii esetékben a képviselő úr által ismer­tetett, fogások stb. természetesen valóban na­gyon is érvényesültek. A helyzet azonban az, hogy^ ezeknek eredménye, tehát a nagybirtok földjének alacsony osztályozása most már az újonnan földhözjuttatottaik javára esik. S. Szabó Ferenc képviselő úr észrevételei közül kiemelem az újonnan földhözjuttatottak adótartozására vonatkozó megjegyzését, ame­lyet ma Tisza József képviselő úr is megemlí­tett. Utalnom kell arra. hogy a múlt év decem­ber havában a koaliciós pártok között létrejött megállapodás értelmében az 1947. évi földadó alól mentességet nyernek a földbirtokrendezés során juttatott ingatlanok, amennyiben tulaj­donosaik főfoglalkozása a mezőgazdasági ter­melés. Ez a mentesség teljes akkor, ha az in­gatlan összes kataszteri tiszta jövedelme 40 aranykoronánál kisebb és 50%-os az összes ka­taszteri tiszta jövedelemnek 40—60 aranykoro­náig terjedő összegére. Ennek a mentességnek a birtokában 'az újonnan földhözjuttatottak 1947-ben mégis lélegzethez juthatnak és gaz­dálkodásuk eredményeiből fokozatosan törleszt­hetik az előző évből visszamaradt földadótar­tozásukat. Az adóhatóságok utasítást kaptak arra, hogy erre való tekintettel a behajtás­eljárást az újonnan földhözjuttatottak tekinte­tében ^a. szociális szempontok legmesszebbmenő érvényre juttatásával foganatosítsák. Hogy ezt az utasítást általában' megtartják, annak bizo­nyítékát látom abban, hogy az újonnan föld­hözjuttatottak eddig elenyésző kis százalékban fizették meg földadótartozásaikat. S. Szabó képviselő úr másik fontos észre­. vétele a földadó mérséklésének maii rendsze­rére vonatkozik. Az elmúlt évben érvényben volt adómérséklési rendszert magunk sem tartottuk kifogástalannak, de a vidéki pénz­ügyi apparátus elégtelensége, főként pedig a kataszteri birtokívek nagyréazenetk a háborús cselekmények folytán történt megsemmisülése miatt más megoldásra egyelőre nem volt le­hetőség és úgy gondolkoztunk, hogy még min­dig több kedvezményt jelent, ha legalább köz­ségenkint egyenlő mértékb«« figyelembe vesz­szük a bekövetkezett aszálykárt, mintha büro­kratikus módon teljesen elzárkózunk ezeknek a karoknak a figyelembevétele elől. Közlöm egyébként, hogy a pénzügyminisztériumban már készen vannak azok a tervezetek, ame­lyeknek alapján már uz idén lehetővé válik a földadó kivetésénél az árvíz és tűz miatt be­következett károk figyelembevétele is. S. Szabó képviselő úr kifogásolta a föld­haszonbérlők kereseti és jövedelmi adójának kivetését. Ez a kivetés vallóban nem tökéletes, mint ahogy adókivetési rendszerünk egyéb vo­natkozásaiban sem volt és nem is lehetett tö­kéletes a stabilizáció első esztendejében. Ter­mészetes, hogy a jövőben ebben a vonatkozás­ban a tiszta jövedelem kimunkálása és meg­adóztatása felé kell az irányt vennünk, erre azonban az első időkben nem volt meg a lehe­tőség és kénytelenek voltunk az egyéni érde­kekkel szemben is a stabilizáció magasabb­rendű érdekeire lenni tekintettel. S. Szabó képviselő úr egy másik észre­vétele meggyőző bizonysága annak, hogy a parlamentáris törvényhozás és különösen a költségvetés parlamenti tárgyalása mnlyen 14* \

Next

/
Thumbnails
Contents