Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-115

213 A nemzetgyűlés 115. ülése 1947. évi március hó 26-án, szerdán. 214 ben tettek eleget földadófizetési kötelezettségüknek, az adóhatóságok azonban ezeket a befizetéseket nem hajlandók földadóra elszámolni és a földadót továbbra is terményben követelik- A helyzet az, hogy a földadóra vonatkozó jogszabályok értelmében ezt az adót természetben kell leróni. Pénzben csak akkor szabad a kifizetést az adóhatóságnak megengednie, ha az adózónál' szabályszerűen tartott végrehajtási eljárás során nyer megállapítást, hogy neki adófizetésre alkalmas terménye nincs. Az •infláció alatt azonban sűrűn elfordult, hogy egy-egy földtulajdonos ilyen végrehajtási eljárás mellőzésével, ilyen végrehajtási eljárás megtörténte nélkül teljesített papírpengőben vagy adópengőben befizetéseket, anélkül tehát, hogy beigazolódott volna a végrehajtási eljárás során, hogy valóban nincs adófizetésre alkalmas terménye. Ezeket a tartozatlan, befizetép seket a jelenlegi jogszabályok értelmében nem Tehet földadóra elszámolni. t . , Györgyi Lajos képviselő úr és a későbbiekben Csala István képviselő úr is a kataszteri osztályozást tette kifogás tárgyává. Valóban senki sem állítja azt, t. Nemzetgyűlés, hogy a földadó kivetésénél alapul vett kataszteri osztályozás tökéletes. Mint. minden osztályozásnál, ennél is igen sokféle igazságtalanság, szubjektív megítélés és részrehajlás játszott közre és az osztályozás óta eltelt közel 80 esztendő alatt természetesen a talajok minőségi viszonyai iis erősen megváltoztak. A számos egyéni esetben előforduló igazságtalanság ellenére azonban talán nem érdektelen, ha utalok egy néihány év előtt végzett országos adatfelvételre, amelynek megállapítása szerint,, ha az ország ösiszes járásaiban megállapítjuk a szántóföldek átlagos kataszteri tiszta jövedelmét és ezt szembeállítjuk a négy gabonaféle terméshozamával, akkor kiderül, hogy a kataszteri tiszta jövedelem egyrészt, másrészt pedig a gabonafélék hozamából következtethető tiszta jövedelem közt messzemenő párhuzam mutatkozik az összes járásokban. Ezért, ha tudatában is vagyunk annak, hogy a talajaink újabb mmoségï osztályozása a legközelebbi éveknek egy igen súlyos áldozatot kívánó, de mindenkép halaszthatatlan feladata, mégpedig nemcsak az adózás miatt, hanem — amint azt Csala képviselő úr nagyon helyesen megjegyezte > — azért is, hogy mezőgazdasági termelésünk irányításánál megfelelő adottságokból indulhassunk ki, mégsem kell azt állítanunk, hogy a jelenlegi kataszteri, osztályozás nem alkalmas még néhány évig az adókivetés további eszközi cs é i*6« Györgyi Lajos képviselő úr szerint például a csanádmegyei földek kataszteri tiszta jöve

: delme majdnem háromszorosa a somogymegyei földeknek. A valóságban azonban mindkét vármegyében igen kiterjedt, többféle kataszteri osztályba sorolták a földeket, úgyhogy mindkét vármegyében van 27 koronás és 1 koronás föld is, úgyhogy ilyen szempontból egy bizonyos relativitás évényesül. (Csépány József (kg): Heves megyében 62 koronás kataszteri tiszta jövedelmű föld is van!) Ami Csala képviselő úrnak azt a megjegyzését illeti, hogy a nagybirtokok földjei annakidején kedvezőbben osztályoztalak, ha országos átlagban ez nem is áll meg, mert — szintén a statisztikára utalok — a földreform előtti állapotot alapul véve, a 100 katasztrális holdnál nagyobb birtokok szántóterületének kataszteri ti'szta jövedelme csak 30 fillérrel volt magasabb, mint a 100 holdon aluli birtokok szántóterületének kataszteri tiszta jövedelme, mindenesetre el kell azonban ismerni, hogy egyénii esetékben a képviselő úr által ismertetett, fogások stb. természetesen valóban nagyon is érvényesültek. A helyzet azonban az, hogy^ ezeknek eredménye, tehát a nagybirtok földjének alacsony osztályozása most már az újonnan földhözjuttatottaik javára esik. S. Szabó Ferenc képviselő úr észrevételei közül kiemelem az újonnan földhözjuttatottak adótartozására vonatkozó megjegyzését, amelyet ma Tisza József képviselő úr is megemlített. Utalnom kell arra. hogy a múlt év december havában a koaliciós pártok között létrejött megállapodás értelmében az 1947. évi földadó alól mentességet nyernek a földbirtokrendezés során juttatott ingatlanok, amennyiben tulajdonosaik főfoglalkozása a mezőgazdasági termelés. Ez a mentesség teljes akkor, ha az ingatlan összes kataszteri tiszta jövedelme 40 aranykoronánál kisebb és 50%-os az összes kataszteri tiszta jövedelemnek 40—60 aranykoronáig terjedő összegére. Ennek a mentességnek a birtokában 'az újonnan földhözjuttatottak 1947-ben mégis lélegzethez juthatnak és gazdálkodásuk eredményeiből fokozatosan törleszthetik az előző évből visszamaradt földadótartozásukat. Az adóhatóságok utasítást kaptak arra, hogy erre való tekintettel a behajtáseljárást az újonnan földhözjuttatottak tekintetében ^a. szociális szempontok legmesszebbmenő érvényre juttatásával foganatosítsák. Hogy ezt az utasítást általában' megtartják, annak bizonyítékát látom abban, hogy az újonnan földhözjuttatottak eddig elenyésző kis százalékban fizették meg földadótartozásaikat. S. Szabó képviselő úr másik fontos észre. vétele a földadó mérséklésének maii rendszerére vonatkozik. Az elmúlt évben érvényben volt adómérséklési rendszert magunk sem tartottuk kifogástalannak, de a vidéki pénzügyi apparátus elégtelensége, főként pedig a kataszteri birtokívek nagyréazenetk a háborús cselekmények folytán történt megsemmisülése miatt más megoldásra egyelőre nem volt lehetőség és úgy gondolkoztunk, hogy még mindig több kedvezményt jelent, ha legalább községenkint egyenlő mértékb«« figyelembe veszszük a bekövetkezett aszálykárt, mintha bürokratikus módon teljesen elzárkózunk ezeknek a karoknak a figyelembevétele elől. Közlöm egyébként, hogy a pénzügyminisztériumban már készen vannak azok a tervezetek, amelyeknek alapján már uz idén lehetővé válik a földadó kivetésénél az árvíz és tűz miatt bekövetkezett károk figyelembevétele is. S. Szabó képviselő úr kifogásolta a földhaszonbérlők kereseti és jövedelmi adójának kivetését. Ez a kivetés vallóban nem tökéletes, mint ahogy adókivetési rendszerünk egyéb vonatkozásaiban sem volt és nem is lehetett tökéletes a stabilizáció első esztendejében. Természetes, hogy a jövőben ebben a vonatkozásban a tiszta jövedelem kimunkálása és megadóztatása felé kell az irányt vennünk, erre azonban az első időkben nem volt meg a lehetőség és kénytelenek voltunk az egyéni érdekekkel szemben is a stabilizáció magasabbrendű érdekeire lenni tekintettel. S. Szabó képviselő úr egy másik észrevétele meggyőző bizonysága annak, hogy a parlamentáris törvényhozás és különösen a költségvetés parlamenti tárgyalása mnlyen 14* \