Nemzetgyűlési napló, 1945. VII. kötet • 1947. március 20. - 1947. június 20.

Ülésnapok - 1945-113

13 A nemzetgyűlés 113. ülése 1947. é kezdhette meg a külföldön lévő magyar kulturális és szociális szerveik hálózatainak újbóli kiépítését. A külföldön lévő magyar kulturális és szociális szervek megfelelő méretű kiépítésének akadálya, mégpedig ^legnagyobb akar dálya eddig az volt, hogy a Kivándorlási Alap törvényszerű átadása a külügyminisztérium számárai még a mai napig sem történt meg. Ismertetnem kell a nemzetgyűléssel,, hogy a Kivándorlási Alapot korábbi törvényhozásunk akként rendezte, hogy az ebből befolyó -jövedelmek 40 százaléka a külügyminisztériumi költségvetésiébe tatrtozzék és a külügyminisztérium rendelkezésére álljon.. Sajnos, az alap egy részének a külügymiiniszltérium költségeihez vüló csatolása mind a miai napig nem történt meg, márpedig semmi körülmények között nem szabad elfelejtenünk, hogy külügyeink intézése nem mindenkor és nem minden esetben külügyi apparátusunk helyes és ütemes működésétől .»függ, hanem egész külügyi arculatúink és egészl országunk megítélését nagyon befolyásolhatja — esetleg előnyösen, de eseltlleg károsain is — azoknak az ideganbe szakadt véreinknek ^magatartása, akik a miaiguk működésével, a maguk befolyásával a külföldi országok sz imp ált iáját, de súlyosabb esetekben, rosszakaratát is kiválthatják országunk felé. ' Elképzelhetetlennek tartom már csak nemzeti szempomltból ás, hogy a külföldre szialkadt magyarság kérdéseivel! befolyásolóan, eredményesen és haltékonyatn ne foglalkozhassunk s ezért kérem a t. Házat, értsen velem egyet abban, hogy az ezekkel való foglalkozás csakis *az ehhez szükséges anyagi bázis megteremtése révén lehetséges, és ezt a célt szolgálja az általain említett Kivándorlási Alap átadása. -A külállAimokkali való kapcsolataink jogi vonatkozású egyezni én ly ékkel történő kiépítésére csak a békeszerződés megkötése után kerülhet sor- A békeszerződés rendelkezései alapján az Egyesült Nemzetek lesznek hivatva nyilatkozni rabban a tekintetben, hogy Magyarországgal milyen tárgyú egyezményeket kíván ma(k kötni. Külképviseleteink felállításával párhuzamosan azonban már megindult a jogsegéiyfor- , galom, amely egyaránt kiterjed a polgári és büntel'ö, valamint a közigazgatási ügyekre. Egyes szomszéd álllaimokkfcifl. való viszonylatban ez a jogsegélyforgalom a Szövetséges Ellenőrző Bizottság mellett működő delegáció igénybevételé vei t örtéa i ik. A külügy minisztérium tevékenyen működik közre a hadifoglyok mielőbbi hazabocsátása érdekéiben. Tárgyalásokat folyhatott a volt ellenséges államok itteni képviselőivel, illetőleg a Szövetséges Ellenőrző Bizottsággal, külön hadifogolyosztályt szervezett a hadifogolyügyek intézésére, amely osztály — többek kö7öli — egyénrnkinti elbírálás alapján a múlt évben 14—15.000 személy érdekében járt közben. Meg kell még említenem, hogy ugyamtesak nagy munkát végzett az egyébként nagy ügy* forgiáimat jelentő útilevélügyek intézése- terén a külügyminisztérium. A külügyminisztérium közreműködik m külföldre való hivatalos, közérdekű, valamint indokolt magánutazások lehetővé tétele céljából szükséges kiutazás! en~ ged''>lvek és útlevéllé* taniozások beszerzésében. A küláUatm okkal „való kapcsolatok fokozatos kiépítésével lehetővé teszi az érintkezés fel vi március hó 20-án, csütörtökön. 14 vételét kulturális vonalon is.- Az egyes álla mokkái keltendő r kulturális egyezményeink most vannak előkészítés alatt. A külügyminisztérium levéltári és tudományos osztálya a múlt évben adta ki a háromkötetes »Dunatáj« című művet, »uímely a dunai államok fejlődését és mai állapotát a megbékélés és barálti együtttműködés szellemében ismerteti. A külügy mim liszt éri um kulturális osztálya havonta rendszeresen készít idegen nyelvű kulturális tájékoztatót, amelyben a külföld számára összefoglalva ismerteti az illető hónap kimagasló hazai kulturális élményeit, különös (tekintettel a külfölddel fennálló kulturális kapcsolatokra. T. Nemzetgyűlés! Kétségtelen, hogy a második világháborút követő időszak a párisi békekonferenciával,, ádletve az annak eredményeiként jelentkező békeszerződések aláírásával a legtöbb vonatkozásban lezártnak tekinthető. A demokratikus új magyar külügyminisztérium, amelynek eddigi főtevékenysége a fegyverszüneti egyezmény végrehajtására és a békekonferencia' előkészítésére irámyult, a békeszerződések- aláírása és ratifikálást! után, aimikor külügyi vonatkozásban is teljesen helyreáll az ország szuverenitása, új és nagy felladatok megoldására van hivatva- Ennek érdekében minden szellemi és íijnyagi erőt latba kell vetni. A külügyminiszteri unira fog hárulni a békeszerződés végrehajtása folyamán adódó ügyek egységes és központi irányítása. Ennek a' feladatnak teljesítése céljából a külügyminisztériumban máris megalakult a békeszerződésekből folyó ügyeket irámtyító bizottság. A békeszerződés életbeléote után Magyarországnak lehetősége nyílik majd arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagjává váljék. Az őzzel kapcsolatos előkészítési ós szervezési munka a külügyminisztériumra hárul. . Ugyancsak a külügyminisztérium feladata, hogy az egyre nagyobb számban tartott nemr zetközi konferenciákon' való részvétellel kapcsolatban irányító, szervező és ellenoifzo i kenységet fejtsen ki, hogy az egyes szaktárcák ilyen irányú munkájának koordinálásával és irányításával Magyarország külpolitikai érdekeit egységesen tudja a külföld felé képviselni. Erre a feladatkörre alakult a közelmúltban a külügyminisztériumban a nemzetközi szervek és konferenciák ügyeivel » foglalkozó osztály, amelynek hatáskörébe tartoznak az Egyesült Nemzetek Szervezetével és minden nemzetközi konferenciával kapcsolatos ügykörök. . A múlt világháború után megszületett Népszövetség és a népszövetségi gondolat) La számtalan nemzetközi intézmény megalakn'a sát hozta létre. Természetesnek tekinthető és tartható, hogy ha a világ egy ilyen nagy újabb szervezetbe, az Egyesült Nemzetek Szervezetébe tud tömörülni, akkor a külügyi és egyél) természetű problémák megoldására elsősorban nemzetközi szervek megalakulásával lehet számolni. Ezeknek helyes # ügyvitelére és képviseletért

1 külügyminisztériumunknak és egész országunk közvéleményének fokozottabb figyelemmel kell felfigyelnie. Általában t Nemzegyűlés, külügyi vonatkozásban jusson mindenkor eszünkbe, hogy egy jól működő külügyi apparátus az ország védelme szempontjából sok-sok divízióinál többet ér. őszintén meg kell vallanom, igen t. Nem.'