Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

127 A nemzetgyűlés 103. ülése 1947 ha van -egf kis háza, vagy ingatlana, az el­úszik a gyógyszerre, kórházra és orvosira, tehát­a in.ezogaz.dias ági munkásnak réame a betegség és az öregség. Még emuéi is rosszabb <a cseléd­emberek helyzete; Volt ugyan egy törvény, amely ügy rendelkezett, hogy a cseléd, a béres betegség esetén biztosítva van; orvos, gyógy­szer és kórház jár neki, de kérdeni, melyik ese­lédember tudta azt, hogy neki joga van és_ ira tudta, kérdeni, melyik onert élni ezzel a jog­gal a mindenkori földesúrral szemben? A mezőgazdasági munkások betegségi biz­tosítását tehát a lelhető leggyorsabban - meg kell teremteni. Készülőben van egy törvény­javaslat, amelynek az a célja, hogy végre meg­oldja ezt a problémát. Ha ez a biztosítási meg­történik, hatalmas munkának^ kell elindulnia. A mezőgazdasági népesség egészségügyi viszo­nyait feltétlenül közelről meg kell ismerni. Ne­kem két év óta módomban áll ezekkel a pro­pléimákkial foglalkoznom. Meg kell mond' 3 * 10111 egész őszintén, hogy en-ia mezőgazdasági népes­ség egészségügyi viszonyait kétségbeejtőnek látom. Ez az örökség tenmészetésétn a régi rendszerből maradt ránk, s ennek minden kon­zekvenciáját viselnünk kell. Az a véleményein, hogy ezt: a kérdést úgy lehet mégoldani, ha az egész kormányzati hatalom segítségével meg­szervezünk ú. n. mozgó ^ambulanciákat, amelyek jól felszerelve különféle vizsgálóeszközökkel, gyógyszerrel, kötszerrel, megfelelő 1 szakorvo­sokkal kimennek az orszáig különböző pontjaira,, és a szűrővizsgálat után kapunk majd elgy ké­pet az ország egészségügyi viszonyairól és ebből indul hatunk ki azután a munka elvég­zésére. Meg kell szerveznünk mindenekelőtt a ta­nyai orvosok ellátását is. Ma az a, helyzet az Alföldön a tanyavilágban, hogy .hia valakinek valamilyen baja, betegsége van, vagy valami­lyen baleset éri, akkor orvos hiányában nagyon sokszor elpusztul. A tanyai orvosok ellátását tehát meg kell szervezni, korszerű házakat kell részükre építeni, megfelelő rendelőintézetekkel. Jó utakat és telefonhálózatot is kell. kiépíteni, hogy amikor orvosra van szükség, akkor az or­vos hamarosan ott lehessen a betegnél. • De ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy az orvosnak megfelelő közlekedési eszköz álljon rendelkezésére, amellyel el tud jutni a beteghez. Fel kell vetni a kérdést: vájjon mia legna­gyobb érték? Szerintem az eimber jelenti a legnagyobb értéket. A demokráciában aa em­"bernek kell a mindenekfeletti legnagyobb ' ér­téknek lennie és meggyőződésem, hogy az ie lesz. (Helyeslés és taps a koalíciós pártok soraiban.) * Ha körülnézünk az életben, azt látjuk, hogy a gyárak gépeit, munkaszerszámait nagy gonddal és költséggel igyekszenek^ rendben tartani, hogy minél előbb termelőképesek le­gyenek és minél tovább tartsanak. A földbirto­kos a jószágaira vigyáz és ápoltatja őket bé­reseivel, cselédeivel, hogy minél tökéletesebb, munkabíróbb legyen a jószág és minél többet tudjon dolgozni. Megint fel kell vetnem a kér­dést: vájjon ki törődik az emberrel? Vájjon ki törődik a béressel, a mezőgazdasági mun­kással és annak egészségügyi problémáival? Eddig senki sem törődött, senki sem foglalko­zott velük, egyiknek sem volt orvosa. Ha egy béres vagy egy ipari munkás megöregedett, ki­esett a munkájából, akkor ott volt helyette a másik, mindig tudták őt pótolni. De kérdem: a betegség és a rokkantság magánügy-e? Váj­jon az illetőnek magánügye-e az. ha ő meg­égi február hó 28-án, pénteken. 128 öregszik, megbetegszik vagy rokkanttá válik? Nemű Tagadom, hogy ez magánügy volna". Hi­szen a nemzet szolgálatában tölti el életét, az ország építésére, a nemzet naggyátétélére adja oda munkáját és amikor beteg, rokkant vagy öreg lesz, akkor tehát nem lehet magára -. hagyni a munkást, hanem a nemzetnek mellé kell állnia, istápolnia és segítenie kell. Nem lehet pénzkérdés az, hogy valaki meggyógyul-e vagy nem. A múltban természetesen úgy volt. hogy a gazdag embernek megadatott a lehető­ség arra, hogy meggyógyuljon, de akinek nem volt pénze, annak mindig pusztulnia kellett. ' A demokráciában természetesen ennek gyöke­resen meg kell változnia és nem szabad a gaz­dasági helyzettől, függővé tenni azt, hogy va­laki meggyógyult-e vagy nem, hanem minden­től függetlenül segítségére kell lennünk a' ma­gyar dolgozónak ' abban, hogy minél előbb egészséges legyen, mert ez nemcsak az illető­nek magának és családjának, hanem az egész magyar nemzetnek is érdeke. A magyar demokrácia problémái sokré­tűek^ így a szociálpolitikai problémák is sok­rétűek. A betegség, balleset, öregség, rokkant­ság esetére szóló biztosítás — mint mondot­tam — nem lehet léhát magánügy. Itt meg kell említenem a kisiparosok és kiskereskedők biztosításának kérdését is. A kis­iparos és kiskereskedő, aki ugyanolyan dolgozó, mint más fizikai vagy szellemi munkás, nem tud életében annyit összegyűjteni, hogy nyu* galmas öregséget biztosítson magának, sőt tra­gikussá válik a helyzete, ha valamilyen beteg­ség éri. A kormányzatnak tehát meg kell ta­lálnia a módot, hogy a kisiparosok és kiskeres­kedők és más szabadfoglalkozásúak Is bizto­sítva legyenek. (Helyeslés.) Igen t. Nemzetgyűlés! Előttem szólott kép­viselőtársam nagyon érdekesen és tanulságo­san szólt hozzá a kérdéshez. Látszik, hogy igen t. képviselőtársam foglalkozásánál fogva igen sokat foglalkozik evvel a problémával. 14 A ' továbbiakban szeretnék néhány szót szólni a tuberkulózis kérdéséről. A tuberkulózis olyan súlyos problémája a magyar népnek, amelyen feltétlenül hamaro­san és a lehetőségekhez képest gyökeresen vál­toztatni kell. En statisztikával nem dolgozom. mert előttem szólott képviselőtársam felmen­tett ez alól, amikor elmondotta azokat a számo­kat, amelyekből kiviláglik Magyarországon-a tuberkulózis pusztítása. Elmondotta, hogy Ma­gyarországon százezrével vannak olyanok, akik többé vagy kevésbbé súlyos tüdőbajban szenvednek. Szólnom kell még néhány betegségről. Ezek közé tartozik a rheuma. Ez olyan népbetegség, amelyben szintén rengetegen szenvednek. Bor­zasztóan fájdalmas betegség, de gyógyítható, csak baj, hogy nincsenek megfelelő rheuma­kórházaink. Bár melegvizű forrásokban Ma­gyarország köztudomás szerint bővelkedik, ezek a források elhanyagoltak és annyira kor­szerűtlenek, hogy feltétlenül sürgősen változ­tatni kell a felhasználásukat illetően. Beszél; hetnék különféle más betegségekről is, amelyek gyógyfürdőzést kivannak és csak azért nem gyógyulnak az ezekben a betegségekben szen­vedők, mert melegvizű forrásaink nincsenek jól felhasználva, nincsenek mellettük megfe­lelő kórházak és fürdőházak. Ha más országok volnának gazdagok ilyen melegvizű források­ban, egészen bizonyos, hogy már réges-régen felismerték volna a bennük rejlő gazdasági értékeket és érdekeket. •> \.':*

Next

/
Thumbnails
Contents