Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-103

129 À nemzetgyűlés 1Ù3. ülése ÍU7. A fürdőzéssel kapcsolatban néhány szót kell szólnom a Balatonról is. Köztudomású, hogy a Balaton azok közé a tavak közé tartozik, amelyek mellett nagyon könnyen és viszonylag nagyon oicsón lehetne népüdüU'etéseket végrehajtani, de ebben a tekintetben mindezideig vagy semmi, vagy csak nagyon kevés történt. (Ugy van! Ugy van!) Előtttem szólott képviselőtársam beszélt a nemibetegségek problémájáról is. Ennél a be; tegségnél van egy hátrány és ez az, hogy aki ebben a betegségben szenved, az a legtöbb esetben szégyelli azt bevallani. Megfelelő propagandára van tehát szükség» amelynek során meg kell magyaráznunk a népnek, hogy ez nem szégyen, legfeljebb csak szerencsétlenség, amelyen segíteni lehet és segíteni kell. Ennek megvannak a maga módjai és lehetőségei. Hiszen' annyi lehetőség adódik a technika fejlődésével! Elég» ha utalok arra, hogy milyen jó eredményt lehet elérni azzal, ha megfelelő filmfelvételeken szemléltetően bemutatjuk énének a-betegségnek káros hatásait a közönségnek. Egészen biztos, hogy egy ilyen filmnek meglesznek a jó hatásai. Szólnom kell még a bőrbajról, az ekcémáról is- Ez a betegség az utóbbi időben valóságos ipari betegséggé változott és nincsenek olyan kórházaink, amelyek vele behatóan foglalkoznának. De mindezen túl, igen t. Nemzetgyűlés, beszélnem kell arról a borzasztó betegségről, amely természetszerűen nemcsak magyar probléma, nemcsak Magyarország problémája, hanem azt mondhatnók, világprobléma, és eza rákbetegség. Majdnem második tuberkulózis. Nagyon nagy azoknak a száma, akik Magyarországon rákbetegségben szenvednek. Annak, hogy Magyarországon ezzel a problémával napjainkig még nem foglalkoztak úgy, ahogyan ez a probléma megkívánná, természetesen különféle okai vannak és ezek elsősorban anyagi akadályok. Hiszem, hogy az elkövetkezendő időben ezek az anyagi akadályok megolüódnak és ezért fontos, hogy ezzel a kérdéssel most már behatóan foglalkozzunk. Egy megfelelő laboratóriumot, megfelelően felszerelt intézményt kell létrehoznunk, ahol az orvosok dolgozhatnak és minden akadály nélkül végezhetik azt a munkát, amely szükséges ahhoz, hogy ebben a kérdésben tovább tudjon haladni az orvosi tudomány. (Helyeslés.) Mindaddig azonban, míg ez megtörténik, meg kell állapítani, hogy kórházak hiányában, a kórházi agyiak kevés volta miatt ezeknek a betegeknek legtöbbje szintén otthon -van. Bár ez a betegség nem ragályos betegség ugyan, de mindenesetre megvan az a borzasztó hátránya, hogy a családot óriási nagy megpróbáltatás elé állítja, és a betegnek is rosszabb. otthon» mert hiszen nincs megfelelő gyógyszer, amelylyel — mondjuk — a fájdalmait csillapítanák. T. Nemzetgyűlés! Nem lehet szó nélkül elmenni egészségügyi kérdések mellett. Mint szociálpolitikus érzem, hogy valakinek felelősséget kell vállalnia a magyar munkás egészségügyéért. Ha körülnézek, azt látom, hogy ha a technikai találmányok közt megjelenik egy romboló eszköz, amely a háborúban óriási hatással pusztítja az embert, akkor a feltalálóját egy magasabb piedesztálra emelik és a javak tömegével halmozzak el, látom azonban ugyanakkor az orvost, aki a kórtermekben, a laboratóriumokban, a műtőkben elméJyedVe dolgozik, s neki nem zengenek ezért hozsannát, sőt még azt a lehetőséget is a legritkább esetben adják meg, hogy ezek az, orvosok nyugod/ NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI. évi február hó 28-án, péntekért. Í30 tan dolgozhassanak- (Egy hang a kisgazdapárt oldalán: Sajnos, így van!) Törődnie kell tehát az államnak az orvosi utánpótlással is. Magyarországnak több ipari gócpontja van, — az ipari balesetek, sajnos, igen nagymérvűek — ipari baleseti sebészünk mégis nagyon kevés van. Ezt csak kiragadom a sok probléma közül. Az orvosutánpótlás minden területére nagy súlyt kell helyezni. Tudjuk, hogy a múlt rezsimben az orvosi kar kiképzése nem volt a legkifogástalanabb- Elég volt, ha a hallgató a legjobb verekedő volt az egyetemen, s aki jobban ütötte a zsidót, annak volt a legnagyobb lehetősége az előmenetelre. (Ügy van! a kisgazdapárt oldalán.) Ezt tehát pótolni kell és ezt pótolni csak úgy tudjuk, ha egy rendszeres, jó orvosutánpótiást honosítunk megA betegségek közé tartoznak a gyermekbetegségek, s ezek közt a ragályos betegségeken túl a fogbetegség, amely a gyermekeket a legjobban kínozza. Ez a fogbetegség sok más betegség előidézője. Mint már mondottam, ezen is úgy lehet változtatni, ha ezeket a mozgó ambulanciákat felszereljük- fogászattal is, tehát megfelelő szakemberekkel, akik a fogbetegségeket gyógyítják és ezeket a fájdiailirnas betegségeket eltüntetik. Általában egészségügyi viszonyainkat az jellemzi, hogy a megfelelő szakember hiányzik. Míg Budapesten orvosi ellátásúink kielégítőnek mondható, vidéken, lent a faluban orvosi ellátásunk a lehető legrosszabb, mert hiszen nincsenek megfelelő szakembereink. A megfelelő szakemberek hiányoznak, pedig az orvosoknak a leeindő anyákat 'tanáccsal, útbaigazítással kellene ellátniok, fel kellen© hívniok figyelmüket a helyes és egészséges gyermeknevelésre és arra, hogyan tudják a saját életüket egészségessé tenni, hiszen a családi életre óriási kihatással van az, hogy a feleség milyen egészségi állapotban varai. Egy parasztasszony már 40 éves korában kész öregasszony. Ennek^ a nehéz munka melletft elsősorban az egészségtelen életmód az oka. Nincsi,. aki ezzel törődjék. Bár az elmúlt rezsim számtalan baroír kettjén szavaltak a magyar nép -megmentéséről, ezek azonban csak szavak voltak* a segítség tulajdonképpen mindig elnuaradt. A magyar demokráciának 'tehát a,z .a kötelessége, hogy ezen változtasson: világosítsa fel a mezőgazdasági népességet, a fiatal magyar arnyát, hogy helyes és egészséges életmódot folytasson. Szükséges az, /hogy az országban megfelelő szülőotthonobat állítsanak fel és 'ezek a szülőotthonok úgy legyenek felszerelve, hogy a leendő anyát mindjárt tanáccsal lássák el, de azután tovább is, amikor à gyermek megszületik, mindig mellette legyeinek * és mindig segítsenek neki. Szólnom kell a meútőszervezet megszervez zéséről. Ez a kérdés el van hanyagolva. A fővárost és a nagyobb városokat kivéve sehol hivatásos mentöszervek'nem működnek. Számtalan élet pusztul el azért, mert nincs mentőszervezet, amely elszállítaná a beteget a megfelelő időben a megfelelő kórházba. Éppen ezért á vármegyékben, a járásokon belül a falvakban és a városokban mentőszervezeteket kell létesíteni, hogy ha, gyors orvosi beavatkozásra van szükség, akkor rendelkezésre állhassanak. Külön problémája a magyar demokráciának a megöregedett munkás. Többszázezer öreg. rokkant ember él Magyarországon, äfkik ,9