Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

1005 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947, vei végrehajtott szanálás, amikor nincs munka. nélküliségéiy, nincs munkaalkalom, otthon ret­teg a család, a dolog természete szerint vissza­hat a dolgozók belső ellenállására. Azt mond­ják otthon,-a dolgozónak: mit akarsz a szak­szervezetben, csak feláldozod magiadat, veszé­lyezteted a családodat. Megfélemlítő, dezorga­niizáló hatása van ennek. Az éhség, a terror ~ nern szívesen használom ezt a szót^— korbá­csának • hatása, alatt élt a dolgozó társadalom^ Most pedig — mindig arra tetszik utalni, hogy mi van most (Vásáry József (msz): Most nem úgy van?) — legfeljebb arról van szó, hogy mérlegeljük, hogy abból a nagyon kevésből, ami nekünk ennek a befejezése után maradt, hogyan és miként adjunk (Juhász István (szd): Es kinek?. Aki dolgozik!) Jancsinak, Pé­térnek és" Palinak, hogy kinek jusson. (Felkiáltások a szabadságvártból: Jó pártban legyen!) Nem igaz az, hogy szociálpolitikai _ tekintet­beíni és a nmnklaiviszony védelme «tekintetében csak úgy egyszerűen bárki is 'túltette- magát a fennálló rendelkezéseken, noha itt-ott. erre szükség lett volna. Emlékeztetek arra, hogy atmikor a magán­alkalmazotti B-lista; és ezzel kapcsolatosan a, feltmondáisi és végkielégífíési reinideikezések. át­meneti felfüggesztése felmerült, a, szakszerve­zeti mozgalom volt az, és jómagáim voltam az, aki saját miniszteremmel és jóbarátommMÍ szemben kénytelen voltam azt mondani: hely­telennek, veszélyesnek tartjuk ezt; ha nem tudja a leromlott magyar nemzetgazdaság ezt a terhet most rögtön vállalni, prolongálja, hosszabb idő után fizesse ki, de jogbizony­talanságot ne teremtsünk és szerzett jogokat ne konfiskáljunk. Egyet, azonban nem tehetünk és nem te­szünk, és ezt szeretném nyugodtan és: határo­zottan leszögezni: azokat a kivételesen előnyös szerződéseket,- »melyekben egyes, a nagykapi­talizmus különös kegyébein! állott urak biztosí­tottak maguknak visszavonulásuk esetére; a horribilis végkielégítéseket és fantasztikus uyugdíjakat a magyar demokrácia ueim hono­rálja és nem honorálhatja! (Taps u kommu­nista és a szociáldemokratapárton. — Pász­thory István (msz): Nagyon helyes! — Hegy­megi Kiss Pál (msz): De a most kötötteket sem!) Nincs arra stsükség és lehetőség, ha még olyan nagy érdemeket szerzett is valaki Chori­nék, Vidáék vagy bárki más szolgálatában, hogy havi 5000 forintos nyugdíjait kapjon. (Pászthory István (msz): Szó sincs róla!) És ha a magántulajdon szentségét, a szerzett jo­gokhoz fűződő nem tudom miféle biztosítéko­kat ebben az irányban méltóztatnak felhány­torgatni, a szerzett jogok megnyirbálásának ódiumát ai baloldal nyugodtan vállalja, meirt vállalnia kelll! (Hegymegi Kiss Pál (msz): De ez a most kötöttekre is áll!) A nyugdíjíestringálások körül voltak vi­ták ai munkáltatók és a szakszervezetek között. (Vásáry József (msz): Kemény államtitkár!) Dehogy kétreim! A magyar Magánalkalmiazot­taík Szabadszakszeryezete, aj báarya^ és kohó­ipiami munkáltatók és a GyÓSz közötti tárgya­lásokon 600 forintos inlyugdíjmiaiximum érvé­nyesült, (Pászthory István (msz): Untig elég!) ami nem, ou y an rettenetesen elvetendő, és most az újabb rendezés során a szakszervezet — tudok róla, mert elnökletem alatt tárgyaltuk a kérdésit— nem óhajtott elzárkózni a munkál­tatóik aimjai érve elől, — mert amikor a vezető évi március hó 19-én, szerdán. 1006 rétegekről van szó, akkor ők tudnak nagyon zsenerózusak lenni — hogy ha 3200 forintos havi fizetési maximum jogosult az aktív, tiszt­viselőnéL akkor ennek 70 százaléka nem lehet jogosulatlan a nyugdíj maximálásánáil. Ez logikailag megtámadhartatlan érv, és bár eíni­nek eredménye nem jelent kevesebbek maint azt, hogy akik ennek alapján nyugdíjba kerül­nek, a kollektív szerződés szerinti maximáli­san 700 forint háromszorosát kapják; igenis, iái magyar demokrácia jóvoltából háromszoro­sát kapják nyugellátás címén, viszont ezek után talán mégsem lehet ezt az egész kérdés­komplexust állandóan úgy pertraiktálni, mint­ha iitít az elfogultság, az emberüldözés, az em­berirtáisi, a szakemberek mellőzése és Isten tudja, mi minden iszeEepekiie, mert a helyzet egyszerűen az, hogy szegénységünket v és le' rotmb oltsagunkiat tekintve eléggé emberségesek, sőt zsenerózusak vagyunk. Még egy szót a hitel kérdéséről és ezzel azután fejtegetéseimet be iisi fejezem. Már elvi­leg utalltíam azokra az alapvető tényékre, ame­lyek a hitelnyújtás lehetőségeit determinálják­Nem hallgathatom azonban! el, .— igyekszein úgy formulázni, hogy ne bántson érzékenysé­geket — mennyire fájdalmas kontrasztnak ér­zem mint szocialista azt. hogy amikor a há­ború őrülete folyt, amikor arról volt szó, hogy fegyverkezésre, fegyveres helytállásra» ezen keresztül a háborús' termelési lehetőségek fenniűirtására kellett a kölcsön* az Egyesült ÁMamok akkori, sajnos, elhunyt nagynevű el­nöke', Roosevelt, kitalálta a lend and lease­rendszert, a kölcsön- és bérletrendszert. Nem számít, hogy mennyi, iniem számít, hogy mikor fizeted vissiza, éleit- és halállharc van^kölesön vian, & pénz rendelkezésre alili, fegyverkezz» ké­szülj, harcolj a világveszedelem ellen, majd azután elszámolunk. Ilyen messzire jütöttünk a lend and lease relnldszerű hitelnyújtástól; el: jutottunk» azt mondhatnám, a lend and domi­nate hitelnyújtási rendszerig, amit úgy fejez­hetnénk ki magyarul: adj köicsönltl, h&i aninak ellenében hatalmi előnyökhöz jutsz. Mennyire időszerű volna már egy olyan kölcsönrendszer, amelyre azt lehetne mondani: lend and help, adj kölcsönt, hogy segíts. (Ügy van! tlgy van! a szociáldemiokmtapárt oldalán.) Ügy látszik, a fennálló társadalmi r rend­szeren belül ez csak háborús megpróbáltatá­sok idején szokott előfordulni és akkor is egy zseniális államférfi pénzügypolitikai megke­rülő hadmozdulatai gyanánt» Moslti pedig, ami­kor egy elpusztult ,rombadőlt világ arra vár, . arra áhítozik és arra sóvárog, abban remény­kedik, hogy kollektív erőfeszítéssel hogyan lehetne jóvátenni a.múlt bűneit és hogyan épülhetne fel a rombadöntött Európa s nem utolsó sorban a rombadöntött Mkgyarország. akkor nincs sehol nyoma annak a nagyvona­lúságnak, amely a háború előtt megvolt Mi, szocialisták, ezen nem csodálkozunk, • mi ezt csak regisztráljuk és tfelán hozzáfűzhetem: éppen azért, mert így van, vagyunk szocialis­ták és akarunk egy más világot, amely nem ismerve mindazt, amiről itt egymással olyan hosszan eist olyan keservesein! vitatkozunk, de amin a magunk erejéből segíteni nem tudunk. Kérem a, cím változatlan elfogadását. (Helyes­lés és taps a szociáldemokrata- és a kommu­nistapárt oldalán.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom, Következik a határozathozatíall. Kér-

Next

/
Thumbnails
Contents