Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-112
1005 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947, vei végrehajtott szanálás, amikor nincs munka. nélküliségéiy, nincs munkaalkalom, otthon retteg a család, a dolog természete szerint visszahat a dolgozók belső ellenállására. Azt mondják otthon,-a dolgozónak: mit akarsz a szakszervezetben, csak feláldozod magiadat, veszélyezteted a családodat. Megfélemlítő, dezorganiizáló hatása van ennek. Az éhség, a terror ~ nern szívesen használom ezt a szót^— korbácsának • hatása, alatt élt a dolgozó társadalom^ Most pedig — mindig arra tetszik utalni, hogy mi van most (Vásáry József (msz): Most nem úgy van?) — legfeljebb arról van szó, hogy mérlegeljük, hogy abból a nagyon kevésből, ami nekünk ennek a befejezése után maradt, hogyan és miként adjunk (Juhász István (szd): Es kinek?. Aki dolgozik!) Jancsinak, Pétérnek és" Palinak, hogy kinek jusson. (Felkiáltások a szabadságvártból: Jó pártban legyen!) Nem igaz az, hogy szociálpolitikai _ tekintetbeíni és a nmnklaiviszony védelme «tekintetében csak úgy egyszerűen bárki is 'túltette- magát a fennálló rendelkezéseken, noha itt-ott. erre szükség lett volna. Emlékeztetek arra, hogy atmikor a magánalkalmazotti B-lista; és ezzel kapcsolatosan a, feltmondáisi és végkielégífíési reinideikezések. átmeneti felfüggesztése felmerült, a, szakszervezeti mozgalom volt az, és jómagáim voltam az, aki saját miniszteremmel és jóbarátommMÍ szemben kénytelen voltam azt mondani: helytelennek, veszélyesnek tartjuk ezt; ha nem tudja a leromlott magyar nemzetgazdaság ezt a terhet most rögtön vállalni, prolongálja, hosszabb idő után fizesse ki, de jogbizonytalanságot ne teremtsünk és szerzett jogokat ne konfiskáljunk. Egyet, azonban nem tehetünk és nem teszünk, és ezt szeretném nyugodtan és: határozottan leszögezni: azokat a kivételesen előnyös szerződéseket,- »melyekben egyes, a nagykapitalizmus különös kegyébein! állott urak biztosítottak maguknak visszavonulásuk esetére; a horribilis végkielégítéseket és fantasztikus uyugdíjakat a magyar demokrácia ueim honorálja és nem honorálhatja! (Taps u kommunista és a szociáldemokratapárton. — Pászthory István (msz): Nagyon helyes! — Hegymegi Kiss Pál (msz): De a most kötötteket sem!) Nincs arra stsükség és lehetőség, ha még olyan nagy érdemeket szerzett is valaki Chorinék, Vidáék vagy bárki más szolgálatában, hogy havi 5000 forintos nyugdíjait kapjon. (Pászthory István (msz): Szó sincs róla!) És ha a magántulajdon szentségét, a szerzett jogokhoz fűződő nem tudom miféle biztosítékokat ebben az irányban méltóztatnak felhánytorgatni, a szerzett jogok megnyirbálásának ódiumát ai baloldal nyugodtan vállalja, meirt vállalnia kelll! (Hegymegi Kiss Pál (msz): De ez a most kötöttekre is áll!) A nyugdíjíestringálások körül voltak viták ai munkáltatók és a szakszervezetek között. (Vásáry József (msz): Kemény államtitkár!) Dehogy kétreim! A magyar Magánalkalmiazottaík Szabadszakszeryezete, aj báarya^ és kohóipiami munkáltatók és a GyÓSz közötti tárgyalásokon 600 forintos inlyugdíjmiaiximum érvényesült, (Pászthory István (msz): Untig elég!) ami nem, ou y an rettenetesen elvetendő, és most az újabb rendezés során a szakszervezet — tudok róla, mert elnökletem alatt tárgyaltuk a kérdésit— nem óhajtott elzárkózni a munkáltatóik aimjai érve elől, — mert amikor a vezető évi március hó 19-én, szerdán. 1006 rétegekről van szó, akkor ők tudnak nagyon zsenerózusak lenni — hogy ha 3200 forintos havi fizetési maximum jogosult az aktív, tisztviselőnéL akkor ennek 70 százaléka nem lehet jogosulatlan a nyugdíj maximálásánáil. Ez logikailag megtámadhartatlan érv, és bár eíninek eredménye nem jelent kevesebbek maint azt, hogy akik ennek alapján nyugdíjba kerülnek, a kollektív szerződés szerinti maximálisan 700 forint háromszorosát kapják; igenis, iái magyar demokrácia jóvoltából háromszorosát kapják nyugellátás címén, viszont ezek után talán mégsem lehet ezt az egész kérdéskomplexust állandóan úgy pertraiktálni, mintha iitít az elfogultság, az emberüldözés, az emberirtáisi, a szakemberek mellőzése és Isten tudja, mi minden iszeEepekiie, mert a helyzet egyszerűen az, hogy szegénységünket v és le' rotmb oltsagunkiat tekintve eléggé emberségesek, sőt zsenerózusak vagyunk. Még egy szót a hitel kérdéséről és ezzel azután fejtegetéseimet be iisi fejezem. Már elvileg utalltíam azokra az alapvető tényékre, amelyek a hitelnyújtás lehetőségeit determináljákNem hallgathatom azonban! el, .— igyekszein úgy formulázni, hogy ne bántson érzékenységeket — mennyire fájdalmas kontrasztnak érzem mint szocialista azt. hogy amikor a háború őrülete folyt, amikor arról volt szó, hogy fegyverkezésre, fegyveres helytállásra» ezen keresztül a háborús' termelési lehetőségek fenniűirtására kellett a kölcsön* az Egyesült ÁMamok akkori, sajnos, elhunyt nagynevű elnöke', Roosevelt, kitalálta a lend and leaserendszert, a kölcsön- és bérletrendszert. Nem számít, hogy mennyi, iniem számít, hogy mikor fizeted vissiza, éleit- és halállharc van^kölesön vian, & pénz rendelkezésre alili, fegyverkezz» készülj, harcolj a világveszedelem ellen, majd azután elszámolunk. Ilyen messzire jütöttünk a lend and lease relnldszerű hitelnyújtástól; el: jutottunk» azt mondhatnám, a lend and dominate hitelnyújtási rendszerig, amit úgy fejezhetnénk ki magyarul: adj köicsönltl, h&i aninak ellenében hatalmi előnyökhöz jutsz. Mennyire időszerű volna már egy olyan kölcsönrendszer, amelyre azt lehetne mondani: lend and help, adj kölcsönt, hogy segíts. (Ügy van! tlgy van! a szociáldemiokmtapárt oldalán.) Ügy látszik, a fennálló társadalmi r rendszeren belül ez csak háborús megpróbáltatások idején szokott előfordulni és akkor is egy zseniális államférfi pénzügypolitikai megkerülő hadmozdulatai gyanánt» Moslti pedig, amikor egy elpusztult ,rombadőlt világ arra vár, . arra áhítozik és arra sóvárog, abban reménykedik, hogy kollektív erőfeszítéssel hogyan lehetne jóvátenni a.múlt bűneit és hogyan épülhetne fel a rombadöntött Európa s nem utolsó sorban a rombadöntött Mkgyarország. akkor nincs sehol nyoma annak a nagyvonalúságnak, amely a háború előtt megvolt Mi, szocialisták, ezen nem csodálkozunk, • mi ezt csak regisztráljuk és tfelán hozzáfűzhetem: éppen azért, mert így van, vagyunk szocialisták és akarunk egy más világot, amely nem ismerve mindazt, amiről itt egymással olyan hosszan eist olyan keservesein! vitatkozunk, de amin a magunk erejéből segíteni nem tudunk. Kérem a, cím változatlan elfogadását. (Helyeslés és taps a szociáldemokrata- és a kommunistapárt oldalán.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, Következik a határozathozatíall. Kér-