Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

991 A nemzetgyűlés 112. ülése 1917. termesztendő kender termesztésére is. Gondolok itt árra* hogy a hosszú téli munkátlan időkben mezőgazdasági népességünknek milyen hasznos, foglalkozás lenne, kedves földm.űvestársaiim, az, ha a nagyobb mennyiségben termesztett kendert, az ősszel vagy nyáron beáztatott kendert megszárítva, pajtákba elhelyezve tiélli időkben a férfi és női munkaerő együtt kitilolhatná és a kikészített kendert már mint félkész gyártmányt (küldenék el a gyáraknak. így bizony nagyon sok község — különösen gondolok itt az újbirtokosságra. — férfi; és női munkaerejét lehetne hasznosan foglalkoztatni. De beszéljünk arról, hogy' eddig miért nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel, ennek termesztésével nagyobb mértékben. Azért, mert a legtöbb vidéken hiányzik az együk feltétel, a megfelelő kenderáztató. Mert nemcsak a talaj a fontos, hanem az i;&, hogy megfelelő kenderáztató legten. Tudjuk valamennyien, hogy a kenderáztatásra a legalkalmasabb és a legkiválóibb a folyóvíz. De azt is tudjuk, hogy van ám halászati törvény is, a halakra pedig veszélyes a kenderázítatás. Ezen ügy lehet segíteni, hogy a folyóvíz közelében .korszerű kenderáztutómedence sorozatot lehet létesíteni,ahogy azt az ország egyes vidékein láthatjuk s abba lehet belevezetni a folyók vízét is. Az is folyóvíz, lágy víz és abban is tökéletesen ázik a kender. Ezzel elkerülhetnénk azt is, amit- sokszor előidéz a hirtelen jött áradás a folyóparti kenderáztatók szomorúságára, hogy a hirtelen megáradt folyó elviszi a kendert. De azokon a vidékeken, ahol szorgalmas a nép és szeretne foglalkozni szövéssel, fonással és- nincs folyóvíz sem, ami egyébként is csak nagyon kis mértékben áll rendelkezésre, bizony nem tudnak' másutt áztatni, mint a 'faluvégi vályogos gödörben. Ezért nagyon kérem az iparügyi miniszter urat, hogy legyem segítségére a falvak népének & ha csak nagyon kevés helyen is imittamott, de legalább mintaképpen már ezen a nyáron tegye lehetővé, mintegy mutatóba a falvak népének — ha anyagilag nem is lehet nagyobb százalékú összeget erre fordítani -—>' hogy állami segéllyel és főképpen építési tervvel segítve, legalább járásonkint létesítsenek egy-két kenderáztatót. (Dénes István (pk): Nagyon helyes!) Ha ez megtörténik, akkor kendert "kap a. falvak népe és nemcsak azért foglalkozik szövéssel-fonással, mert à háború kériyszerítette rá, hanem megmarad ez a hasznos téli foglalkozása továbbra is». Azt tudjuk, hogy országunk egyik-másik vidékén egészen művészi tökéletességre fejlődött a háziipar és kiállításokon láthatjuk a Sízebibnél-szebb példányokat. Az iparügyi kormányzat bizonyos segítségére siethet a laikusságnak ezen a téren, ha miinél több helyen létesít modern kendteráztatóikat. A mi népünknek mintákra, példákra vatn szüksége. Gondolok: itt arra, hogy az. elmúlt kormányzat is néhány évvel ezelőtt töbíb faluba létesített különféle minta telepeiket, a legutóbbi időiben 'plegy-egy mintasilót, s a mi népünk nem zárkózik el, ha mintákat lát maga előtt. A beszédre és az. olvasott szövegre nem mindig hallgat, de ha mintát lát maga előtt, és ha látja, 'hogy mennyire hasznos az, aikkor követni fogja azt s a szomszédos községek sem akarnak majd elmaradni, amikor látják, hogy évi március hő 19-én, szerdán. 992 ebből mennyi haszon származik s ők már a saját községeikben fogják a következőket létesíteni. Áttérek a másik kérdésre, amelyhez hozzá akarok szólni. Ez a cím ígéri a minta háziipari telepek

1 létesítését. Éppen olyan vidékről jöttem, ahol a Tisza, Bodrog, Sajó árterében vadon terem a gyékény. Most az a helyzet, hogy a faluvégi cigányság foglalkozik ezeknek a feldolgozásával és ebből láthatjuk, mennyire lehetne hasznosítani ezt a terméket, amit a természet szinte ingyen ad, de csak akkor, ha az iparügyi, minisztérium kézbe venné eninék az irányítását. Nagyobb vidékenként osiak egyetlen központot kellene valahol létesíteni, ahol hatósági kézibe vennék a vezetést, főiképpen az értékesítést. Ekkor megint egy másik alkalom nyílna meigr a téli munkátlan időkben való foglalkoztatásra és nemcsak a cigányok, hanem a többi lakosság is szívesen foglalkozna ezeknek az elkészítésével. Én remélem, hogy a mi iparügyi miniszter urunk csakugyan a népnek az iparügyi minisztere is- A múltban megszoktuk azt, hogy sok szép ígéret hangzott el, de megvalósításra nagyon, kevés került. (Nagy Vince (msz): Most an álban is!) Én remélem, hogy az iparügyi miniszter úr ezt a kérdést a szívén viseli. Nagyon kicsinek, csekélynek látszik ez, de ha meg valósi tjük, naföyon sok szegény ember fog hálásan gondolni az iparügyi miniszter úrra. Abban a reményben, hogy ez a kérdés valamilyen kisebb^ mértékben már ezen a nyáron is megvalósításra ' kertiül, a költségvetést a magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a kisgazdapárt soraiban.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Juhász István! (Zaj a szabadságpárt soraiban. — Egy ham g a szabadságpárt oldaláról: Ki szól majd közbe? — Zaj. — Az elnök csenget.) Juhász István (szd): T. NemzetgyűlésJ Az iparügyi tárca költségvetésénél ipari, kisipari problémákkal elsősorban iparosok foglalkoztak, aztán ügyvédek is foglalkoztak velük. Önkéntelenül eszembejiut, hogy a múltban ' is voltlak nekünk, iparosoknak, kisiparosoknak, méltósiálgios, nagyságos, kegyelmes és félkegyelmes iparos vezéreink (Élénk derültség és felkiáltások a kisgazdapárton és a szabadságpárton: Most is van!) és éreztük ennek hátrányos voltát. (Derültség és taps. — Nagy Vince •(msz): Az utóbbiakból maradt

1 is egypár! — Dénes István (pk): Beszéljen, a félkegyelmesefkröl!) Érezte a magyíar iparosság, hogyan támogatták agyon. Aligj bírtuk ki azt a, támogatást, amelyben a múltban részünk, volt. (Némethy Jenő (msz): Most jobban kibírják!) Igen t. Nemzetgyűlés! Egyik iparostáiisam, aki nemzetgyűlési képviselő is, azit mondotta, — én is ímegállapítottaim ezt — hogy a földmíveléeügyi tárca költségvetésének tárgyalásakor tekintet nélkül acrria, hogy melyik párthoz tartoztak az illető képviselők, aktívan foglalkoztak a föld •nroblémájávai, aztán azt mondottal iparostánsam, hogy tekintet nélkül arra, hogyi melyik

1 párthoz tartozik az az iparos, az iparoskérdéseikkel egyformán kell foglalkozni. A szabadságpárt padsoraiban ülő egyik ügyvédképviselőtársiam azt mondotta, hogy; szocialista nem lehet kisiparos, vagy kisiparos nem lehet szocialista, ahogy parancsolja. Igen