Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-112

947 À nemzetgyűlés 112. ülése 1947. évi március hó 19-én, szerdán. okozta azt, hogy a népnek oka volt sérelmezni sokmindent. Ezt az egyenlőtlen elosztást akar­juk most helyrehozni azzal, hogy visszavesszük a nép kezébe azt, — például a szén jogot — amit annakidején a feudális urak elvettek tőle, amit a császárok a népnek akartak adni, de amit az urak maguknak vettek el, odakorri­gálva a dolgot, hogy az ő malmukra hajtsa a vizet, az ő zsebükbe hajtsa a hasznot.. Csak azt akarjuk, és mindenki, aki dolgozni akar, aki a szabad nép szabad hazáját akarja megteremteni ebben az országban, (Zaj a sza­badságpárt oldalán.) higyje el nekünk, hogy mi komolyan dolgozunk, és neon óhajtunk semmi­féle kalandos vállalkozásokba kezdeni, amelyek a nép^ érdekét sértenék. Újból hangsúlyozom, a jövőben sem fogunk másként dolgozni és gondolkozni, mint úgy, hogy a nagy egyenlőt­lenségek nem bírják el a demokráciát és a demokrácia ellenfeleívé válnak. Ha valahol fel­halmozódik egy aranyhegy, az nem bírja el a demokráciát, nem bírja el a kontrollt és nem bírja el a politikai demokráciát sem. Márpe­dig a mi mély meggyőződésünk az, hogy a né­pet nem elég az alkotmány sáncaiba beengedni úgy, hogy útravalóul semmit ne vehessen a hóna alá; mert ha az történik, hogy a gazda­sági alap változatlanul marad nálunk is és másutt is Európában, akkor újra itt van a ve­szedelem, mi pedig nem veszedelem felé aka­runk politizálni. (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán; Mi sem!) Kérem, mi önöket nem vá­doljuk, mélyen t. képviselőtársaim, én egy vi­lágfelfogás sal vitatkozom egy világfelfogás nevében; állítom, hogy válaszúton van a világ, és aki a múlt süllyesztőjében akar eltűnni, az álljon rá arra, ami a multat jelenti; mi min­denesetre a jövőt jelentjük a magyar nép szá­mára. (Élénk taps a kommunista- és a szociál­demokratapárt soraiban.) Röviden azt akarom mondani: higyje el a nemzetgyűlés, ez a munka — én azt hiszem, mindnyájan egyformán érezzük — nem volt hiábavaló és ez a tendencia nem rossz. Ez a tendencia azt akarja, hogy a dunai népek bé­kében tudjanak egymás mellett élni . és dol­gozni. Tegnap vagy ma kezdődtek meg azok a tárgyalások, amelyek Iköztünk és Jugoszlávia között Öt évre szóló perspektívát nyitnak meg, ahol mi ipari szállítói leszünk ennek az elektri­fikálás és iparosodás, alatt álló országnak, Jugoszlávia pedig nekünk nyersanyagokat ad, amelyeket most már két éve nélkülöztünk. (Taps a szociáldemokrata, és kommunista­párton.) Es hadd mondjaim meg azt, hogy az a Sváje, amellyel annyit példálóznak, aihova engem úgy engedtek el, hogy ott biztosan agyon fognak ütni, mert az államosító minisz­ter vagyok Magyarországon... (Némethy Jenő (msz): Ugyan! Nagyon rendezett viszonyok vannak ott!) Megint nem Önöket terhelem ez­zel. Bocsánatot kérek, képviselő úr, én önt ez­zel nem terhelem; én azokat terhelem, akik ezt a 'felfogást vallották és leveleket küldtek Svájcba, hogy az utamat, a magyar miniszter útját lehetetlenné tegyék. (Igaz! Ügy vgn! a szociáldemokratapárt oldalán. — Némethy Jenő (msz): Ott demokrácia van! Ott nem kell félni!) ön ezekhez tartozik? Ha igen, akkor önnel vitatkozom; ha nem tartozik ezekhez, akkor önt nem bántom ezzel, En egy felfogás­sal' vitatkozom, amely a túlsó oldalon áll. Kö­948 zöttük és közöttem egy szakadék van — ez biz­tos — és szerintem oda a múlt tartozik. így akartak elgáncsolni engem Svájcban, amikor különböző nagyiparosokat és banko­kat, amelyeknek itt pénzük van, arra igyekez­tek rávenni, hogy nekem ott a kormánynál nehézségeket csináljanak. De nem csinálhat­tak, (Justus Pál (szd): Vállalják az urak?) mert a svájci kormány teljes megértéssel visel­tetett a szénbányák államosítása iránt, bár a svájci tőke a legnagyobb tétel szénbányáink­nál^ Ezt meg fogjuk oldani. A \ világ ebben ,az irányban halad, ezt ne tessék elfelejteni. . Mi Magyarországból haladó országot akarunk csinálni, és iparpolitikánknak is ez az alapja, az államosításnak is ez az értelme és magya­rázata. Magyarország legyen ai parasztok, a munkások és a haladó értelmiségiek dolgozó és fejlődő, országa. Ez pedíig csak akkor lesz lehetséges, ha végérvényesen szakít azzal a múlttal, amely kétszer háborúba juttatta. (Élénk helyeslés és taps a kisgazdavárt, a szo­ciáldemokratapárt és a kommunistapárt olda­lán. — A szónokot üdvözlik. — Takács Ferenc államtitkár: Búsulnak a részvényesek! — De­rültség a szociáldemokratapárt és a kommu­nistapárt oldalán. — Zaj. — Az elnök csenget — Juhász István (szd) : A textilgyári igazga­tók ! — Révész Ferenc (szd) gúnyosan: Textil­gyárosokat a bányák élére! — Juhász István . (szd) : Inkább a bányák mélyére! — Zaj. — Az eínoU csenget.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi mi­niszter úr törvényjavaslatot nyújtott be a szén­bányák államosításával kapcsolatos kártalaní­tási törvényjavaslat benyújtására megszabott határidő meghosszabbításáról. A nemzetgyűlés a törvényjavaslátof ki­nyomatja, tagjai között szétosztatja, előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a mi­niszter úr "által javasolt egyesített ' pénzügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bi­zottságnak. (Az elnöki széket 12 óra 32 perekor Kéthly Anna foglalja el.) Szólásra következik a címhez feliratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Bodnár János ! Bodnár János (kg): T. Nemzetgyűlés! Fel szólalásoinban valamennyi igen t. képviselő­társam és az' iparügyi minászltetr úr támogatá­sát kérem a mezőgazdasága ipar egyik ága számára, de nem anyagi támogatást kérek, ha­nem megértő jóakaratot. A vidéken hála Istennek, már szép szám­ban: lévő olajütők kérdéséről beszélek. Mi volt a múltban a céljuk ezeknek az olajütőknek? Az, hogy főkép a napraforgómagból olajat üssenek ki- Kezdetben, nagyon régen, világító &nyag, niajd ia böjti időikben élelem, kisebb részben pedig olajpogácsa előállítása volt a cél. Most már újabb cél is van a napraforgó­olajjal kapcsolatban'. A korszerűen gazdál­kodna kezdő uradalmaktól már a kistermelők is megtiataulták, hogy milyen kitűnő és nélkü­lözhetetlen takarmámytápanyfig van az olajpo­gácsában. Ezért az olajütők vidéken nélkülöz­nél ©tlenek lesznek a jövőben is. Ha megfigyel­jük azoknak la, községeknek életét, amelyekben olajüJtők vanmak, akkor azt látjuk, hogy a me­zőgazdasági iparnak meglehetősen .fontos ré­szei az olajütők. OJiaáütőkkel ipari munkások is foglalkoznak vidéken. A mi községünkbeín 1st van két olajütő, amely éjjel-nappal működik

Next

/
Thumbnails
Contents