Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-112
941 A nemzetgyűlés 112. ülése 1947 rendszerbe és állítottunk fel 32 szakmai és 23 szakmaiközi munkaközvetítő irodát. Ami a szociális védelmet illeti, tökéletesen igazat adok mindazoknak, akik kévéseitek azt a szociális védelmet, amelyet nyújtunk. Mi magunk az intézményes szociálpolitika kiépítésének, megvalósításának hívei vagyunk. Mi szociáás védelmet akarunk. Amikor itt hiányosságokra mutatnak rá, — és. én elismerem, 'hogy ilyen hiányosságok vannak — akkor ne« kern arra kell rámutatnom, hogy az elmúlt két esztendőben, különösen az első esztendőben sokkal súlyosabb és nagyobb feladataink voltak. Sajnos, ia helyzet az volt, hogy csecsemők, haltak meg, rossz volt a gyógyszerellátás-, körülöttünk rengeteg baj volt és neon tudtunk rajtuk- pillanatnyilag segíteni, de az életet, a termelést okvetlenül meg' kellett indítanunk. Ennek ellenére, az újjáépítési szempontok ilyen elsődleges kezelésén kívül megteremtettük .a munkások részére a végkielégítést, a trendszeres felmondási időiket, a fiatalkorúak és ai nők fokozottab védelmét, a ittanoncügy terén új helyzetet teremtettünk, a testi fenyítést eltiltottuk és huszonnyolcnapos fizetéses -szabadságot ^biztosítottunk már 1945 nyarain! ta fiatalkorú dolgozók szánnám- Az iparegászségügyet igyekszünk fejleszteni s ennek már most is sok eredménye mutatkozik. A. munkanélküliségről is szó esett tegnapLegyén säalbad rámutatnom arra, hogy a munkanélküliség a stabilizáció bekövetkezése idején vetette előre árnyékát és a aniagyar közéletben akkor rendkívül sok szó esetit arról, hogy a munkanélküliség erősen fogja befolyásolni a következő tél és a következő esztendő gaadasági életét. A szakszervezetek úgy látták, hogy 275.000 munkavállaló • munkiatnélküliséigével kell számolni. Ebben a számbami benne foglaltattak ia B-listázott köz- és magáinalkial« mazottak is. A helyzet az, hogy a múlt év augusztus havában 27.480, szeptemberében 33.500, októberében 39.500, novemberében 46.000, decemberében 40.500, az idén januárban pedig 53.500 munlkianéilküli volt. Meg kell jegyeznem, hogy ezekben a számokban azok a személyek is benne vanntak. akák a mezőgazdasági munkák befejezés-e után jelentkeztek mint munkanélküliek. . Ezzel kapcsolatban! legyen szabad megjegyeznem, hogy a tavaszi munkák megindulása mindenesetre egészen új helyzetet teremt ezen a téren. A közületek építkezéseinek megindulása részben megindítja az építőipari tevékenységet. Az 1947-es jóvátételi munkák továbbfolytatása, valamint azok a munkák, amelyeket szomszédaink közül egyik vagy máísik ránk akar bízni, teremtik meg a maigyobb munkalehetőségieket- 1947 első napjaiban a. statisztikák szerint összesen 604.000 betöltött munkahely volt, amelyből 290.000-et ia gyárdpütr, 52.000-et a szénbányászat, 10;000-et a bányászat egyéb ágiad, 252.000-et pedig (a kisipar foglalkoztat. Ezzel kiapcisiolíaltban meg kell, jegyeznem, hogy ezidőszerint hat iparágban mutatkozik szalkmunkáshiány. Ezek közül eliső helyen a képzett vájárok hiányát kelti megemlítenem a szénbányászatban. U vegesiszolók, kádár ;és kárpitoisszakmunkások s minitakészítők hiáinyoznak. Kisebb jelentőségű szakmunkáshiány jelentkezik az aranyműves szakmában és aiz ápolónők szakmiájában.^ • Legyen szabad az ipari továbbképzés kérdéséről szólókat mieggnyugtiatnom.hogy irányt veszünk arra, hogy iparosiskoláink műszaki évi március hó, 19-én, szerdán. 942 középiskolákká váljanak, valamint arra, hogy tanszemélyze:ünk egységes kiképzést kapjon, ezenkívül »arra, nogy az iskolákat új tankönyvekkel lássuk el. (Helyeslés.) amelyeket, sajnos, mindezideig tmem tudtunk a tanulók kezébe adni. Ha már most a termelést nézzük, amelyről olyan sok szó esett, és amelyről — beleértve az előadó urat is — mindenki beszélt, egynéhány igen jelentős ágból legyen szabad néhány számadattal szolgálnom. Mindjárt az elején rá kell mutatnom arra. hogy a nyersvas, nyersacél és félgyártmányok terén milyen javulás mutatkozik. Nyersvasat 1938-ban — ezt az évet veszem alapul, minthogy mindenki ezt veszi — 340.000 tonnát produkáltunk, 1945-ben 40.000 tonnát, 1946-ban 156.000 tonnát és 1947 : ben 256.000 torinát fogunk produkálni. Nyersacélból a termelés 1938-ban 656 000 tonna volt, 1945-ben 128.000 tonna, 1946-ban 353-000 tonna, 1947-ben pedig 466.000 tonnát fogunk gyártani. A félgyártmányok terén az a helyzet,- hogy 1938-ban 430.000 tonna volt a produkció, 1945-ben 82.000 tonna, 1946-ban 228.000, tonna és 1947-ben 300.000 tonnát fogunk gyártani. Faiparunk terén a következő a helyzetFában rendkívül nagy hiány van az országban a trianoni határokon belüli helyzet miatt, valamint azon háborús cselekmények miatt, amelyekkel fáinkat annyira kiirtották, hogy mintegy 27 esztendővel előre vagyunk. Ezzel kapcsolatban legyen szabad megjegyeznem, hogy 1945-ben a z 1938-as kapacitásnak 10°/°-át tudtuk elérni, 1946 ban 28°/«-át, ez év elején 50%-nál tartunk és az év végére 70°/ (|-ra óhajtjuk emelni faiparunk foglalkoztatottságát. Tüzifatermelésünket 50.000 tonnáról 1947-ben 120.000 tonnára fogjuk emelni és ezzel az 1938-as termeléstől mintegy 30.000 tonnával maradunk el. Építőiparunkban a következő a helyzet. 1938-ban 2.5 millió darab tetőcserepet gyártottunk, 1947-ben 5 millió darabot fogunk gyártani. 1938-ban 15 000 millió darab téglát gyár- ' tottunk, 1947-ben 6.5 millió darabot fogunk gyártani. Cementet gyártottunk 1938-ban 2.500 tonnát, 1947-ben 1.600 tonnát fogunk gyártani. Mészből 1.720 tonna volt az 1938-as termelés, 1947-ben ugyanennyit fogunk gyártani. 1938ban két üveggyár termelt üveget és termelésük összesen 1,350.000 négyzetméter volt; 1946ban 1,233000 négyzetmétert termeltünk es 1947ben 4,200.000 négyzetméterre emeljük az üvegtermelést, amire a háborús cselekmények miatt ugyancsak óriási szükségünk van. Emelkedést mutat papírtermelésünk is, annak ellenére, hogy a faköszörület- és a oellulózegvártasunk jelenleg még nincsen üzemben. 1945-ben 900 tonna volt a decemberi termelesünk, jelenleg havi 2.500 tonnát termelünk^ 12 papírgyárunkból 11 üzemben van. Eotáciospapírgyártásunk az 1945 decemberi 290 tonnáról havi 600 tonna fölé emelkedett. (Halter Béla (vassz): Fogunk papirost kapni, miniszter úr?) Textiliparunkra vonatkozólag valószínűleg mindenki tudja, hogy mióta az orosz gyapotot és gyapjút behoztuk, 1946-ban 60%-oa termelést biztosíthatunk a textilipárban. Parmi tfonódáink orsóiknak 30% át vesztették el. A múlt év novemberében fonodáinknak 1.7 millió kg volt a termelése, szövődéink pedig 12 millió méteres termelést értek el. 1947-re a termelés emelkedése várható. Nyersanyagellátásunk \— a gyapjút kivéve — biztosítottnak látszik. Selyemszövőiparunk helyzete ennél sokkal ne-
