Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

83 'A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. sének a tükörképét akarjuk látni, akikor csak rá kell tekíinltenünk az illető ország" közlekedési viszonyaira esi mindjárt megfelelő képet alkothatunk róla. Amikor «én a közlekedési tárca költségvetéséről beszéletki nem tudom lelki szemeim elől távoltartani azt a borzalmas pusztulást, amely a háború, a nádizmus ultán maradt ránk és valóban, ezen a térien, az újjáépítés terén ért el a demokrácia a legtöbb eredményt és mindnyájam, az egész magyar nép, az egész magyar nemzet csak hálatelt stzíwel gondolhat mindázokma, akiknek ebben a szép eredménynek az elérésében részük van, különösen a munkásokra, akik valóban sokszor a legridegebb viszonyok között végezték a magüki munkáját. T. Ház! A közlekedésügyi minisztérium költségvetését én elsősorban »a mezőgazdaság sízempöntjából teszem vizsgálat tárgyává, mert meggyőződésem, hogy ez az ország elsősorban mezőgazdasági ország, agrárország, földrajzi fekvésénél és természeti adottságainál fogva és igázd boldog, virágzó életet ^Magyarországon csak a mezőgazdaságra lehet építeni, ment aki nem erre épít, az valóban homokra épít. Közlekedésügyi politikánkat teljesen a mezőgazdaság szolgálatába kell állítani, mégis annak ellenére, hogy — mint említettem — mezőgazdasági ország vagyunlk, meg kell mondanom nyíltan és határozottan, megdöbbentő az, hogy milyen kevés fiigyeimet szántunk a. mezőgazdaság újjáépítésére. A magyar mezőgazdaság nemcsak hogy támogatást nem kapott, hanem még saját erejétől is meg volt fosztva, hogy újjáépíthesse önmagát. Ha nézzük azt az árpolitikát, amelynek itt az elmúlt hónapok folyamán tanúi voltunk, ha nézzük hitelpoliiákánkat, adópolitikánkat, akikor mindenki beláthatja, hogy ezt mindennek lehet' nevezne, csak nem a mezőgazdaságot támogató T> )litikárnak. Közlekedési politikánknak a földreform után újabb feladatok jutottak osztályrészül. A földreform teljesen megváltoztatta a mezőgazdaság képét és sok olyan új feladatot szabott," amelyet nekünk okvetlenül el kell végeznünk. Én sajnálattal tapasztalom, hogy költségvetésünkben nincs fedezet új útiaknak a megépítésére. Bár a miniszter úr megnyugtató kijelentéseket tett az irányban, hogy a háiroméyes tervbeli kívánják ezeket az utakat megépíteni, azonban én mégis sokkal jobban szerettem volna, ha már a költségvetés keretén belül .gondoskodtunk volna megfelelő f fedezetről, mert hiszen a költségvetést már tárgyaljuk, míg a hároméves terv sajnosi még nem jutott el a fCángyalásig. Igen t. Ház! Különösen bekötő utaknak a megépítésére van szükség, hogy azt a sofklezer tanyát, azt a több minit félezer falut, azt a sok települést és termelési helyett, amely eddlíg 'teljesen el volt zárva a kultúrától, a gazdasági centrumoktól, bekapcsolhassuk a gazdasági életbe., Én meg vagyok győződve arról, hogy a földreform után tervbevett mezőgazdasági átszervezés, amelyről igen sokat beszélünk, de amelynek iá megvalósítása érdekében keveset teszünk, megfelelő úthálózat nélkül osak hiábavaló ábrándozás marad. Ha fedezetet akarnánk Ikíeresni az új bekötőutak építésére, legyein szabad megemlítenem, hogy én eokkal szívesebben látnám, ha az újjáépítési tárca keretében munkaalkalmak teremévi február hó 27-en, csütörtökön. 84 tésére szolgáló ós részletezés nélkül felvett 54 millió pengőt az új utaknak az építésére haszvnáilnánk fel. Meg vagyok győződve arról, hogy ebben az esetben ez az összeg sóikkal tervszerűbben és sokkal gyümölcsözőbben kerülne felhasználásra: ebből az 54 millió pengőnyi öszszegből közel félezer kilométer bekötő utat lehetne megépíteni. . . Igen it Nemzetigyűlés! Kulturális- szempontból is rendkívül sokat jelentene ezeknek a be, kötőutaknak a megépítése. Ne feledjük el, hogy közel egymillió magyar testvérünk él elszórva kiint a tanyák világában, akik az év nagy részében, a jár hatatlan utak "miatt teljesen el vannak zárva a kultúrától és a.civilizáció minden vívmányától. Közegészségügyi szempontból rendkívül fontos volna, ha ezeken a magyar falvakon keresztülvezető utakat portalanítanák, átépítenék oly utakká, amelyek nem' terjesztenék az á/tlk/os magyar népbetegséget, a tbc-t, hiszen akik falun élünk, nagyon jól tudjuk, hogy ha átrobog egy-egy autó ezeken a falvakon, akkor hosszú órák múlva sem tűnik el az a porfelhő, amelyet maguk után keltenék. Ami vasúti politikánkat, nevezetesen tarifapolitikánkat illeti, ezt is a mezőgazdaság szolgálatába kell állítanunk és sokkal rugalmasabbá kell tennünk. A miniszter úr szavai e tekintetben igen megnyugtatóak voltak, azonban mégsem mulaszthatom el, hogy rámutassak arra, hogy ha ez a rugalmasság az elmúlt tél folyamán meg lett volna vasúti tarifapolitikánkban, akkor sokkal több szarvasmarhát tudtunk volna megmenteni a magyar•'.mezőgazdaság számára. Az volt tudniillik a helyzet, hogy voltak egyes vidékiek, ahol megvolt a szarvasmarha, de nem volit! takarmány a nagy tzárazság következtében, máshol viszont a takarmány volt meg, de nem volt hozzá szarvasmarha; a szállítás költségei azonban lehetetlenné tették, hogy ezelk a viszonyok kiegyenlítődjenek. Meg kell még említenem, hogy koosiparkunk újjáépítése terén igen nagy gondot kell fordítani hűtőkocsijaink szaporítására, mert ha rnezőgazdaságunkait sikerül átszervezni, ez az átszervezés azzal jár, hogy sok olyan terméket kell majd mind a belföldi, mind a külföldi piacra szállítanunk, amelyeik csak melyhűtéssel, vagy erősen lehűtve érhetik el fogyasztóképes állapotban a piacot örömmel hallottam a miniszter úr beszédé* bői azt is, hogy igyekezni fog a vasúti forgaómnál — mind a személy-, mind az áruforgalomnál — a biztonságot növelni. Valóban, ha vannak is kisebb vagy nagyobb panaszok, mindnyájan a legnagyobb megelégedéssel szemlélhetjük az újjáépítésnek azt az ütemét, amely közlekedési politikánkban tapasztalható. Sok panaszt hallottunk azonban az árúszállítás bizonytalanságáról. A miniszter úr szavai e ' tekintetben is megnyugtattak. Igen t. Nemzetgyűlés! A miniszter úr beszéde, de tárcájának kétéves hatalmas eredményei után is a legteljesebb bizalommal vagyok eltelve a közlekedésügyi minisztérium munkája iránt és ezért úgy a magam, mint pártom nevében a költségvetést elfogadom, (Helyeslés és taps a koalíciós pártok soraiban.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegy esi János jegyző: Fülöp Józsefi Fü'öp József (kp): T. Nemzetgyűlés! Szet

. rény képviselői tevékenységemnek olykor szín-