Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

909 A nemzetgyűlés 111. ülése 19é\ Funk néniét birodalmi miniszter az 1940-.es évek elején kidolgozta ia magyar iplaj* Németországba való áttelepí'tésénieík tervét és a háború utolsó szakában meg is kezdték ipari üzemeinknek elhurcolását, a nemzet jobbkarja erőszakos kiszaggfa.tását. Én úgy látom, hogy Kossuth álmát, a két erős karral építő nemzetóriást most valósítja meg a magyar demokrácia. (Ugy van! Ugy van! a parasztpárton és a szociáldemokratapárton-) A mezőgazdaság} termelésben a földet a népnek adta, és az ipari szektorban — miként az iparügyi tárca beszámolt róla — 71 szénbányát és a legfontosabb nehézipari vállalatainkat a nemzet tulajdonába helyezte. Végre felnövesztettük és egyre erősítjük a nemzet óriás karját- Én ebben az értelemben látom korszakzáró és korszaknyitó jelentőségét a magyar demokrácia iparpolitikájának. Ami pedig mai feladatait illeti, ágy vélem, nem leheti mást tenni, mint fokozni a magyar demokrácia népességeltartó erejét az ipari szektorban. így lehet segítségére a magyar parasztságnak-is. Figyelembe kell venni ugyanis, hogy még túlnyomórészt agrárország vagyunk, de népsűrűségünk rohamosan fejlődik

1 az iparos országok népsűrűsége felé. Amikor a magyar delegáció a béketárgyalásokra készült, akkor többek között azzal az adattal vértezte magát, hogy népsűrűségünk négyzetkilométerenkint 98.7 lélek. Mire a béketárgyalások befejeződtek, az ország népsűrűsége a kisebbségi magyarság menekülése következtében 101-re emelkedett és emelkedni fog a népcsereegyezmény végrehajtásával. Csak az ellentét kedvéért említem meg, hogy ugyanakkor Csehszlovákia, amely örökölte az osztrák ipar 75%-át, a szudétanémetség és a magyarok kitelepítése folytán 103-ról agrárszínvoualra, azaz 65—70-re csökkentette népsűrűségét. Agrárország ipari népsűrűséggel: ez a magyar demokráciát gazdasági és más ^ tekintetben legyöngítheti, ha nem fogunk .iparfejlesz; tésbe. Örömmel kell megállapítanom» hogy az iparügyi tárca költségvetése a rendelkezésire álló össizegek legnagyobb részét, az ipari célok rovatában beállított 35 millió forintot, az állami üzemek termelési kapacitásának emelésére állítja be. Azt is örömmel kell megállapítanom, hogy a tárca vezetője tudatában van azoknak a feladatoknak is, amelyeket a menekülések és az áttelepítések állítanak elénk. Az egyéb célok: 3. fejezetének 9. rovatában iparfejlesztésre 1,350.000 forintot állítottak be és ebből a kisipar és a háziipar támogatására félmillió forintot irányoztak elő, amelyből támogatást helyeznek kilátásba azoknak az iparosoknak is, akik kénytelenek voltak hozzánk /települni, hozzánk menekülni. Én ezt az előrelátást annál nagyobb jelentőségűnek tartom, mert az egész áttelepülés feivül maradt a költségvetésen és anyagi szükségleteit hónaprólhónapra kell óriási nehézségek elhárításával megteremteni. Nem kell nagyon visszamenni a múltba, csak a két világháború közé, hogy megállapíthassuk a következőket. A reakció agrárius öntudatlanságában igyekezett tartani a magyar népet. A népért síró magyar szellemiségnek az volt az érzése, hogy gyarmati sorban, elnyomva élünk. Szép számmal akadtak ideológusok, aQrik ebből valami furcsa magyar kultúrfilozófiát teremtettek. Ennek a kultúrfilozófiának az volt a lényege, hogy keleties náció vagyunk, amelynek nem felel meg sem gondolkozásban, évi március hó 18-án, kedden. 910 sem életérzésben/ sem életformában és életstílusban, lakásban és öltözködésben, irodalomban és művészetben az a formákultúrg,. amelyet a "vilik haladottabb zónái kiféilesiztettek. Kártékonyak voltak ennek az irányzatnak a túlzásai, mert eltérítették a magyarság figyelmét a haladó népek életéről, s Önmagába zárták. Ezt a szemléletet még az sem ejtette gondolkodóba, hogy mialatt mi a távoli steppékről álmodtunk, valami ködös életérzés hatása alatt, addig a stepp ék népe Európa keletén azon >a fejlődési fokon is túllépett, amelyet a nyugat feépviseltw Ennek a keletiségünket és steppel nomádságra hajló ösztöneinket kultúrfilozófiává avató szemléletnek hatása alatt nálunk belül is kéfcségbevonták. hogy az ipari termelés és az ipari életforma megfelel a magyarságnak. Meg kell állapítanom, hogy ez a. beidegződés még mindig hat, még mindig jelaatkezdk és a magyar nemzedékeket dadogóvá és bizonytalankodóvá, ködevővé teszi a magyarság jelene előtt. Miért kellett ezt megállapítani az iparügyi tárca költségvetésével kapcsolatban? Azért, mert az iparügyi tárca és birtokosa tulajdonában és kezében számtalan olyan eszköz van, amely a magyarságot megszabadíthatja ezektől a gátlásoktól. Kezében van az ipari szakoktatás egész fegyverzete, az ipari főiskolák, középiskolák és tanonciskolák hálózata. Ugyanakkor befolyását biztosíthatja a magánkézben ? és intézmények kezében lévő szakoktatási keretek fölött is. Vonuljon be tehát ezekbe az intézményekbe a magyarság új, demokratikus létformájának a_ szelleme, gyomlálják ki a magyar nemzedékek beidegződéséből azt az érzetet, hogy agrárius és legrosszabb értelemben vett orientális népe vagyunk a Dunavölgyének. Erre annál nagyobb szükségünk van, mert agrárnépességünk rajait máshol alig helyezhetjük el, mint az ipari termelésben. Erre szeretném a nemzetgyűlés figyelmét felhívni befejezésképpen. Népünket itthon kell legyökereztetni. Annál sürgősebb feladat ez, mert nagyok a veszélyek — enyhén szólva — a máshol való legyökereztetésTe. Franciaországban például szervezet alakult arra, hogy a csehszlovák-magyar népcsere tömegeit, amelyeket mi nehezen tudunk átvenni és megültetni, Franciaországba telepítsék át. Legutóbb magyar szakemberek állást foglaltak a Kanadába való vándorlás engedélyezése mellett, mivel népsűrűségünk agrár mivoltunk mellett iparivá változott. Az agrárnépesség felesleges rajai vándoroljanak inkább a magyar városok felé vagy Csepelre a Weiss Manfréd telepek felé, ahol tanoncotthonok és dparoktatíási 'intézmények fogadják őket. Abban a reményben, hogy az iparügyi tárca több mint kétmilliós szakoktatási előirányzatával megtette az első lépést ebben az irányban, a magam és pártom nevében a költségvetést elfogadom. (Éljenzés és taps a szociáldemokrata-, a kommunMtcí- aß a pnras-'tpárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott ' szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Gálik Jánosi Gálik János (kg): T. Nemzetgyűlést Az iparügyi minisztériumi első költségvetését azzal a figyelemmel és érdeklődésééi vettem kézbe, amelyet ai magyar' életnek ez a térületé joggal megérdemel. , Igaz, agárálllam vagyunk, de az is kétségtelen, hogy a felaprózott nagybirtokok a mezőgazdasági lakosságnak jó részét eltartani nem