Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

81 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. dig á par eis a szörnyű gödrök teszik tönkre az utat, az út pedig az, autókat. Ez> pedig nem mindegy, mert az :autókat külföldről hozzuk be és nem magyar gyárakban gyártjuk. Jól tudjuk, hogy a rossz, utak egyik gödirében még a vadonatúj autó iéi minid járt megtalálja a maga' temetőjét. Van egy más közlekedési ágazat is> amely­ről sem a parlamentben nem beszéltüllik ínég, sem ,a költségvetésben nem esik róla szó, és ez a kerékpáros közlekedés. Tudjuk, hogy a leg­utóbbi világháború nemcsak Magyarországot juttatta közlekedési szempontból teljesen a esőd szélére, haneim sok nyugati államban is. • a közlekedés á esőd szélére került Tudjuk, hogy a nagy nyugati világvárosokban a kerék­páros közlekedés mentette meg a városok és a falvak közlekedését akkor, amikor a háború­utáni hónapokban sem benzin, sem autó, sem villamos, sem megfelelő számú mozdony és vasúti kocsi nem volt. Nagyon szeretnénk, ha ezzel a közlekedési eszközzel, illetve közleke­dési ágazattal is foglalkoznék végre komolyan egy minisztérium, mivel eddig csak mostoha módon foglalkoztak a kerékpáros közlekedés­sel. Eddig ugyanis úgy voltunk vele, hogy ha fel kellett irni a kerékpárosokat, akkor a bel­ügyminisztérium rendőrei, írták fel, de azzal még egy. minisztérium sem foglalkozott, hogy a kerékpárutakat necsak Budapest határától Budapest belterületéig építsék ki, hanem éppen úgy, mint ahogy keleten és nyugaton egyaránt nagy. súlyt fektetnek a közlekedésben a kerék­páros közlekedésre, végre nálunk ás találjon ez a közlekedési eszköz egy olyan tárcát, amely szívén viseli a proletárok, a dolgozók közleke­dési eszközéinek az ügyét is. (Helyeslés a szc­ciáidsm^hrataparton.) Nagy-Budapest közlekedési problémái elég súlyosak és főleg súlyosak a dolgozók sízem­pontjából. A villamosokon, a HÉV vonalain közlekedő szerelvényeken és a környező közsé­gekből a nagybudapesti gyártelepek felé induló közlekedési eszközökön nemcsak az ütközőkön, hanem a lépcsőkön is fürtökben lógnak az em­berek tömegei. Miután előrelátható — csodát művelni nem lehet — hogy a közeli években a forgalom növekedésére van kilátás, fontos lesz, hogy a kerékpáros közlekedést szintén karolja fel a közlekedési tárca és tegye lehetővé, hogy ez a közlekedés necsak egyszerű rendőri ügy legyen, hanem minél több kerékpárnak minél olcsóbban való előállításával a gyári és üzemi dolgozók, valamint a hivatalok dolgozói olcsó áron hozzájuthassanak ezekhez és így teher­'mentesíteini lehessen az amúgy is roppant túl­terhelt nagybudapesti és környéki közlekedést. Ebből a szempontból azonban még további kívánni valók is vannak hátra. Az európai világ­városok közül talán Budapest az egyedüli, ahol a proletárok, a dolgozók kerékpárjaikkal ki­szorultak a főútvonalakról. Természetesen nem ! most, mert ez a rendelkezés még a régi világ­ból ered, amikor Keresztes-Fiiseherék 10 a. főút­vonalakról a mellékutcákba terelték a kerék­párosokat. Ma a demokratikus világban újra felül, kell vizsgálni ezt a kérdést, mert jól tud- j juk, hogy az autókat még a mai világban sem \ a dolgozók tömegei használják közlekedési esz­közül, a kerékpáros közlekedést viszont éppen azok használják, lakik reggel munkahelyükre, munkájuk végeztével pedig vissza családjuk­hoz igyekeznek. A magyar demokrácáának ezen a régi bajon változtatni és segítenie kell. Azt hiszem, hogy éppen Gerő miniszter úrnál nem \ NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI, ivi február hó 27-én, csütörtökön. ' 02 fogunk süket fülekre találni és a kerékpáros közlekedést is úgy fogja felkarolni, hogy azzal a roppant sok sérelmet orvosolja és egyben a kátyúba jutott nagybudapesti közlekedésen is segít. A közlekedésügyi miniszter a költségve­tésben foglalkozott az ország vasútjainak, re­pülésének, hajózásának és autóbuszforgalmá­nak fejlesztésével. Amikor utak építéséről van szó, feltétlenül oda kell hatni, hogy most, amikor új országutak építéséhez és ia régi országutak kijavításához fognak hozzá, feltét­lenül foglalkozzanak a déldunántúli útviszo­nyok 1 megjavításával, az utak rendbehozásá­val,, elsősorban a főútvonalnak számító 6. jel­zésű országúttal, amely egészen katasztrofá­lis alapodban van. Ha utakat javítanak és! építenek feltétlenül gondoskodjanak arról i% hogy az egész ország területén az országutak szélén kerékpározó utak álljanak a kerékpá­rosok rendelkezésére­A nagybudapesti közlekedésen feltétlenül segítene ez, de tudjuk, hogy ma már a falusi dolgozók, a földmunkások is, — ákíiknek egyik faluból a másikba, vagy falujukból a járásli 1 székhelyre kell menniök ügyes-bajos dolgukat elintézni — kerékpáron teszik meg, nem osiak ma, hanem tették meg a múltban is az; utat. 'Ez a kérdés ezért nem tiizedrangú és ezért ha már most az idén nem lis sikerült ezen a költségve­tési tárca keretein belül változtatni, de a követ­kező költségvetés keretében feltétlenül foglal­kozni kell ezzela közlekedési ágazatta! is^ A közlekedésügyi minisztérium — amint előttem felszólalt összes képviselőtársaim egy­hangúan megállapították, — a maga mnnkáját tökéletesen elvégezte, figyelembevéve a saját­ságos magyar körülményeket, mindent meg­tett a magyar közlekedés minden ágazatának' a helyreállítására. Miután Gerő miniszter úr minisztériumát jól vezeti, bizalommal vagyunk iránta, pár­tom és a magam nevében a költségvetést elfo­gadom- (Tapsi a szociáldemokrata és a kom­-munistapárion.) w E|nök: szólásra) következik, a feiratkozortt szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Ravasz Antal! Ravasz Antal (kg): Igen t. Ház! Engedje meg az igen t Ház, hogy azzal a megállapí­tással kezdjem beszédemet, hogy a több mint két és fél hetes vita során ^számunkra az első igazán megnyugtató és minket örömmel el­töltő költségvetési vita ma zajlott le- A köziem kedésügyi miniszter úr tárcája az, ahol igazi konstruktív alkotó munkát látunk, és isizeret­ném, ha a még hátralevő és nagyszámú mi­niszteri tárcák költségvetése folyamán ha­sonló öröm töltene el bennünket és hasonló építő szándékot és újjáépítési eredményeket látnánk- Az újjáépítés eredménye, örömmel töltheti el a demokrácia minden igazi • barát­ját és csaki igazolást meríthetünk belőle arra nézve, hogy a demokrácia igenis alkotó és konstruktív iiis tud lenni. . T. Ház! A miniszter úr is említette és fej­tegette a közlekedési viszonyok rendkívüli fon­tosságát. Egy ország életében a közlekedési vi­szonyok minden., karban és minden időben va­lóban rendkívül fonitosajk! voltak. A világkeres> kedelem elterjedését, a civálizáciönak az egész földkerekségen való elterjedésiét a közlekedési viszonyok javulása és fejlődése tette lehetővé. Ha egy ország kulturális és gazdasági fejlődé­6

Next

/
Thumbnails
Contents