Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
907 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. végünk, még egyebet is köztulajdonba fogunk venni. "(Felkiáltások a szabadságpárton: Ez az! ~- Vásáry József (msz): Világosan beszél!) Világosan és szocialista módra beszélek, t. képviselő uram: köztulajdonba fogjuk venni mindazt, ami monopol fejlődési fokot ért el és ami a jövőben a békét veszélyezteti Érrel van szó! (Ügy van! Ügy van! Taps a kommunista- és a szociáldemokratapárton. — Zaj a szabadságpárton. — Az elnök csenget.) Ezért voltunk mi 1900 óta a földreform ilyen hívei, ezért küzdöttünk a földreformért, ezért hullott vérünk a viharsarokban, az ara:ó sztrájkokban, ezért verekedtük végig az egész feudális multat , 75 esztendőn keresztül, ezért itelekkönyvezünk és adjuk a magyar parasztnak a kiosztott földet magántulajdonba... (Nagy* iván János' (msz) gúnyosan: Mindent maguk csináltak! — Pászthory István (msz): De ki csinálta 1 ?) Elnök: A képviselő urat folytonos közbeszólásaiért randreutasítofm. Bán Aníal iparügyi miniszter: ...meri ezt a demokrácia védelmének, alapjának tekintjük. Ezért akarjuk a monopol állású kapitalista nagyvállalkozásokat államosítani, mert mi megtanultuk a nagy összefüggéseket és tudjuk, hogy ia 'faisizmus ezért lett és mi voltunk azok, akik azon a napon, amikor Hitler unalomra jutott, megmondtuk a világnak, hogy itt a háború. (Egy hang a szociáldemokratapárton: Bizony!) Ezért akarjuk átépíteni a gazdasági alapépítményt, hogy az anyáknak ne legyen okuk sírni gyermekeik után, akiket idegen érdekeik miatt, mások miatt visznek ki máshova meghalni. (Pászithory István (msz): Majd az anyák megmondják! — Egy hang a kommunistapárt oldalán: Nem szegyei ellentmondani? — Pászthory István (msz): Nem br zony!) Ezért vagyunk híve mi szocialisták egy ilyen megoldásnak, és ezért fogunk ilyen alapon a koalíciós kormányban 'egyezkedni és mindig kialakítani egy ' olyan plattformot, ame 1! y céljainknak a legjobban (megfelel, (Fe'' kiáltások a szabadságpárt oldalán: Az önök oélja'nak igen!) vagy pedig nem belemenni egy koalícióba, ha céljainknak nem felel meg. Ez azonban — bocsánatot kérek — nem látszik meg az én munkámon akkor, amikor a kisiparról van szó, de erről legyein szabad akkor beszélnem, amikor tmiajd érdiemben válaszolok a vitára. Mi tehát mindenkivé 1 ! egyek vagyunk, aki , elitéli a fasizmust, mindenikivei egyek vagyunk, aki demokráciát akar, mindenkivel egyek vagyunk, aki félelemmentes életet akar a demokráciában megvalósítani, (Felkiáltások a szabadságpárt oldalán: Ezt akarjuk!)' mindenkivel egyek vagyunk ebben, de akkor a veszedelem szikláit él kell távolítani, mert aki á-t mond, lanmalk bt is kell mondania, és láttuk már, hogy mire vezet ennek ellenkezője; harminc esztendő alatt két világháborúra, mind a kétszer a németek oldalán (Pászthory István (msz): Elég szomorú!) és mind a kétszer vesztesen kerültünk ki belőle. (Kertész Miklós (szd) előadó: Logikus!) Nekünk tehát azonkívül, hogy vitatkozunk, okunk van cselekedni is és úgy akarunk cselekedni, hogy a világ békében és boldogságban élhessen. (Taps kt kommunistapárt és a szociáldemokratapárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli Kiss Károly jegyző; Jócsik Lajos! évi március hó 18-án, kedden. 903 Jócsik Lajos (pp): T. Nemzetgyűlés! Az iparügyi miniszter úr tárcája költségvetésének indokolásában ezeket mondja: (olvassa) »A mostani költségvetés... éle* cezúrát jelent a múlttal szemben, korszakot zár le és korszakot nyit meg, lezárja a háborús célok szolgálatába állított iparpolitika időszakát és megnyitja a demokratikus fejlődés epooháját az ipar vonalán is.« . Ha röviden is, de meg kel néznünk a lezárt korszakot és meg kell vizsgálnunk az újnak lehetőségeit és feladatait. Én azt hiszem, a magyíar demokrácia új iparpolitikája nemcsak a háborús termelést szolgáló iparral szemben zárókő, hanem határkő a magyar ipar egész történetében is. A magyar iparosodás együtt született a magyar demokráciával. Kossutlh Lajos nemcsak magyar politikai függetlenségen munkáíikodik, hanem védegyletet szervez és gyáralapító társaságot létesít. Friedrich List után kimondja; egy ország ipar nélkül olyan, mint egy fé.kezű óriás. Es Ausztriában először talán nem is Kossuth politikai programja keltett izgajíimiat, hanem gazdasági és pénzügyi elszakadó mozdulatai Ausztriával szemben- A szabadságharcot leverik és iparosítani kezdik az országot A kiegyezés megalkuvó politikusai szeretnék úgy beállítani, hoigy most valósul meg tulajdonképpen a szabadságharc mieden gazdasági célkitűzése, de gyárainkat egy szolgalelkű polgárság építi, amely összefonódik természetes ellenfelével, a feudális nagybirtokossal és feudális elképzelésekben él Ferenc József árnyékában. Es az indulások korszakában, amikor vasútvonalainkat nagybirtoktól-ffliagybirtokig vonják, Deák Ferenc csak annyit tesz, hogy kimegy a képviselőházból, hogy ne kelljen szavaznia egy olyan gründoló társaság mellett, amely az állami szubvenciók megszerzésére alakul. Emellett az ország gazdasági és ipiarforgalimi rendszerét Ausztria igényed szerdait építik, holo.lt Kossuth Lajos a .magyar vasúthálózat irányát a Balkán felé jelölte meg, déli és délkeleti szomszédaink feilié, ugyanakkor esiak Ausztria céljai és szükségletei, illetőleg a Rotschildok érdekei szerint fejlődhetik ipari termelésünk és a magyar iparosítási szükségleti sokkal nagyobb, mint amennyit ezek az érdekeik megengednek. A feudális niagybirtok elűzte a mezőgazdasági népesség feleslegeit és Amerikába irányította. Amikor Kossuth Ferenc 1907-ben kereskedeleim- és iparügyi miniszter lesz, tízéves tervet dolgoz ki, amelyet az 1907:111. teben el is fogadta* az országgyűléssel. A terv szerint kétmilliárd korona mozgósításával tíz év alatt olylan ipari válfialatokat alapítottak volna, amelyek függetlenítették volna iparunkat Ausztriától. Kossuth Ferenc ipari szabadságharca épp úgy elhullott, mint édesapjáé előtte ötven esztendővel. Meg kell állapítanunk, hogy Ausztria teljesen éles enevészí'tette a magyar óriás jobbkarját, amely óriásról Kossutlh álmodott, de a magyar feudailizmus ugyjainezt művelte a magyar óriás másik karjával, az agrártermeléssel is, amelynek nem volt! annyi népességeltartó ereje, hogy népünfeet meg tudta yolna védeni a kivándorlástól. A két világháború között azután a németség arra is kísérletet tett; hog^ leoperál ja a magyar óriás jobbkarját, a magyar ipart.
