Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-102
79 A nemzetgyűlés 102. ülése 1947. kell a maximális racionalizálásra, a legnagyobb fokú takarékosságra. (Törő József (kg): Korszerűsítésre!) A korszerűsítés azonban — sajnos — nagy tőkebefektetéseket igényel, amire pillanatnyilag nincs módunk. Leihet azonban komoly racionalizálási 1 rendszabályokat bevezetni aránylag nagy tőkebefektetés 1 nélkül is- A mi vasúti szervezetünk meglehetősen elmaradott és még nagyon sok mindent íehet szervezési rendszabályokkal megjavítani. A jobb szervezés sokszor felér néhánymilliós vagy akár sokmilliós befektetéssel is. Ami az itt vagy egyebütt elhangzott bírálatokat illeti, mi a bírálattól nem félünk. A bírálatra szükség van és az a vezetőember, aki azt hiszi, hogy nála minden jól megy, biztosan félre fog lépni. (Felkiáltások a szabadságvárton: Igaz! Úgy va«n!) Nem lehet öntelten és önelégülten jól csinálni a dolgokat. Ezért több építő és segítő bírálatot kérünk, hogy megjavíthassuk a dolgokat. Figyelmeztessenek bennünket a hibákra, ha vannak ilyenek, de természetesen az sincs kizárva, hogy akik bennünket a 'hibákra figyelmeztetnek, maguk is hibáznak, amikor a hibákra figyelmeztetnek. (Derültség a szabadségvárton.) A vasútnak, a postának és a közlekedésügyi intézményeknek főerényük kell, hogy legyen a biztonság, a gyorsaság és a pontosság. A vasútnál el kell érnünk azt — és nem kétel.ikedem benne, hogy el ás foeduk érni — hogy olyan pontos vasúti közlekedésünk legyen, hogy a vonat indulása és érkezése^ szerinft lehessen igazítani az órát és megállapítani a pontos időt. Természetesen ez ideális állapot, de erre kell törekednünk: biztonságra, gyorsaságra, pontosságra van szükség a közlekedésben. Törekednünk keU arra, hogy az ország gazdasági követelményeinek megfeleljünk és a város és a falu kulturális követeiléseit a lehető legnagyobb mértékben kielégítsük. Erre törekedtünk eddig is és kétségtelen, hogy-— hála a közlekedésügy dolgozói áldozatkészségének, szaktudásának, törekvésének — egyet-mást sikerült is elérni. Meg vagyok róla győződve, hogy a következőkben, újabb eredjményeink lesznek és aránylag rövid időn belül, ha többet nem is, de azt el fogjuk érni, hogy legalábbis olyan körülmények között utazhassunk és úgy bonyolíthassuk le a teherforgalmat, mint az átkos, bűnös német háború előtt. A közlekedésügyi minisâtérium munkájában eddig is- élveztük az egész ország. dolgozó népének támogatását. Kérem, hogy a nemzet* gyűlés a maga támogatásával segítse elő, hogy a közlekedésinek a dolgozói újabb és újabb eredményeket érhessenek el az egész nemzet érdekében. (Nagy taps a Ház minden oldalán. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közüli Hegyesi János jegyző: Gallai Lajos! Gailai Lajos (szd): f T. Nemzetgyűlés! Egy olyan tárca költségvetésének részletes vitája szerepel a mai napirenden, amely tárca keretébe tartozó nemzeti értékeket pusztította legfőképpen a fasiszták által esztelenül kiprovokált háború. Hallottunk arról & roppant kárról éppen a miniszter úr adataiból, amelyeik érték az országot a háború alatt és ha a károkat nemcsak a slíatisztikai adatokból akarjuk megtudni , akkor nem is kell olyan ' messzire fáradnunk, csak a parlamenti folyosó Dunára néző ablakain kell kitekintenünk és máris látévi február hó 27-én, csütörtökön. 80 juk. hogy gyönyörű szép és masszív hídjainkat hogyan robbantották a Duna- fenekére, ezekből az ablakokból lehet látni, hogy még itlt a parlament előtt is miképpen süllyesztették a Duna fenekére a személyhajókat és teherárut szállító hajókat. A közlekedésügyi minisztérium kétéves munkássága után megállapíthatjuk azt, hogy a maga szempontjából mindent megtett, hogy ezen a sok káron segítsen, a közlekedést helyreállítsa, nemcsak a szárazföldön, hanem a levegőben és a folyókon is. Ha Magyarországon újjáépítési eredményről lehet beszélni, akkor elsősorban a közlekedési tárca tartozik azok közé, ahol roppant komoly újjáépítési eredményeket érünk el. Tizenöt .minisztérium költségvetésének tüzetes áttekintése után meg lehet állapítani» hogy ez a tárca rendelkezik a legnagyobb újjáépítési fedezettel, közel 43 millió forinttal, amely 43 millió forintot kizárólag újjáépítésre fektet be. Ebből az a tanulság származik, hogy rájöttek arra, hogy talán a legnagyobb károk a közlekedési tárcához tartozó nemzeti értékekben történtek, s ezt magyar állami költségvetésünk úgy honorálta, hogy az értékek elpusztításának arányában si eltett segítségére a költségvetési tárcák között a közlekedésügyi minisztériumnak. Az újjáépítés kitűnő eredményeit — mint . mondottam, — a számszerű adatokból kitünőleg is', de saját tapasztalataim alapján is a magyar közlekedés helyreállítása szempontjából elsősorban ez a tárca érte el, ezért pártom nevében a magyar vasutiasság- felé köszönetünket toimáci&olO'm a magyatr sínhálózat helyrehozataláért. Köszönetünket tolmácsolom a mozdony- és vagonjavító üzemi- és műhelymunkásság felé is, akik rohammunkában építették újjá a magyar vasútat, de köszönetünket tolmáesiolom a hídiépítő munkásoknak isi, akik téli hidegben,, nyári melegben, éjjel és nappal szintén azon fáradoztak,, hogy a Dunán, a Tiszán és az ország összes folyói felett a közlekediési hidakat minél gyorsabban helyreállítsák. Tudjuk, hogy éppen ebből a munkából, a hidak és a vasút újjáépítéséből a közlekedésügyi tárca kenetében e kiét év folyamán több történt, mint a legutolsó ötven esztendőben a régi, letűnt magyair viliágban. A közlekeojeesügyu minisztérium költségvetése foglalkozik az ortezágútak és a közlekedési főútvonalak építésével ás. Itt azonban egy kívánsággal fordulok a közlekedésügyi miniszter úrhoz. Vannak ugyani» iaz országban roppant elhanyagolt állapotban lévő főútvonalak is, mint például a Dél-Dunántúlon. Ha megnézzük a Budapest—Szekszárd— pécsi 6. számjelzéssel ellátott főútvonalat, azt tar pasztái juk, hogy a főútvonalak között ez a / legrosszabb, pedig 1 ez, főforgalmi útvonal. A közlekedési állapotok ezen az úton mia lmár olyanok, hogy annyi tengelytöréses összetört kocsit találunk, mint ahány kiloméAeu-kű jelnzi Budapest és Szekszárd vagy Budaipest és Pécs között az országút hosszát, ezért arra Usenet a miniszter urat, hogy ennek az 'országútnak építéséhez, amely , Budapestet & Déldunantul hatalmas és roppant értékes^ mezőgazdasági vidékével és főleg a péosvidéki sziéinmedenoével köti össze, miinél hamarabb hozzáfogjanak, mert ez az út nemcsak télen, nemcsak nyáron, hanem a négy évszak közül egyetlenegy évszakban sem járíniató; tavasszal ée ősszel ugyanis a mérhetetlen vastag sár; nyáron peJ
