Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

833 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. Csurgai István (kg): T. Nemzetgyűlés! Súlyosabb feladatot talán meßt egyetlen nemzet sem kapott, mint ez a kis nemzet, amikor össze kelllett állítania az új költségvetést. Valóban igaz az, hogy ez a költségvetés példaképül^ szolgáilliat nemcsak a legyőzött államok számára, hameim a győztes államok számára is. Az ország felemelkedésében nem kis része van a magyar költségvetésnek. Bizalommal tekinthetünk jövendőnk felé. A harcos és építő demokrácia lehetővé tette minden reakciós próbálikozás&al szemben azt, hogy egy olyan költségvetésit hozzunk ilétre, mdint amilyen a mai. A mai költségvetés már nem száraz téima, a mai költségvetés izgalmas, mert benne lüktet a dolgozó 'társadalom életereje és ez a költség. vetés új szellemet! alkotott a gyárakban, az üzemekben, a' minisztériumokban és a földeken. Ez a költségvetés számibaveszi a háborús károkat, azonban imperialista célokat már nem. szolgál, hanem hirdeti a magyar nép megdönthetetlep élniakarását. Ez a költség* vetés sokban különbözik a régiektől. Míg a régiekben számolni kellett az elmúlt fasiszta rendszernek egy világot elpusztító bűneivel, addig a mostaninak számba kell vennie az okozott károk egy Csekély- hányadiáit, amely. csekélységéiben is súlyos tehertételként nehezedik szegény nemzetünkre., Számiba kell venni a háborúvesztés minden körülményét, e körülményeik azonban természetesen nem nyújtanak mindenre felmentő védelmet. Az előbb azt momd'tiam, hogy a költségvetésben benne lüktet egy új szellem, egy új élniakarás. Ez az új élniakarás már számol a magyar dolgozóval, a antunkával. A munkának elsőbbségi joga van, mert iai munka egyidejű az ember születésével s mindent

T ami érték, mindent, ami konstruktív éhben az országiban, a magyar dolgozó társadalom hozott létre, mégpedig nemcsak az ipari munkás, hanem az értelmiség és a barázdák népe is. A munkáját becsülettel ellátó dolgozónak az első nemes emh érnek kell lennie ebben az országban. Éppen ezért szomorúan látom a költségvetés együk cíimében a bányaüzemek biztonságának ellenőrzésére és a ballesetvizsgála'tokra megállapított összeget. Súlyosan szomorú, hogy erre a címre csak 25.500 forintot irányozuak elő. Meg tudom értemii a költség vetés nehézségeit, meg tudóan érteni azt a rettenetes helyzetet, amelybe belekerült ez az ország, azonban rettenetesen kevésnek tartom azt, hogy erre a címre csak 25.500 forintot irányoznak elő. Számolni kellett az elmúlt fasiszta rendszer rablópolitikájjárval a bányákban, amikor is nem helyezteSk súlyt az üzembiztosságra. Ma már nekünk sokkal fontlosabb a magyar munkás élete, mint valamikor volt. Valamikor nettn volt érték a nagykapitalista, a nagytőke számára, de ma egy magyar munkás valahogyan sokkal jobban hozzám tartozik, mint a rég elmúlt időkben. Nem lehet közömbös egyetlenegy bányamunkás élete sem előttünk. A régi úrivilágban máskép becsülték a magyar bányamunkásság [magyarságát és máskép 'becsülik az ő magyarságuikat azok ás, akik unióst a kávéházak és lokálok asztalánál ülnek és máskép hirdetjük magyarságunkat és függetlenségünket mi, akik azt mondjuk, hoigiyi a magyar nép magyarságát, a nemzet függetlenségét a termelő munkának kell meghatároznia, minden pártpolitikától mentesen. A magyar bányásznak éreznie kell azt, hogy a démokráévi március hó 18-án, kedden. 884 cia érette^ van. Ereznie tkell azt, hogy ha leszáll a bányába, fel is kerül onnan- Éreznie kell ennek a demokráciának simogató kezét. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Mit tudunk azonban csinálni ebből a 25.500 forintból? Hogyan tudjuk megelőzni a bányaszerencsétlenségeiket

1

? Hogyan tudjuk biztosítani az üzem biztonságait? ' Az 5. rovatban aa érdéimes bányászok és altisztek jutalmazásara. beállított a miniszter űr 10.800 forintot. Ebből az összegből naigyon kevés jut egynek-egiynek és ezért fontosnak Üáitnám ennek az összegnek a jövőben olyan mérteikben való felemelését, hogy valóban érezze az a bányász, hogy ha élvtizedeket eltöltött lent a bánya mélyében, komoly segítséget kap, amelynek segítségével már kezdhet is valamit. - A másik probléima, amely megragadta a figyelmemet a költségvetésben, a 'munkásvédelmi célokra beállított 90.000 forint. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Vannak egyes tárcáik, ahol meglehetősen szépen és nniagaisan vannak dotálva a címek. Megint csak nem tudom meg" érteni, hogy ebből a 90.000 forintból hogyan tudunk mi munkásvédelmi célokat megvalósítani, hogyan tïudjuk a munkás-, a dolgozótársadalmat biztosítani? Ebiből a. 90.000 forintból fedezzük az ipari dolgozók elismerő okieve. leit, az országos munkabérmelgiállapiító bizottság . és az üzemi egyeztető bizottságok ülésdijait, az ipari szociálpolitika fejlesztésével kapcsolatos költségeket, az iparossegédeík külföldi útjait. Mélyen t. Barátaim! Ahogy végiignézem ezeket, meg kell kérdeznem,. hogy, hol van itt valóban a gyakorlati munkásvédeleiml? Ebből a 90.000 forintból ezt végrehajtani nem lehet. Az előbb az üzemi bizottságokat - említettem meg. Az üzemi bizottságoknak, szinte. év- . tizedek óta kért és most megvalósított alkot

1, mányuk van. Valahogy úgy érzem, hoigy az üzemi bizottságok fejlesztésével is foglalkoznunk kell. Az üzemi bizottságnak valóban -az üzem érdekeit kell képviselnie. Ne .képvisel- . hessen azonban az üzemi bizottság pártpolitikát, mert abban a pillanatban, amikot pártpolitikát képvisel, már nem a magyar dolgozótársadalomnak az összességét, az egyetemét képviseli, hanem pártokat. Ha pártpollitlikát képvisel az üzemi bizottság, akkor azt érté el, hogy az egyik magyart szembeállította az üzemben, a gyárban a másik magyarral, ez pedig helytelen. Mélyen t. Barátaim! A jó múltkorijában tárgyalást folytattunk a szakszervezetekben éppen • az üzemi bizottságokkal kapcsolatiban, ahol megálllapítottuk azt s megegyeztünk abban, hogy mivel a Független Kisgazdapártban ia vannak munkások és a szavazás alkalmával! meglehetősen szépen adták a munkások

1 sza~ vazataikat a független Ivisgazdapártrai is. érmek a pártnak ugyanolyan joga van az üze~ mi bizottságokban részt venni, mint a többi pártnak, hiszen ez érthető is. Ugyanakkor nem tudoui, hogy valóban ez-e az álláspontja a Szakszervezeti Tanácsnak is. Nem hiszem, mert amikor szóbelileg megállapodtunk, a megállapodás teljesen más volt,-mint a Szakszervezeti Tanács álláspontja. Itt van előttem egy írás. Úgy tudom, hogy a dlohányjövedéki, dohánygyári munkások szakszervezete adta ezt ki. Idézek belőle. (Olvassa:) »A Szakszervezeti Tanács álláspontja az, hogy az üzemi bizottt-