Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-111
879 A nemzetgyűlés 111. ülése 1947. ajbba a dologiba. Igaz, anost már eljutottunk odáig az új terminológiában, hogy az előttem szólott t képviselőtársam már rothadt polgári társadalomiról is beszél. (Egy hang a szabadságpárton: Ilyen is víain?) Igen t. képviselőtársaim,, nagyon rosszra vezet az, ha tniii így gondolkozunk. Bennünket azért küldöttek iide, hogy a, nemzetnek minden kérdését megtárgyaljuk legjobb tudásunk s és lelkiismeretünk szerint az igazsághoz hűen beszéljünk ás mondjuk el észrevételeinket. (Pásztor Imre (szd): Ez a fontos! — Pászthory István (msz): Egyetemes nemzeti érdek!) Nagyon helyesen méltóztatik mondani, én alávetem magiamat ennek. Méltóztassék beszédemet átnézni, GbJa> azokban egyetlen hazugságot is találnak, vagy olyat, ami nem állja meg a helyéit, mégpedig nem pártpolitika szempontjából, háiaetm! ténylegesen felülbírálva, komoly, lelkiismeretes, hozzáértő vizsgálat alapján, ajkkor én tudom, hogy má a kötelességem. Méltóztassék elhanmi, nem lehet más vágányra, helyezkedni. Nekünk igenis becsületbeli és hazafias kötelességünk minden kérdést lelkiismiereteisen megvizsgálni ési nagyon örülnénk, hogy Ibia valóra válnék az, amit a szembenülő egyik képviselőtársaim mondott: ne azt keressük, ami elválaszt, hanenn' lattni közelebb hoz bennünket egymáshoz. (Helyeslés*) Igen t. képviselőtársaim, kijelentem, hogy nem a fogadatlan prókátor szerepében szólok, amikor itt a munkásság kérdéséről beszélek. Nem akarok arra hivatkozni, hogy minden igéret, minden csábítás és fenyegetés nélkül jöttek hozzám műnk ás test véreim; én azokat mondom el, amiket Ők mondanak a munkáskérdéssel és a szakszervezettel kapcsolatban. (Halljuk! Halljuk! a szabadságpárton- — Moz^ gás a szociáldemokratapárton.) Kernelem, majd valamikor mód és alkalom lesz rá, hogy meggyőződjenek a velünk szembenülők arról, hogy van a munkásság között nagyon sok, aki nem ' tart bennünket olyan gonosztevőnek és nem a' nemzet sírásóinak néz bennünket, hanem elhiszi azt hogy mi is ugyanolyan becsületesen, ugyanolyan lelkiismeretesen akarjuk szolgálni minden magyarnak, így a munkásságnak is a sorsát, amely nagyon is rá van szorulva a 'támogatásra. A szakszervezeti kérdésről akarok szólani. Méltóztassék megengedni, nem kértem rá szabadságot, de nagyon hosszan és nagyon régen olvasgattam én ezeket a dolgokat. Sőt nem voltam én mindig olyan számkivetett, 'inert valamikor Bihar megyében, amikor Gömbössel harcoltunk a eséffai választókerületben, — azért mondom meg, hogy utána lehessen nézni, (Spitálszky Károly (szd): Együtt harcoltak?) — én voltam a kisgazdapárt jelöltje és ugyanakkor a szociáldemokratapárt is jelöltet állított. Akkor azt mondották, hogy nekik még annyi esélyük; sincs, mint nekem, tehát ki volt adva az utasítás, hogy a szocHldcmokratapári engem támogasson à eséffai, választókerületben a magyar szabadságért folytatott küzdelemben. (Zaj és mozgás a szociáldemokratapártonj Méltóztassanak elhinni, én a szakszervezeti kérdéshez nem rosszakarattal, nem gyűlölködéssel és nem párttagok fogása érdekében szólok hozzá. (Spitálszky Károly (szd): Majd meghalljuk!) Azért szólok hozzá, hogy rámutassak azokra az anomáliákra, amelyek egy szabad társadalomban nem állhatnak fenn. Hiszen mél- • tóztatnafc tudni, hogy a szakszervezeteiket an- I nakidéjén a munkásság kényszerhelyzete hozta J évi március hó 18-án, kedden. 880 életre a munkásság érdekeinek és különösen a lelki szabadságának megvédése érdekében. Méltóztassék elhinni, nem szereitek más tollával ékeskedni, de ma még nem hozom elő nagyon sok és nagyon nagy üzemek munkásai• nak a nevét, bár módunk és allkialmunk volna most már a sajtóban is megvédeni, ha ezeket az embereket elgázolnák azért, mert' mernek az 1946:1. törvénycikkben biztosított szabadságjogukhoz ragaszkodni. Ennek', azonban ma nincs értelme; azt mondanák, hogy tűzcsóvát vetünk a közéletbe. Méltóztassanak majd gondolkodni rajta s én remélem, hogy mivel a szakszervezet vezetője, az alelnök úr is jelen van, ezeket a kérdéseket meg fogja majd vizsgálni a szakszervezet és igyekezni fognak a szakszervezeten belül az ember legelemibb jogát: a lelki szabadságát és a kenyérhez való jogát biztosítani. (Bechtler Péter (szd): Ez mindig megvolt a szakszervezeteken belül! Nem ismeri a kérdési a képviselő úr!) Tessék megengedni, én jegyzőkönyvekkel jövök ide, komoly dolgokkal. (Bechtler Péter (szd): Nem számít a jegyzőkönyv!) Nem én csináltam a jegyzőkönyveket. Méltóztatnak maijd "meggyőződni róla. És végül azt is tessék elhinni: én egyetlenegy magyar munkásnak sem ígértem semmit, aki ezeket odahozta, nem is ígérek, de becsületbeli kötelességem, hogy ha ilyet látok, idehozzam a nemzetgyűlés elé, hogy tudjon róla a nemzetgyűlés is. (Pásztor Imre (szd): Csak azután ne hamisítások legyenek!) Én nem szere teJk valótlant mondani. Ha valamiről nincs kellő tájékozottságom, akkor azokhoz fordulok], akik nálam jobban vannak tájékozódva, mert hiszen nem szégyen tanulni, véges a tudásom. Én az alelnök úrtól, mint a szakszervezet vezetőjétől megkérdeztem most, hogy kötelezővé van-e téve a szakszervezeti tagság a munkások részére. 78 (Az elnöki széket délután 3 óra 24 perckor Kéthly Anna foglalja el.) . Azt a felvilágosítást nyertem, hogy nincs kötelezővé téve. De hiszen ez érthető is. Ahogyan mondani szoktákíi ne legyünk pápábbak a pápánál. Ha a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, amely felettünk áll és rendelkezik Magyarországon s amelynek jóindulatára, támogatására rá vagyunk utalva és hálával köszönjük ezt meg neki, jónak látta ennek a szabadságpártnak a létesítését, akkor nem tudom... (Juhász István (szd): Legalább látjuk, hol van a sötétség! — Pászthory István (msz) : A maga fejében! — Zaj. — Az elnök csenget.) Ne méltóztassék ilyeneket mondani, mert ezzel bizonyos dolgokban túllépjük a határt. Ne kritizáljuk azokat á nagyhatalmakat, amelyek engedélyezték a szabalságpártot! Veszedelmes terület ez, igen t. képviselőtársam. Ha el méltóztatik olvasni az engedélyezésről szóló iratot, abban benne van, remélik, hogv a demokráciát szolgálja a párt, (Juhász István (szd): Maguk visszaélnek a demokráciával!) A nagyhatalmak, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hivatottabbak ennek a kérdésnek a megvizsgálására, mmt Juhász képviselőtársam. (Zaj. — Juhász István (szd) közbeszól,) Nem akarom követni képviselőtársamat, ilyen üres beszéddel nem akarok foglalkozni. (Bechtler Péter (szd) a szabadságpárt felé mutat; Üres beszéd ott hangzik eir— Juhász István (szd): Miskolcon \