Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-111

875 A nemzetgyűlés 111, ülése 1947. évi március hó 18-án, kedden. 876 lési módszerekkel, amelyekkel eddig- nagyapáinkkal együtt termeltünk, a jövőben már nem sokra vihetjük, éppen azért rá kell térnünk a belterjes gazdálkodásra, amely egyedül alkalmas arra, hogy még így fennmaradó munkafeleslegünket is fel tudjuk használni benne. A statisztikai adatokból pontosan kimutatható, hogy míg például 1940-ben a tengeri katasztrális holdja 123 pengőt jövedelmezett a parasztnak, addig ugyancsak egy hold paradicsom csaknem Ötszörannyit, vagyis számszerint 569 pengőt. De meg kell" mondanom, hogy ez még nem minden. A magyar parasztság gazdaságilag csak úgy erősödhetik meg, ha a belterjes mezőgazdaságot élénk mezőgazdasági ipar s a háziipar kifejlődése követi. v T. Nemzetgyűlés! Ha csafei belterjesen gazdálkodunk, minden feldolgozó ipar nélkül, akkor a magyar parasztot éppen úgy ki lehet majd zsákmányolni a feldolgozáson és az értékesítésen keresztül, mint a külterjes gazdálkodásnál lehetett. Tovább menve, mégesak az sem biztosít bennünket "a kizsákmányolás ellen, ha mezőgazdaságunkat belterjessé tévé a mezőgazdasági iparral párhuzamosan iketlábra állítottuk, hanem gondoskodnunk kell arról is, hogy a jövedelem visszakerüljön azokhoz, akiknek verejtékéből minden anyag és minden eszköz elindult. Tudnunk kell azt is, t. Nemzetgyűlés, hogy kivitelünk egyre inkább a mezőgazdaságra épül. hiszen már a múlt kivitelünk 70 százaléka mezőgazdasági terményekből adódott s ennek is 30 százaléka^ már mezőgazdasági ipari termék volt Mégsem tapasztaltuk, hogy ilyen jelentős kiviteli százalékból valamelyes haszon-, nal, mi parasztok, is részesültünk volna. Ha már ezeknél a számszerű adatoknál vagyunk, legyen szabad rávilágítani arra is,. miért van szükség arra, hogy iparpolitikánk középpontjába- éppen a mezőgazdasági ipart álfít^tílö Ha a mezőgazdaság által tériméit anyagot félkész, vagy egész áruvá alakítjuk át, akkor az egyes anyagok feldolgozásakor a következő százalékkal emeljük azok értékét: malomiparnál 19 százalékkal, húskonzerv gyártásnál 38 százalékkal* keményítőgyártásnál 58 százalékkal, sörgyártásnál 102 százalékkal, cukorgyártásnál "164 százalékkal, a szeszgyártásnál pedig 196 százalékkal emelkedik a mezőgazdaság által termelt anyagoík értéke. De vannak szükszégszerű körülmények is, amelyek parancsolólag írják elő a mezőgazdasági iparpolitika hathatósabbá tételét. A szakértőig legutóbb megállapították, hogy az eddig meglevő ' nyersanyaglelő helyeink kimerülőfélben vannak, erre a nyersanyagkincsre tehát nem sokáig számi thatunikl Ezért a földre, a kifogyhatatlan kincsesbányára kell vetnünk tekintetünket, amely módszeres és okos műveléssel azt termi majd meg, amit akarunk és ha szorgalmasak leszünk, itt mindig többet és többet találunk, mint eddig. így tehát a mezőgazdasági iparnak és a mezőgazdasági háziiparnak szinte kizárólagos helyzete van Magyarországon, lehetőségei pedig egyszerűen kiszámíthatatlanok: íEülönben is az ország olyan nehéz helyzetben van most, hogy talán évtizedek kellenek ahhoz, hogy az eddig üzemben tartott különböző ipari gyárak újra felépüljenek, éppen ezért az előteremthető tőkét elsősorban a mezőgazdasági ipar kiépítésére, nem pedig holt iparok erőszakos feltámasztására kell fordítani. Addig is, amíg belterjes gazdaságunkat nem tudjuk párosítani a mezőgazdasági iparral, Iki kell építenünk a mezőgazdasági háziipart. Nem végzünk felesleges munkát, ha egyelőre 'hiáziiparszerűen próbáljuk pótolni mindazt, amit a mezőgazdasági közép-és nagyiparnak kell végeznie, mert a mezőgazdasági háziiparra még akkor is szükség iliesiz, ' ha már az említett közép, és nagyipari gyárak felépülnek és üzembe állnak. Elöljáróban hadd mondjam meg, hogy háziipar alatt nem a Keresztes-Fiscnerné-féle népi csecsebecséiknek urak résziére való készítését értem, de nem is csak népművészeti remekek kizárólagos készítését, hanem olyan háziipart, amely a nép által helyben termelt termeivényeket dolgozza fel, ha kell művészi módon és ezáltal a nép nemcsak a nemzeti művészetet emeli, hanem a nemzet és a sajátmaga életszínvonalát is. (Dénes-István (pk): Helyes!) Itt legyen szabad hivatkoznom a svájci óraiparra, amely nem nagyüzemekből áll. hanem egészen kicsi háziipiarszerü üzemekből, s amely egy népet mégis boldoggá és gazdaggá tett anélkül, hogy abból valaki úri szórakozást vagy csúfolható népművészeti adalékok süthetett volna ki. Arra gondolok tehát, hogy egy-egy kisebb termelési tájegységben, mondjuk egy falúban" mag kell vizsgálnunk elsősorban azt, hogy a föld milyen növényt termel a legjobb minőségben, a legbőségesebben s a község népe ősi foglalkozásként milyen l^íizUTp^rs'zerü munkát végzett már eddig is. Ilyen és még több ' hasonló anegfigyelést * feltétlenül el kell végeznünk, ímert éneikül nagy hibát követnénk el. Fel .kell tehát térképeznünk az országot abból a célból, hogy világosan lássuk, melyek azok a tájak, ahol megfelelő üzelmeket kell felépítenünk a termelésnek és egyéb adottságoknak megfelelően. Hogy közelebbről is megmagyarázzam fejtegetéseimet és méginkább bebizonyítsam a mezőgazdasági háziipar szükségességét, el kell mondanom, hogy minden alapos meggondolás nélkül hiába szeretnék én termelni, mondjuk Szabolcsban paradicsomot, ha annak helyben vagy közelben piaca nincs, a feldolgozó gyárak pedig száz vagy kétszáz kilométerre vannak, mert iáz odavaló szállítás .alatt a frissen leszedett paradicsom /megromlik, vagy teljesen haszontalanná válife. Ha azonban a frissen leszedett paradicsom termést házilag, r háziiparszerűen, egy kisebb, erre a célra készített főzőüstön, megfelelő főzési eljárással olyan állapotba 'tudom hozni, hogy veszély nélkül szállítható messzebb vidékre is. még messzebb fekvő konzervgyárakba is, akkor a fíaradicsoiin termelése már Szabolcsban is rentábilissá válik és előbbLmegállapításaám szerint,—melyek azt mutatják, hogy a paradicsomtermelés ötször olyan kifizetődő, mint a 'tengeri termelésié, — mára négy-öt holdas szi/bolcsi parasztnak is olyan, megélhetési lehetőséget biztosít, hogy abból emberi életet élhet • De más, ipari növények termesztésénél i'3 alkalmazhatjuk _ ezeket a háziiparszerű. feldolgozásokat. Az iparügyi kormányzatnak tehát olyan megoldásokat kell keresnie, ' amelyeik hozzásegítik a kisebb paraszti gazdaságokat ahhoz, hogy ezt a háziipari feildolgozáist intézményesítsék Magyarországon. így háziiparaink révén a feldolgozott mezőgazdasági teruielvényt, nemcsak jövedelmezőbbé tesszük, hanem egyben-több munkaalkalmat is adunk a falu-