Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

769 *A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. év demokratikus magatartásuk miatt nem tölthet­tek tanítással és a megfelelő fizetési osztályba emeljük őket.­Ezek azok a problémák, amelyeket feltét­lenül és igen sürgősen, egyre gyorsabb tem­póban, — amint előbb Ternay képviselőtársam­mal szemben mondtam: lényegesen gyorsított tempóban — kell demokráciánknak megvaló­sítania. Ezeket a problémákat azonban csak* egyféleképpen juttathatjuk tető alá, akkor, ha az iskolákat egységesítjük. Az iskolák egysé­gesítése, az iskolák államosítása nélkül ez a kérdés nem oldható meg. A probléma így szét­folyik, mert a dolgok az egyik területen így fognak rendeződni, a másik területen úgy. Körülbelül ezek azok a, gondolatok, amelye­ket el szerettem volna mondani. A címet magam és pártom nevében elfogadom. (Taps a szociál­demokrata- es a kommunistapárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a címhez fel­iratkozott szónokok közül? Gyurkovits Károly jegyző: Lévay Zolit án! (Felkiáltások: Nines itt! — Orbán László (kp) : Szerencse, hogy nincs itt! — Müassin Kornél (msz); Most hozza a keresztlevelét! — Derült­ség.) 69 -; Elnök: A képviselő úr nincs jelen, felirat­kozása töröltetik. , Szólásra következik? . Gyurkovits Károly jegyző: Tíhúróczy Gézáné! ' Thuróczy Gézáné (kg): T. Nemzetgyűlés! Eddigi kultúrpolitikánk szinte egyetlen ered­ménye volt, hogy az írást és olvasást minden ép szellemű miagyair ember számára joggá és kötelességgé' tette. Azi új kultuszkormálny poli­tikájában azt az; irányt és azt a próbálkozást láfcoaja érvényelsülni, hogy nem akar megállni a tisztán írás-olvasás tudományánál, híainem tovább akair haladni és az általános műveltsé­get próbálja, minden épelméjű magyar ember számára egyfonTnán joggá és kötelességgé tenni. Netmi vagyok pedagógus és számadatokkal sem próbálok bizonyítani. Célom nem más, mint iái falu ëê • a tanyavilág szempontjából vizsgálni a kérdést éspedig éppen, az általános iskolái Ügy érzem, hogy az általános, iskola, tervezete a keresztülvitel lehetősége szempont­jából inkább kedvez» sokkal több lehetőséget nyújt a, városi, tanulók és a városi szülők szá­mára, mint éppen a falusi és a tlanyai világ gyermekei és szülői számárat Itt figyelembe kellene vennünk azt a körül­ményt, hogy faluhelyen — és itt elsősorban a parasztiságról beszélek, a gyermek már nagyon %orán nemcsak gyermeke a szülőnek, hanem, munkatársa» segítő munkaereje. (Ügy van! Ügy van! \a\ kisgazdapárton és a szabadság­párton!) A két-háriomi éves gyermekre a 6—8 éves gyermek vigyázi, míg az. anya és az apa kinn dolgoznak a mezőn vagy a kertben. A r 8 éve» gyermek már baromfiakat etet (Juhász István (szd): így van!), a 10—12 éves gyermek magszélen jár, a, 12—14 éves gyermek pedig bizony sokszor szánt. Ezek a munkálatok kora tavasztól késő őszig igénybe' vészük a gyermek kis munkaerőjét és ugyanekkor veszik el az iskolák is a szülőktől a munkaerőt. Nagyon érdekes szempont ezf* és nagyon komolyan kellene szembenéznünk ezzel a tény­nyel. Hiába, van aZ általános iskola végre­valahára elért eredménye, hogy a kultúrkin­csek immár ingyen juthatnak a birtokába mindenkinek ebben a hazában : a parasztember NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. vi. i ' , i március hó 13-án, csütörtökön. > 770 számára akkor is' anyagi áldozatot jelent az» ha a gyermekét ingyen taníttatja. Falusi taní­tók tudnának arról beszélni, hogy bizony a 8—9 éves, azaz harmadik osztályos korában hányszor kell harcot folytatni ok a szülőkkel, akik azt akarják, hogy a gyermeket ne kelljen iskoláiba adniok, hanem, valiamiképpen meg­kapják a maguk munkaterületéire segítségnek. En ebből a szempontból meggondolandónak és alaposan megfontolandónak tartanám azt, vájjon nem volna-e lehetőség egyelőre — leg­alábbis amíg a miunk a viszonyok ilyenek, amikor 6—8—J.0 holdas gazdaságokban csakis a család munkaerejére lelhet támaszkodni, mert nincs meg a lehetőség fizetett munkaerő tartására — hogy meghosszabbítva, esetleg a, napi iskola­időt, rövidítsük ősztől tavaszig faluhelyen az iskoláztatás idejét!, legalább 12 éves kortól 14 éves korig. (Helyeslés a kisgazdapárt é\s a sza­badságpárt soraibun.) A máisik szempont, amelyet nagyon fon­tosnak tartanék éppen falusi ; szempontból, az, - hogy még az általános iskoláknál is vegyük figyelembe azt, kik azok (/ akik az általános iskoláztatás nyolcadik évének befejezésével egyszetnsimindenkorra befejezik a maguk ta­nulmányait és kik azok, akiknek megvan a lehetőségük arra, hogy a nyolcadik osztály be­fejezése után akár ipari téren, akár tudomá*­nyosi téren tovább tanulnak. Nagyon fontos volna, hogy ilegialább az utolsó, azaz a nyolca­dik esztendőbén figyelembe vegyük ezt a tény­körülményt és eszerint alakítsuk ki az általá­nos iskolák falusi munkatervét. Feltétlenül helyesnek tartanám, hogy faluhelyen a pa­rasztgyermekekkel kapcsolatban; például a nyolcadik esztendőben figyelembe vegyék azt, hogy azok valószínűleg és legnagyobb száza­lékban a mezőgazdaságban fognak elhelyez­kedni, tehát a mezőgazdasági oktatást erőtelje­sebben, minél több óraszámmal és minél, több gyakorlati idő teremtésével próbálják a; nyol­cadik évben megvalósítani. (Helyeslés és taps a Ház minden oldalam.) Ugyancsak fontosnak tartanám azt, hogy figyelembe vegyük a fiú és a lány közötti; kü­lönbséget. Ezi a különbségi nemcsak biológiai, szellemi és lelki különbség, hanem faluhelyen egyszersmind nagy mértékben munkaterület különbséget is jeleint. Éppen ezért a nyolcadik osztályban különbséget! tennék a fiuk és a leányok tanítása között. A nyolcadik osztály­ban ugyanis szinte az utolsó^ lehetősége van • me gr a parasztlánynak alhihoz, hogy megtanulja mindazt, amire szüksége van ma a. detmiojkra­tikusi Magyarországon, hogy a jövendőben frissebb, egészségesebb paraszti életformát f te­remtsen a maga s jövendő családja számára. Megtanulná, hogy mi az a, vitamin, meg­tanulna főzni, megtanulna kertészkedni. (Élénk helyeslés.) A belterjes! gazdálkodásban óriási lehetősége van és kell is hogy legyen a női munkaerőnek, amely mindig komolyabban és mind nagyobb mértékben szól bele nemcsak a • maga kis gazdasági életébe, de azon keresztül az egész ország gazdiasági életéibe isi Meg kell tehát nekik adni ezt a lehetőséget. Vegyük tudomásul azt, hogy a falusi asszony, a pa­rasztasszony, ha kell, még száíntani i« tud, — mert láttam — ha kell, méig kaszálni is tud, — mert láttam — egyenlőrangú munkatársa fér­jének; de azzal a különbséggel, hogy a: munka­' területe sokkal . szélesebb, sokkal színesebb, mert a kinti mezőgazdasági munka mellett, ' amelyet neki isi k&ll végeznie, el kell ^végeznie 49

Next

/
Thumbnails
Contents