Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-110
755 'A nemzetgyűlés 110. ülése 19Í7. évi március hó 13-án, csütörtökön. 756 mert a kormányzat mégis igért és valami keveset tett is és amennyiben az egyház szembeszállt volna a szuronyokkal, (Andrássy Dániel (kg): A szónok is sok embert mentett meg!) akkor talán ezeket az engedményeket sem tették volna meg. Nem akarok arról beszélni, amire képviselőtársam utal, elvégre nem egyéni érdeme az! egyiknek vagy a másiknak, hogy tett valamit az üldözöttek érdekében. Kötelessége volt a krisztusi parancs alapján. (Igás! Ugy van! a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) T. Nemzetgyűlés! De értékeljük is azt a krisztusi parancsot és most, amikor megkaptuk a demokráciát, amelyről Révész képviselőtársam olyan nagyszerűen állapította meg. Jhpgy az egyház számára a legtökéletesebben megfelelő kormányzati rendszer, akkor nagyon Ikélem ennek a nemzetgyűlésnek minden egyes tagját: ne tegyünk olyan könnyelmű lépést, ne tegyünk olyan meggondolatlan lépést, amely az egyháznak és a demokráciának? viszonyát el~ mérgesítheti. Nagyon fontos kérdések/ nagyon súlyos problémák- kerültek fel e vita során is a felszínre. Én most ezekhez a kérdésekhez nem akarok részleteiben hozzászólni, de kérve kérek mindenkit, akinek szent a demokrácia, aki a demokráciát a magyar nép számára egyszersmindenkorra> szóló kormányzati rendszernek tekinti, (Lévay Zoltán (msz): Es őszinte!) óvja meg a ilemoMráciát olyan súlyos megpróbáltatástól, olyan súlyos megrázkódtatástól, amely> nek mérhetetlenül komoly következményeit viselni volna kénytelen az egyház is, de viselni vollna kénytelen a demokrácia is. (Ugy van! Ugy van! — Taps a kisgazda- és a szabadságpárt oldalán.) Elnök: A 2. címhez! több feliratkozott szónok nines. A vitát! bezárom és a tanácskozást befejeizettneiki nyilvánítom. Következik a határozathozatal; Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-é a 2. címeti elfogadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, szíveskedj emek feláilani. (Megtörténik.) Többség. Határozatilag kimondom, hogy a nemzetgyűlés a 2. címet elfogadta. Következik a 3. cím. Kérem a jegj T ző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Hegyesi János jegyző (felolvassa a 3. címet) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Dénes István! Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Kultúrpolitikánkban nem az a lényeges kérdés, hogy kultúránknak melyek a külső megjelenési formái, általános iskola, ilyen iskola, olyan iskola, hanem az a kérdés, hogy a tanítás, a nevelés, az iskola belseje, lényege milyen szellemmel telítődik meg. A kultuszminiszter úr beszéde végén említette azt» hogy az ő munkáját nagy szellemek, a nagy magyar szellemek, a magyar nagy nemzeti szellemek, Eötvös és társai indították az egyik oldalon, a másik oldalon pedig a magyar nép milliói s azokban merült el. T. Nemzetgyűlés! Tökéletesen osztozom Haraszti Sándor igen t. szerkesztő barátomnak álláspontjában, amelyet a Szabadságban Ikáfejtett, hogy kultúrpolitikánk a magyar demokrácia Achilles-sarka, a leggyengébb pontja, itt sötétlik a legriasztóbbam az ellenforradalmi restauráció veszélye. T- Nemzetgyűlés! Amikor kuitúrpolitikáuk/ ról beszélünk, lehetetlenség egy ilyen rövid kis pillantást nem vetni a múltra, arra az iszonyatos magyar múltra, amely az utóbbi húsz esztendőre rányomta a maga bélyegét!. A két világháborúban való szerencsétlen "részvételünk a második világháború alatt a zsidóellenes embertelen ségek a világ előtt a magyarság történelmi arcát meglehetősen eltorzították 1 . Ez a magyar kultúra? — kérdezik sokan. A magyar nemzeti szellem csak nyilaskeresztes párt szolgálatosokat, keretlegényeket tudott adni a szabadság örök eszményei helyett a magyar nemzet számára? T- Nemzetgyűlés! Ezeknek a vádaskodóknak és részben joggal vádaskodóknak, akik állandóan azt vágják a magyarság fejéhez, én aat mondom, hogy Magyarországon a magyar nemzeti szellem, minden igaz érték forrása és foglalata, — Petőfi, Széchenyi, Eötvös, Tompa, Arany és a többiek ragyogó, de rövid korszakától eltekintve — az idegen zsákmányérdekek miatt nem volt meg és kifejlesztése mesterségesen meggátoltatott. Az) 1867 utáni feudális és haszonleső álliberalizmus gúzsba kötötte é hazában mindazt» ami magyar volt, a magyar értelmiséget, a magyar parasztságot, a magyar munkásságot egyaránt. A magyar néprétegekben egyaránt élt a múltban is a szabadság szeretete, a szabadság vágya, lobogott a nemzeti szellemhez való ragaszkodás, de hiába lobogott a magyar nép millióiban a szabadságszeretet, a magyar nemzeti szellemhez való ragaszkodás, a megyalósításhez szükséges erőt a SO százalékban idegen, német és másfajta főnrak, álliberális nagytőkének és ezeknek lakájszellemű középosztálybeli kiszolgáló' tönkretették és meggátolták. Ajánlom a t. Nemzetgyűlésnek, olvassák el Erdei Ferenc t. (képviselőtársunknak >>A magyar társadalom« című errevonatkozó előadását, amelyet 1943 augusztus 24-ón tartott Szárszón. Ezt a magyar szellemet szeretném én a magyar kultúrában, a magyar iskolában érvényesülni látni. Nemcsak tanítani» nevelni is kell a magyar „ifjúságot a esaládbaa is, kinn az életben is. Magyar nemzeti szellemű nevelést kell adni a magyarságnak az egész vonal or. T. Nemzetgyűlés! Sajnos, felszólalásomra az készítetett, hogy Faragó László t. képviselőtársiaim lakit igen nagyrabecsülök, akit magas kultúrájú, magas nívójú, magas szellemiségű embernek íartok, február 6-án tartott költségvetési beszédében olyan megjegyzéseket tett a magyarságriaj, a magyar népre» amelyek nem szeretném, ha a magyar nemzetgyűlés naplóiban megjegyzés nélkül maradnának. Elnök: A képviselő úr az általános iskolák címéhez kért szót- Méltóztassék hozzá közeledni. Dénes István (pk): T. Nemzetgyűlés! Nem szeretném, ha && áltaüámiosi iskola keretén belül az egyik hatalmias többségi koirmányzópárt egyik vezetőféríáának olyan megnyiliatkozása, érvényesülne, amelyet a: magyarság nagy többsége szempontjából helytelenbek; tártok. ' Milyen -ez a Fáiragó László' it képvisel őtársiani által kifejtlett szellem? FVairagó képviselőtársaim elítéli azt, hogy a magyarság: egyesi képviselői a magyarságot a leglovagiasabbn'aik, a Ijegkönyőrületesebbnek, a legiojáMstaibbnak, a legvitézebbnek jelölik meg és ai »leg«-ekkel kapcsolftftbam azt a megállapítást tette, hogy ezzel szemben van egy rosisz építésű paraszti népünk keverék yároísokkatli, rejpdkívül alacsony
