Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

749 A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. évi március hó 13-án, csütörtökön. 750 Zoltán (msz): Másról beszél'!) és) aki lazít tagadja, az tudva valótlant állít, (Némethy Jenő (ínsz): Justus! ezért fizetik, hát hagyjuk beszélni! — Hegymégi Kiss Pál (msz) a szó­nak felé: Hol volt ön, laíki nekem kioktatást ad? Mondja meg! — Némethy Jenő (msz): Hol volt?) Engem nem Wendler Miklós fizet, Né­methy képviselő úr! 6fi (Vásáry József (nísz): Örökösen paktáltak a régi rendszerekkel!) Vá­sáry képviselő úr éppen olyan valótlant állit, mint a fivére, tiídva valótlant állít. (Lévay Zoltán (Imisz) Vásáry Józsefihez: Hagyd, neim érdemli meg az izgalmat! — Zaj.) Most a: val)lássz»ibadság jelszavával próbál­ják a képviselő urak eddigi taktikájukhoz hí­ven ennek a kétségtelenül számos nehézséggel küzdő demokráciának! a nehézségeit növelni. Ez éppen olyairii alaptalan és éppen oiypm ha­mis próbálkozás, mint a többi, mint azok, aíme­lyekkel annakidején a stabilizáció előkészüle­teit próbálták megakadályoznil (Mónus Illés­né (szd): Igen, Vásáry volt miniszter ár!) Természetes, hogy bennünket csak hiatmisam, csak tudatos valótlanságok halmozásával lehet úgy beállítani, mint akik a vallásszabadságot bármikor, bármibeift korlátozni akarnók. En­nek legjobb bizonyítéka, az, hogy pártunk és a demokratikus pártok valiamennyije egyhan­gúlag megszavaztuk ezt a. kölitiséígyetést^ aniely a mugyar köztársaság jelenlegi 'teherbíró ké­pességét messze meghaladó módon támogatja az egyházakat, Es ez már nem frázisok* ha­nem, egyszerű számok kérdése, amely számo­kat én annakidejélni a; kultusztárca bizottsági' vitájában egyszer már elmondottam, de kény­telen vagyok it* mégegyszer megismételni. Természetesen ekkor nemcsak a 2. címben fog­lalt Összegeket kell figyelembe vennütnfk, ha­nem az általános iskoláik címe aljait az 5. ro­vatot is, ahol »hozzájárulás a neuiállainitan­személyzeit illetményeihez« címen további 44 millió forint szerepel a kultusztárca, költség­vetéslében 4 . Ha a vallási célok támogatására nemcsak a 2. címet, hanem mindazokat a ro­vatokat is figyelembe vesszük, amelyek köz­vetve vagy IkfÖzveitílleíniül egyházi célokiait szol­gálnak, akkor kitűnik, hogy a tárca 196 millió személyi összelőirányzatáböl kereken _ 38%, 74.5 millió forint esik egyházi célokra. ismétlem: 38%-al az összes személyi kiadásoknak­Ez az arány, igen t. képviselő urmk, a do­logi kiadásoknál 25%, és ha önök ezek után összehasonlítják az ezévi költségvetést a. múlt évivel, akikor megállapíthatják, hogy a mar gyár köztársaság 23 millióvá! többetl fordít egyházi célokra 1 , mint amemtnyi't: az 1938-'as költ­ségvetés arányában fordítatnia kelleme. Ez a 23 millió majdnem pontosan megfelel amiai veszteség kárpótlásának, amielyet az egyház a hozzávetőlegesen 900.000 holdat kitevő egyházi és egyházi alapítványi vagyon elveszítése ré­vén szemivedett', A maigyair demokrácia; tehálti igen bőkezűen nemcsak fenntartoifcta az egyház zak támogatását, hanem kárpótolta alzokat az egyházi és- ialapítványi vaigyonuk elveseté­sééríti is. Igen t. Nemzetgyűlés! Ez csak az egyik része a kérdésnek." Ha azok, akik ai szabadság jelszavával valóban nemcsmk visszaélinlek, ha­nem ezt komolyan is veszik, meggondolják, hogy ezeken a nagyjelentőségű állami támoga­tásiokion kívül az egyházi adókat nálunk köz­adók módjárfa» hatjtjak bè, s ha figyelembe ve­szik azt, hogy ezt taiz álilaimi 'adóapparátus végzi el az egyházaik helyett', akikor nyilván meg kiéli áliliapíltoauiok, hogy ïamikânit teljes sazbadiságot akarunk engedni a vallljástanításinak és gya­korlásnak, alzonkép nem lehet kényszeríteni senkiit sem arr&i, hogy latöir] Vallamire taníttassa a gyermekét akár hogy enjniek költségeit köz­terhek módjára; fizesse meg,. Mi a köztársasági alaptörvények szellemé­ben .vállaltijuk és ki fogjuk küzdeni azt a fakul­tatív vallásoktatást, amely valóban a lelki­ismereti és a vallásgyakorlási szabadságolt je­lenti. Azok a képviselő urak, akik itt a nyugati példák hosszú sorát idézitek, természetesen 1 el­felejtettek beszélni arról, hogy mindezekben a nyugtatí áillaimokban már régen nem kötelező a vallásoktatás!. Beszélhetnénk természetesen arról is, hogy milyen volt a társadalmi küzdel­mekben, a szabad sagbar «okba to ftvz egyházak 3zerepe a nyugati demokráciákban és milyen volt iftt nálunk. A Magyar Szabadságpárt ez aJ^AariIBQlafli ismét .bemutatkozott a, (nemzetgyűlésben, ha • ugyan szükség volt erre, s ai jóhiszeműsége ma­nimuma nélkül próbált ismét ellentétet kel­teni a vajllásli érzületi és & deiinokratikuls kísér­letek közötti. (Teraay István (msz): Majd ar­ról beszélünk, hogy milyen jóhiszeműek ma- • guk!) Természetesen olyan jóhiszemű Ter nay képviselő úr, amilyen Dávid képviselő úr ese­tében volt Lévay képviselő úr. (Ternay Ist­ván (msz): Mikor jóhiszeműek maigukl Soha­sem! — Vásáry István (msz): Még azt is le­tagadják, ami ott 1 ván a naplóhami! — Zaj «, szabadságpárton-) Benne van a naplóbaln, ter­mészetesen váli! adjuk is, de Vásáry képviselő űr bizonyosam sűrűbben cselekedetit antiszemita módon, mint ahogyan ezt elhitetni s/zeretné. (Élénk felkiáltások a szabadságpárton: Holl — Vásáry István (msz): Bizonyítson» ne rágal­mazzon!) Ebből a mai magatartásiából a sza' badságpártnak (Vásáry István (msz): Hit­vány módszea* ez!) ismét kénytelen vagyok azt a konzekvenciát levonni, — s ezt kész vagyok a pjalrl'amenten kívül • a képviselő urak előtt bármikor megismételni — hogy önök akár öntudatosan, akár öntudatlanul, de ugyanazo­kat ai defmokraciaellenes erőket képviselik itt, mint amelyeket &fr összeesküvők a földalatti munkajukkall képviseltek. (Úgy van! Ügy van! •— Taps JÊB szociáldemokrata- és a kommunista­párton. >— palánay Ferenc <msz): Szegyei je magát!) Elnök: T. Nemzetgyűlés! A gyorsírói jegy­zetekből megállapítoíttam, hogy Justus képvi­selő úr beszéde elején szabadságpárti képvise­lőtársait demagógiával vádolta. Ezért <ai -sér­tésért a képviselő urait rendreutasítom. (Éljen­zés és taps a, szabadságpárton.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Hegyniegi Kiss Pál! Hegymégi Kies Pál (msz): T. Nemzet­gyűlés! Mai a kultüszminiszteir uralt hallgat­tuk itt. Megállapítom, hogy kiváló szakminisz­ter volt, nem illik ide a mi folyton válságok­kal küszködő harcainkba. A demokráciának be­csületes munkásai volt, aki sok szeretettel akarta la: demokratikus ember fogalmát kiépí­teni. Tf Nemzetgyűlés! Én nem szoktam szemé­lyeskedéssel foglalkozni s egyáltalán nem válL î lalok olyan szerepet, hogy a parlament tár­gyilagos és mindenesetre a demokrácia, szem-

Next

/
Thumbnails
Contents