Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-110

751. A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. évi poncából szükségelt nívós; vitájában ember­maró legyek. Ezeken felülliállok, ezért -tehát aa előttem r szólott igen t. képviselő úr beszédét egyszerűen csak visszautasítom, feli tételezései vei együtt fi. azt nemi tartom méltónak a parlament mostam 1 ! helyzetéhez- (Lévay Zoltán (msz): Nem veszik komolyan, ez a baj!) Sebeinket pedig mutogatni nem saoktuk. Hogy mit szenvedtünk a 'múltban: ezért nem verjük két téglával a mellünkéit. Ha szenvedtünk, azért juta Him at nem akarunk. Ezért a demokráciáért a bal­oldali padsorokban uni ás küzdöttünk évtizede­ken keresztül férfiasan. (Vásáry István (msz): A hatalommal szemben, nem a hatalom birto­kában! — Lévay Zoltán (msz): Es neon mint fizetett párttitkár!) és amikor elnyomatás volt. akkor egy országon keresztül végig üldöztek bennünket. (Lévay Zoltán (msz) Justus Pál (szd) felé: Pártzsoldos! — Justus Pál (szd): Legyen szíves, képviselő úr, odakinn meg­ismételni! — Zaj.) Mi ezért sem jutaltmiat, sem johb lakást, seim autót nem kérünk. (Vásáry István (msz): Sem ezüsltnemút, sem selymeket, sem mozikat! — Prieszol József (kp): önnek . nem volna szabad meg sem szólalnia! — Vá­sáry István (msz): -Fogja be a száját! — Zaj.) Elnök: Vásáry képviselő urat rendreuta­sítom. Hegymegi Kiss Pál (msz) : Mi elismerjük a szociáildeniokra-tapárt N emberei között is a nagyságokat. Elismerjüníki egy, Peyer Károlyt, aki mieiglmen'tette Sopront Magyarországnak, mert a brennbergi munkásokat megnyerte a magyar ügynek. Elasmierjük a többieket is, akik küzdő társaink voilffcak, de ember marás sal nem lehet nagy kérdéseket megoldani. (Lévay Zoltán (msz): Ügy 'van!) , . ' A parlamenti küzdelmet nem lehet mocsár­gázos izzó harccá 'tenni. Az embermarás nem is szolgál arra, hogy ezzel a demokrácia győ­zelmét segítsék elő. (Lévay Zoltán (msz): Mérgesgázzal dolgoznak!) Végtelenül sajnálom, hogy itt egy kultúr­harc kezdődött s hogy most a kultúrharc kezdő vitájában ilyen gondol átok hatják át az em­bereket x és így tátoadják egymást. Én szeret­tem volna ezt a kultúrharcot még öt-hat esz­tendőre kitolni, amikor már a. megerősödött demokratikus magyar állam meg tud birkózni ezekkei a kérdésekkel. Természetes doüog az, hogy Angliában és Amerikában fakultatív vallásoktatá s van, de teljes szaibadiság. mellett. (Ügy van! a szabadságpárton) Az is természe­tes dolog, hogy nagy emberi elmék és gondol­kozóik fbgűaltak állást emellett a gondolat mel­lett. Ezek nem újak nekünk sem, de úgy érez­zük, hagy mia ennek a kérdésnek hajánál fogva idecilbálása nem egyéb, mint egy üszőknek a társadalomba beleveftése, (Lévay Zoltán (msz) : Tüzcsóva! — Andrássy Dániel (kg): Nagy túlzás!) meggyöngítése azoknak az intézmé­nyeknek, amelyekre még a demokráciának szüksége is lehet. (Ügy van! a szabadság­párton!) Én magam/ kálvinista ember vagyok, őseim' ott küzdöttek amellett a Bocskay mellett, aki üldözött parasz'tokkíall, a hajdúkkal vívta ki nekünk a bécsi békét, amelyben biztosítva volt, hogy templomainkban, iskoláinkban gyerme­keinknek vallást oktatni szabad is lehet. (Nagy taps a kisgazdapárton és a, szabadságpárton­— Zaj. — Halljuk! Halljuk! a szabadság/párton. — Egy hang a szociáldemokratapártom: Most március hó 13-án, csütörtökön. 752 t is szabadi és lehet, de nem kötelezően!) Majd beszélek erről, Az 1848-iki törvényekben Kossuth Lajos biztosította számunkra, hogy 'ezentúl ezek a költségek, mivel a kálvinista s a katolikus pa­raszt és iparos is fizeti az adót, nem külön terhekből fedeztetnek;, hanem állami feladatot allkotnak. (Ügy van! Úgy van! a szabadság­párton.) Ezek vívmányok voltak, uraiiim! (Ügy van! Ügy van! a szabadságpárton és a kis­gazdapártról.) Ma is úgy érezzük ezt, amikor ebben ,a- rettenetes helyzetben, ehiben a gazda­sági válságban vagyunk- Ilyenkor elővenni ezt a témát, amely most csak megbontja a társa­dalmat, nem (volt hiellyénvaló. Helyénvaló majd csak akikor lesz, ha megszűnik á pártoskodás, ha a községekben szabadon választhat jálk meg a pártok a magúk vezetőit, (Ügy vanl a sza. badságpárton-) -ha a bíróság neiml fesz párt­bíróság, (Ügy van! a szabadságpártom*.) így azonban megltiörténhetik asz, ami itt a kisgazda­pártiban is történt, (Lévay Zoltán (msz): Sza­lámi!) Száz derék magyar! ember, aki úgy érezte, hogy a polgári gondolat védelmében jött ide, mind elhatározta, hogy ezekben a kér­désekben a maga álláspontját kinyilvánítja. Olyan mélységes ma már, a nyomás, hogy a százból csak tizenöt szavazott ebben a kérdés­ben- (Vásáry József (msz): Terror mindenütt! — Lévay Zoltán (msz): A kizárás évforduló­ján!) Mit gondolnak Önök, ha megmarad az ilyen helyzet, (Prieszol József (kp) a szabad­ságpárt felé; Mi volt azelőtt? Azt mondja meg acs ügy Véd úr!) és a helyi direktórium utána­jár s meg kelll gondolni, hogy M< járatja: val­lásoktatásra a gyermekét és vájjon M. fogja vállalni, hogy mint szülő, B-listát kapjon. (Zaj a szociáldemokrata- és a kommunistapárt olda­láról.) Pedig Krisztusra, a tízparancsolatra ne­künk még szükségünk van. (Zaj a szociál­demokr\atapártról.) A krisztusi elvek, a tíz­paraincsoiat,- a maiglasztos vallásos igazságok nem fogják a gyermeket megmételyezini, nem fogják a családot széjjelbontani, rnert az anya ragasizkodni fog a hithez. Nincs jogunk a hitet elvenni! (Lévay Zoltán (msa): Elrabolni!) A családoktól nincs olfeunk sem elvenni, onert ad­dig*, amíg pártrendszer áll fenn, fakultatív tok­tatás kérdésében állástf'oglalni nem lehet. (Nagy taps a szabadságpárton.) . • Ezeket mondom én, aki Ihive vagyok ennek a fakultatív oktatásnak, mondom, hogy az most nem időszerű, mert helyt ad egy újabb gyűlölködésnek és üldözésnek- (Vásáry József (msz): A szülőt fogják tiporni a gyermek hitéért! Kikeresik, hogy hol lehet a népet bilin­csekbe verni! — Prieszol József (kp) Vásáry József felé: Maga parasztverő! Parasiztnyúzó! •— Vásáry József (msz): Terroristák! Engem nem terrorizálnak, legyen nyugodt! Nem félek a haláltól, akármilyen terroristák is, — &aj. — (Lévay Zoltán (msz): Jöjjön elém és akkor járjon a szája! — Prieszol József (kp): Hallot­tam! Majd megyek! — Vásáry István: Lom' broso! — Nagy zàj. -^- Az elnök csenget.) Nem szólaltam volna fel, ha ez & támadás bennünket nem ért volna. (Zaj.) Azért szólal­tam fel. mert én, aki sokáig távol voltam a politikától, éppen baloldali meggyőződésem miatt, (Ügy van a szabadságpárton.) mégis emlékszem egy pár jelenetre. Amikor itt a nyilas uralom kitört, bejöttek Budapestre. Ke­restem az ellenállást, nem találtam, csak Baj­csyról tudtam. (Fülöp József (kp): Szervezte

Next

/
Thumbnails
Contents