Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-102

65 À nemzetgyűlés 102. ülése 1947. történelmi feladatokkal terhelt kisgazdapárt, és ez a kisgazdapárt vezetőinek rövidlátása,, esetleg vezéreinek árulása folytán köddé vált csiak azért, hogy itt csak díszparasztok marad­hassanak meg: Sokorópátkai Szabó István és Kuna P, Andrási Ezért félünk mi, amikor hali­juk azokat a szirénhangokat, amelyeket egyes helyekről a kisgazdapárt tömegei felé intéz 7 nek. Vigyázzanak paraszt testvéreim, nehogy megint félre engedjék magukat vezetni és na­gyon vigyázzanak (Helyeslés a szabadságpár­ton. — Hegymegi Kiss Pál (msz): Ezt mond­juk mi is!) Nagyon helyes, ha ezt mondják. Ha becsületesen gondolják, igen t. képviselő­társaim, akkor nagyon rendben van. Mélyen t. Nemzetgyűlési, ennyit akarfcasm paraszt kép­viselőtársaim felé elmondani. (Baráth Endre (kg): Mi is deresfejű emberek vagyunk már!) Bán elvtársunk azt mondotta a szocialista kongresszuson, hogy a paraszt kezéről és lábá­ról levert lánccal szétosztottuk a parasztok kö­zött a földet. Ne tessék ránk féltékenykedni, nem magúinknak osztottuk szét 1 . (Közbekiáltás a szabadságpárton: Eszünkben sincs! — Pász­thory István (msz): Nem is dolgoznák meg!) Annak a paraszt népnek osztottuk ki, amely évszázadokon keresztül verítékében fürösztötte a magyar földet és vére hullásával védte. (Babody János (kg) : Csak» önök osztották széjjel'?) ' ­Amikor mi ezlt paraszt képviselő társaink felé elmondjuk, azért momdjnk el. hogy ne fél­tékenykedjenek ránk. (Közbekiáltás a kisgazda­párton: De maguk se! — Pászthory István (msz): Engedjék meg a képviseletüket!) Nem akarunk uralkodni a paraszti tömegeken. (Közbekiáltás a kisgazdapárton:- Nèm is le­het!) Velük szemben csak egyetlen kívánsá­gunk van és ez becsületes, őszinte kívánság. (Pászthory István (msz): Engedjék választani őket!) Az a kívánságunk, hogy az a paraszlt, aki most r földjét a történelmi sorsifordulat ajándékaképpen megkapta, becsülje meg a föl­det és művelje meg becsületesen, szakítson az évszázados tunyasággal és tanulja meg a mo­dern gazdálkodást. (Pászthory István (msz): Tunyatság? — Zaj. — Egy hang a szabadság­párton: Kik voltak azok?) Még arra kérjük a parasztságoit 1 , hogy ne elleraiségéink táborába ; álljon, hamem álljon ide mellénk, hogy felépít­hessünk egy tisztességes, becsületes, sa jogon felépülő Magyarországot. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Kitűzni a községi választást! — Ügy van! a szabadságpárton.) Kovács István igen t képviselőtársam tar­tott! itt egy gyönyörű szép kétórás beszédet, jobbaim szerettem volna azonban, ha az ő hangja jobban hasonlított volna* Dózsa György jogot, kenyeret, szabadságot követelő lázadó parasztjainak hangjához, (Egy hang at szabad­ságpárton: Kitől követelje azt? A kommunisi­táktól?) mint ahogyan elhangzott, amikor eré­lyesem jelentette ki, hogy mi pedig kommunis­ták nem leszünk. (Felkiáltások a kisgazdapár­ton: Nem is!} A polgári újságok ehhez rögtön hozzátették azt, hogy szociáldemokraták sem leszünk, holott Kovács István ezt nem mon­dotta. (Közbekiáltások a kisgazdapárton: Mondta!) En azt mondom, mélyen t. Nemzet­gyűlés, hagyjuk ezeket a iníágyhangú kijelen­tléseket. (Helyeslés.) Hallottuk egypár diktá­tor nagyhangú kijelentéseit és ezek a diktá­torok fantazmagóriáikkai együtt ködbevesztek. (Babody János (kg): Vesznek is majd!) Ha a történelem kereke úgy fordul, hogy a szocia­lizmus felé megy, akkor úgyis hiába akarunk NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VI. évi február hó 27-én, csütörtökön. 66 a történelem kereke elé állni, mert a történe­lem kereke irgalmatlanul keresztülgázol azo­koini, akik előrehaladásában meg akarják gá­tolni. {Az elnök csenget.) Befejezem már, mé­Oiyein t. Nemzetgyűlés. (Lévay Zoltán (msz): Pedig még a telefonról semmit sem hallot­tunk!) Elnök: Csendet! kérek, képviselő urak! Gyurkovits Károly (szd): Magi csak azt akarom mondani, hogy Lévay igen t- kép­viselőtársam benyújtott egy határozati ja­vaslatot a halálbüntetés •eltörléséről.. (Pász­thory István (msz): Mi köze ennek a közle­kedéshez!) Mi mindig a halálbüntetés ellen voltunk. (Egy hang a szabadságpárton: így van!) Nagyon boldogoki lettünk volna., mélyen t. Nemzetgyűlés, ha Lévay Zoltán képviseiö­tájrsam, vagy a »mögötte meghúzódó szélsőjobb és reakció három évvel ezelőtt terjesztette volna: be ezt a határozati javaslatot, (Drózdy Győző (msz); Már húsz évvel ezelőtt is be­terjesztettük!) nem a bűnösök, hanem az ár­tatlan emberek érdekében, mert akkor talán megakadályozhattuk volna, hogy 600.000 emh bert, ártatlanul lemészároljanak ebben az or­szágban. (Drózdy Győző (msz): Már húsz év előtt is beterjesztettük, de akkor sem en­gedte a reakció! Most sem! — Apró Antal (kp): Gömbösnek nemi ezt mondta. Drózdy úri) Újra csak visszamegyek Kovács István szavaira, ö a Kossuth-nóta utolsó akkordjai­val fejezte be kétórás nagy beszédét, mely bein­azt mondotta: éljen a magyar szabadság, éljen a haza. Én ehhez csak azt tehetem hozzá: a jövő évben lesz száz éve annak, hoigy ezeknek az eszméknek, amely ekeit a Kossuth-nóta, f o- . galmazott meg, meg kellett volna valósulniokJ Száz év alatt nem volt a magyarnak szabad­sága ebben az országban és száz év óta tén­fergett hazájában szabadság és jog nélkül a ' magyar nép. Én tehát Kovács István képviselő­társaimnak ezt a mondatát azzal egészítem ki, hogy éljen a magyar nép soha el nem idegen níthető szabadsága, éljen a magyar dolgozó nép demokratikus jogot» békét, kenyeret bizto­sító magyar hazája! (Drózdy Győző (msz): ­És a minisztert nem élteti?) Minthogy a közlekedésügyi minisztérium élén az a hídverő Gerő áll, aki ezt a feladatát teljes mértékben betöltötte és minthogy iránta: szénnél y szerint is bizalomimal viseltetem, (Drózdy Győző (msz) : Emelem kalapomat!) a. matgmim nevében a költségvetést elfogadom. (Taps a kommunista~ és a szociáldemokrata­párt soraiban. — Prieszol József (kp) Drózdy Győző felé: Magából neon lesz szalonna! Maga ­még ebből is viccet csinál, pedig nagyon ko­moly dolog! — Drózdy Győző (msz): Ez a közlekedésügyi tárcához szóló beszéd volt? — Prieszol József (kp): Maga égetni való! — Vásáry István (msz): Oktató bácsik!) Elnök: Szólásra következik? Hegyesi János jegyző: Bartha László. Bartha László (pp): Mélyen, U Nemzet­gyűlés! Most» amikor a közlekedésügyi tárca költségvetését tárgyaljuk, engedjek meg, hogy egy pillanatra megállják <és visszatekintsek azokra az időkre, amelyek történelmi jelentő­ségüknél fogva lehetővé tették, hogy mi itt ebben a teremben a magyar közlekedésügyi tárca költségvetését tárgyalhassuk. 1944 december havában Debrecenben össze­ült az ideiglenes magyar nemzetgyűlés. Ennek az ideiiglenes nemzetgyűlésnek magam is tagja ' voltam s akkOr azt figyeltem, hogy vájjon a magyar nép éilniakarása hogyan fogja kivé- • 5

Next

/
Thumbnails
Contents