Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-102
03 À nemzetgyűlés 102. ülése ÏU7. évi február hó 27-én, csütörtökön. U esik, kerékpárok száma pedig már meghaladja az 1938-as létszámot. A lóállomány 70 százaléka pótolva van. Műszaki téren a; légvezetékek, a távíró és távbeszélő hálózat 70 százaléka, a helyi kábelhálózat 60 százaléka, a távkábelhálózat 80 százaléka., az erősítő állomások és műszaki berendezések'85 százalékát részben elpusztították, vagy Nyugatra elszállították. Áz automata távbeszélő központok elpusztultak. A . 129.000 állomást befogadó 22 automata központ közül teljesen megsemmisült a József, a Lipót és a Krisztina-központ és nagyon sok mellékközpont. Eddig helyreállíttatott a légvezetékes hálózat 80 százaléka, a budapesti hálózat 90 százaléka, a vidéki városok kábelhálózatának 90 százaléka. Budapesten 65.000 előfizető van már ed" dig bekapcsolva, a vidéki távbeszélő központok 1881-es létszáma közül 1856 már üzemben van. Felépült a Budapest II. műsorszóró adó 150 méteres és a Budapest I. adó 314 méteres antennatornya. Ezt az eredményt, mélyen t. Nemzetgyűlés, csakis a posta személyzetének, munkásainak áldozatos munkája tette lehetővé. A postai intézmény dolgozói becsületesen, férfiasan, a demokrácia iránti hűségükről téve bizonyságot százszázalékig megtették. kötelességüket. (Ügy van! ügy van! a kisgazdapárt soraiban.) Irgalmatlan nehéz körüknények között, fogvacogva, jéghideg munkahelyeken rongyoskodva, éhezve, dolgoztak, egyik nap babot, másik nap borsót ettek, úgyhogy a sok babtól és borsótól majdnem szétrobbantak már, de szegényen, fázva és éhezve felépítették az új demokratikus Magyarország postáját. A folyó költségvetési év első öt hónapja 104 millió kiadással szemben 110 millió bevételt mutat fel, tehát a posta a közé a kevés állami üzem közé tartozik, amely ma sem dolgozik deficittel. A postának és a posta alkalmazottáinak az a kérése, hogy a posta bevételi többleteit ne vigyék el, hogy tökéletesen újjá szervezhessék ezt az intézményt, hogy feladatának százszázalékig megfeleljen, majd arra az időrei amikor gazdasági életünk, kereskedelmi életünk annyira regenerálódik, hogy a posta intézményére rendkívül fontos feladatok hárulnak. Elsőrangú tennivalónk az elpusztult műszaki berendezések pótlása, új távbeszélő központok építése és főleg a személyzet tisztességes megfizetése, valamint a. tökéletes munkafegyelem helyreállítása. Rengeteg sok kívánni való van, mélyen t. Nemzetgyűlés, a posta hivatalaiban és üzej meiben dolgozó személyzet rendelkezésére álló higiénikus berendezések tekintetében. Hálóhelyeik egészen '. kriminálisak. Olyan levegőben és olyan feltételek mellett kell a posta dolgozóinak dolgozniuk, amilyenek között egy modern ország nem engedheti az embereit dolgozni. Elodázhatatlan kötelessége a kormányzatnak a postamesteri személyzet »államosítása. Egyedül Magyarország az. mélyen i. Nemzetgyűlés, ahol a középkori deliasiánszois 'rendszernek- ezt a csökevénye még megmaradt A demokratikus kormány vette magának azt a fáradságot, hogy ezt a középkori csökevényt kiirtja, modernizálja és a postamesteri alkalmazottakat államosítani fogja. Ezzel tökéletesebbé teszi ezeknek a szerveknek a működését és kiemeli ezeket az embereket abból a szörnyű szo- _ ciális elnyomottságból, amelyben a postameste-' Ebbe a terembe egyszer már bejött egy súlyos mto^aTteTÄef *-* POstamest- ^ ff vníéS rt A^?^ m 1 n ezt 1 el mélyen t Nemzet1 gyules/ Azért Aondom el, mert a posta dolgowJSri*™ 1 ^* -, m <*tették kötelességüket, megtettek pedig azért, mert az volt az érzésűje es az volt a szándékuk, hogy ahelvetf a világ helyett amely egy. emberöltő alatt ™at mar kétszer ilyen nyomorúságba és szenvedésbe taszította a postásságot, egy újabb világot, egy tisztességesebb világot segítsenek építeni ebben az országban. Mélyen t. Nemzetgyűlés! Amikor én ezt elmoindom, elmondom azért, mert előttem elmondottak mar igen t. képviselőtársaim, hogy (milyen herkulesi munkát végzett a vasutas'sag. a hajózási személyzet és mi volt a többi intézménynél. Ezt elmondom, nem azért, hogy mi, a posta dolgozói toronyórát kívánjunk azért, mert ko/telessegeinket férfiasain és becsületesen teljesítettük hazánkkal szemben hanem elmondom okulásul a többi kategória, a többi dolgozó szamára. De bizonyos mértékben glorifikálunk és érzékenykedünk. Amikor erről a glorifikálásrol beszelek, engedjék meg igen tisztelt paraszit Képviselőtársaim, hogy én, mint a vérükből való vér és a húsukból való hús. figyelmeztessem okét valamire. Egy-két hangot hallottam onman a túloldalról, hogy: de ,a paraszt így, de a paraszt úgy. mert ha a paraszt nem dolgozott volna.... stb. (Felkiáltások a kisgazdapárt és a szabadságpárt soraiban: Ügy is van!) A paraszt dolgozott, de amint méltóztatnak lat ni. dolgozott itt ebben az országban minden . tisztességesen, becsületesen érző, hazáját szerető ember. (Zaj.) En ezt csak azért mondom el, mélyen t. paraszt képviselőtársaim, hogy ne engedjük a parasztságot magát egy ilyen álomba ringatni, hogy csak a p-araszt dolgozott. (Felkiáltások a szabadságpárt és a kisgazdapárt soraibabt* Nem álom!) Tisztelet, becsület azoknak a parasztoknak, akik tíz körömmel estek neki a megkapott földnek, hogy azt termékenységre serkentsék ezek közt a kriminális körüLmények közt, de állapodjunk meg talán abban, mélyen t. paraszt képviselőtársaim, hogy egyformáin teljesítette kötelességét a becsületes paraszt, a becsületes munkás és a becsületes haladó értelmiség is. {Taps.) Mélyen t. Nemzetgyűlés! Sajnos, kevés időm van, lázért csak nagyon röviden érinthetek egyes' témákat. Azt mondom ugyancsak paraszt képviselőtársaim felé, ne érzékenykedjünk,— és ezt momdom a nemzetgyűlés minden egyes tagja felé — ne érzékenykedjenek paraszt képviselőtársaim, amikor a mi részünkről azt hallják, hogy bizonyos lépéseiket mi megfelelő kritikával kísérjük. Higyjék el nekem, kedves paraszt képviselőtársaim, nem a rosszindulat beszél belőlünk, hanem az idősebb, a^ többet tapasztalt testvér aggódó szeretete és féltésé, mert féltjük paraszt képviselőtársaih- • kat attól, hogy esetleg olyan vágányra terelődnek, amelyre nem volna szabad terelődniök. (Felkiáltások a kisgazdapárt soraiból: Nem kell mánkét félteni! — Babody János (kg): Bízza azt csak miránk! Egyenes a mi utunk! — Zaj. — Az elnök csenget.) Én a magyar szabadságpártról beszélek. Engedjék meg nebem, hogy elmondjam a következőket. Mi ebben a teremben egyszer már tanúi voltunk egy történelmi drámának.
