Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-110
70) A nemzetgyűlés 110, ülése 1947. évi Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1címet feltovásni. Hegyesi János jegyző (felolvassa az 1. címet.) Elnök: Szólásra következik az 1. címhez feliratkozott szónokok közül? Hegyesi János jegyző: Gróh József! Gróh József (pk): T. Nemzetgyűlés! A magyar közjogi éleinek érdekes része, bogy t a vallás- és közoktatásügyi minisztert a kegyúri kérdésekben megilleti a legfelsőbb ítélkezés joga, és ebben a tekintetben tulajdonképpen a Kúria hatáskörét tölti be. Ez a jog a közelmúltban virulens joggá vált, éspedig ..azért, mert az állam sok milílió hold mezőgazdasági birtoknak jutott tulajamába, amelyekéit kegyúri kötelezettségek tmf heltek, s ezeket az általános egyház- és közjogi szabál'yok következtében az állam is viselni tartozik. Az állam ennek teljesítését megtagadta, és ezért számos paróehiális lelkész az államkincstár ellen közigazgatási pert indított ezeknek az igényeknek érvényesítése iránt- Ezek a perek az első- és másodfokon hol jól, hol kedvezőtlenül ütöttek ki az egyik vagy másik fél számára. Harmadfokú eünfézés céljából ezeknek az ügyeknek iratai — számos ilyen ügy van — a kultuszminisztériumban vannak most már több mint egy esztendeje és elintézetlenek. Nem lehet csodálni, ha ilyen nehéz kérdésben késedelem ál T elő, de arra való tekintettel, hogy azok az ^rir berek, akiknek ezekben az ügyekben a kenyerükről van szó, már egy esztendeje várják \ ügyük elintézését, szükségesnek mutatkozik, hogy a kultuszminiszter úr ezekben a jogkérdésekben éljen legfelsőbb ítélkezési jogávalÉljen azért is, mert ha korábban talán nehéz is le t volna ezt a kérdést a miniszter úrnak az államkincstárral terhelőén megoMania, ma etekintetben jogilag tisztább a helyzet, mégpedig- azért, mert köziben a magyar Kúria kimondotta, hogy az elvett ingatlanoknál a- magyar államkincstár mint. r jogutód, felelős a jogelőd összes tartozásaiért. Jogilag tehát megérett a helyzet, hogy ezekben a kérdésekben a kultuszminiszter úr most már döntsön és ha itt volna, azt hiszem, több eredménnyel terjeszteném eléje ezt a kérelmet, hogy most már hagyja meg az illetékes ügyosztálynak, hogy ezekben a kérdésekben azoknak a munkás lelkészpapoknak a javára, akik ennek a döntésnek késése miatt nagy-nagy szükséget szenvednek, ezeket a jogkérdéseket tegye ítélkezés tárgyává. (Helyeslés as szabadságpárt oldalán.) Elnök: Szólásra következik a feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Török Júlia! Elnök: Képviselőtársunk nincs itt. Feliratkozását töröljük. Az 1. címhez több feliratkozott szónok nincs, a vitát t bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatali. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, méltóztatnak-e az 1. címet elfogadni? (Igén! — Felkiáltások a szabadságvártont Nem!) Ha igen. határozatilag kimondom, hogy >a nemzetgyűlés az 1. címet elfogadta. Következik a 2. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 2. címet felolvasni-' Kiss Károly jegyző (felolvassa a> 2. címet.) Elnök: Szólásra következik a 2-, címhez feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Bálint Sándor! március hó 13-án, csütörtökön: 704 Bálint Sándor (dn): Mélyen t- Nemzetgyűlés! Tegnapi beszédem során már nem volt* alkalmam, hogy a Demokrata Néppárt nevében egy elvi deklarációt tegyek. Ezt most ezzel a címmel kapcsolatban szeretném pótolni. (Hegymegi Kiss Pál (msz): Halljuk!) (Olvassa): »Mint keresztény emberek, kiknek a hit feláldozhatatlan és legdrágább ja J vünk, mélyen fájlalhatjuk, hogy pártközi alku tárgya lett a hitoktatás kérdése, amelyet egy többévszázados, a nemzet túlnyomó nagy többsége által helyeselt állapot a szokásjog erejével is szabályozott. • Ez az állapot a magyar állam és a keresztény hitvallások hagyományos jóviszonyának megbolygatásával fenyeget* amit bizonyára minden párt, amely a társadalmi és lelki békességet szívén viseli, ke-; rülni óhajt Az eddigi állapotnak egyoldalú megváltoztatását annál inkább fájlalnók és helytelenítenők, mert mindezideig a történelmi materializmus világnézetét, valló, marxis La pártok is tartózkodtak olyan cselekedetektől és más világnézetű pártokkal való együttműködés előfeltételéül nem ( állítottak fel olyan programmatikus követeléseket, amelyek a nemzet túlnyomó nagy többségének vallásos-meg-).' győződését sértve, a kultúrharc veszélyét idézhették volna fel. A nemzet túlnyomó nagy többségét alkotó, vallásos meggyőződésű állampolgárok joggal kívánják, hogy a koalí^ ciós pártok a megoldásnak olyan módját válasszák, amely a világnézetek szigorú konzekvenciáit összhangba hozza az újjáépítésnek is előfeltételét jelentő lelki, társadalmi és politikai békesség követelményeivel. Ennek első feltétele, hoey a szabályozás semmikép se történjék egyoldalúan, hanem a keresztény hitvallásokkal való tárgyalás eredményeképpen jöjjön Ié f re. Szüksésresnek tartjuk e kérdésben kinyilvánítani lelkiismereti meggyőződésünket. A gyermekek — s jelen esetben mmdig a miegkpre«szte 1 .t .isrvenmekről van szó — f nevelésének jogán három nem egyenrangú tényező osztozkodik. Isteni jogon a hitvallást illeti a gyermekek hitbeli és erkölcsi oktatásának joga és terheli kötelessége. Alapvető természetjogon nyugszik a szülők általános nevelési joga és (kötelme; következtetett természetjogban f gyökerezik az állam nevelési joga. A hit- és erkölcsi oktatás jogát a keresztény hitvallások a gyermekek esetében olyan személyek irányában gyakorolják, akik sem cselekvő, sem jogképességgel nem rendelkeznek, akiknelk lelkiismereti szabadságát tehát semmiképpen sem sértheti a kötelező hitoktatás, hiszen a gyér* mekek még nem rendelkeznek önmagukkal, hanem helyettük szüleik nyilatkoznak. Viszont a szülők szabadalkaratú elhatározással, minden kényszer nélkül kereszteltették meg gyermekeiket, mindig abban a világos tudatban, hogy a ,megkereszteltetés tényének következményié gyermekük kötelező hitoktatása. A megkeresztelt gyermek esetében a kötelező hitoktatás tehát a szülőiknek olyan kötelessége, amelyet egy szabadakaratú cselekvésük konzekvenciájaképpen önként magukra vállaltak. A keresztény hitvallások a felnőtteket csak előzetes megfelelő hitbéli és erkölcsi oktatás után keresztelik meg; a megkeresztelt gyermefe esetében a kötelező hitoktatás ennek utólagos pótlását jelenti. A kötelező hitoktatással tehát csupán annyiban lehet összefüggésbe hozni a lelkiismereti szabadságot, amennyiben a »zü~
