Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.
Ülésnapok - 1945-110
705 r A nemzetgyűlés 110. ülése 1947. évi lők egy régebbi rosszakaratú cselekvés önként vállalt konzekvenciáját meggyőződésük utólagos megváltoztatása okán vállalni már nem kívánjálkL A gyermek esetében tehát lelkiismereti kényszerről a kötelező hitoktatással kapcsolatban beszélni egyáltalában nem lehet, éppoly kevéssé, mint a keresztény hitvallások esetében egyoldalú kényszerről. . Ez elvek fenntartása mellett sem feledjük azt a tényt, hogy a keresztény hitvallások több országban a társadalmi békesség, a keresztény hitvallások és az állam jóviszonyának megteremtése vagy fenntartása ós a keresztény hitvallásofc' jogainak szilárdabb állam jogi garanciája érdekéből olyan modus vi vendit találtak, amely a hitoktatást kétoldalú tárgyalás eredményeként pozitív jogilag is szabályozta, sőt a katolikus egyház esetében konkordátumba is foglalta. Mindezek okán elalkudhatatlan követelmény, hogy e kérdés Magyarországon is csak kétoldalú szabályozással kerülhet szabályozásra. A többi között azért is, mert az ország túlnyomóan nagy többségét ailkotó vallásos állampolgárok súlyos sérelme nélkül máskép megnyugtatóan nem is rendezhető. Ezt követeli a hitvallások joga és a demokrácia szelleme, az elemi igazságosság, a lelki és társadalmi békesség és az állam érdeke, de ezt kell követelnie mindenkinek, aki a kérdést őszintén nyugvópontra kívánja juttatni.« (Helyeslés és taps a kisgazdapárton, a szabadságpárton és a pártonkívülieknél) Elnök: Szólásra következdik a 2. eímheiz feliratkozott szónokok közül? Kiss Károly jegyző: Gróh József. Gróh József (pk): T. Ház! Abban az attimioszf érában, amely ezidőszerint az egyház és az állam között fennáll» különös jelentőségei van annak, hogy megátlapíittassék a jogalapja azon szolgáltatásoknak, amelyek ebben a címben ésr egyébként a költségvetésben az egyház javára meg vannak állapítva. Szükséges pedig tiszta és határozott megállapítása e jogcímnek azért, mert tegnap olyan állítás hangzott el itt a Házban, hogy ezeket a szolgáltatásokat kvázi adományoknak vagy segélyeknek lehetne tekinteni. Ez a feltevés merőben téves. Vásáry István tiszteletreméltó képviselőtársunk tegnap nagyon helyesen mutatott rá az 1848-i valóban demokratikus törvényhozás XX. törvényére és ennek 3. §-ára, amelyben az foglaltatik, hogy Magyarországon á törvényesen bevett vallásfelekezeteknek összes vallási és iskolai szülkH ségletei »közálladalmi költségekből« fizetendőkAz a jogcím tehát, amely alapon az egyházak javára szolgáló költségek ebben a költségvetésben szerepelnek, törvényes alap vagyis nem adomány, nem segély, méjg kevésbbé ellenértékszolgáltatás azért, mert az állam a keresztény vallásfelekezetek ingatlanvagyonát elvette. Szükségesnek tartom, hogy ezzel kapcsolatban a földbirtokreform tényével foglalkozzam éspedig azért, mert a földbirtokreform egy tollvonással elvette a magyar katolikus r egyház minden vagyonát, »ezzel koldusszegénnyé tette, elvette vagyonjogi önállóságát és függő helyzetbe hozta az államtól. A katolikus egyház mindent az örökkévalóság mérlegén keresztül vizsgál és ha az államférfiak úgy találták, hogy ez szükséges és indokolt, mert ia népnek a áavát fogja iszol1 gálni, többtermelést, bőségesebb, jobb »letet, NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ VT. március hó 13-án, csütörtökön. 706 jobb ellátást, hatalmas kivitelt eredményez, (Kiss Ferenc (msz): Amerikai búzabehozatalt!) alkkor ehhez hozzájárult. Természetesen nem gondoltuk, hogy odajutunk, — mint ahogyan a földmívelésügyi miniszter úr is mondotta — hogy még a mák magját is Törökországból vagyunk kénytelenek behozni. De ez, más lapra tartozik. Miránk, katolikusokra az tartozik, hogy mai szorongatott helyzetünkben, amikor érezzük, hogy minden vonatkozásiban a keresztény világnézet vonalán van a helyüníkl, foglalkozzunk a Ház előtt a magyar katolikus egyház nehéz helyzetével, amely vagyonának elvétele következtében előállott. ,; Álláspontunkat egyszerűen és röviden körvonalazom. Nekünk, katolikusoknak, az a meggyőződésünk, hogy amikor a katolilkius egyháznak minden vagyonát elvették és semmit sem hagytak meg, ennek oká már nem az volt, hogy népünket földhöz juttassák, — mert hiszen elvették az erdőket is, amelyek földbirtokpolitikai célt nem szolgálnak, azonkívül millió hold számra vették el a földeket s a f öldmívelés• ügyi minisztérium közlése szerint ezeknek kéthanmadrésze _ ma megmű véletlen — hanem az ilyetén földbirtokrendezésnek az volt a célja, hogy a szegénységgel leterítsék azokat az erkölcsi erőket, amelyekkel a katolikus egyház és a többi keresztény egyház — mert hiszen azoknak az ingatLainvagyoiiát is elvetitek — szolgálták a magyar hazát. Az volt a cél, hogy hűljön ki a hitelélet, apadjanak el azok a vagyoni források, amelyekből a katolikus egyház ezer esztendőn keresztül templomokat, kolostorokat emelt, iskolákat, egyetemet alapított, (Farkas Imre (kp): És megáldotta a fegyvereket, amikor elmentünk a háborúba!) azonkívül a kultúra terén óriási eredményeket ért el iskoláival és a művészet támogatásával. T. Ház! Különösen rá keli mutatnom ,as tanító szerzetesrendek szorongatott nehéz helyzetem Ami e két szóban: szocialiizlmius éskom'munizmuis nyelvtanjilag bennf oglaltatik, m 'm,ind Ibemniel vau ezeknek ia szerzetesrendeknek ezeréves életében: szegénység, ai magántulajdon teljes hiánya, szigorú engedelmesség a statútumokkal szemben, éppen úgy, mint ahogy ez a munkáspártok életében nagyon helyesen élői van írva; az egész testület egységes munkája a fő az egyén telje® elsemlegesítéísével, a holtig tartó munka pénz, fizeités, jutaLoimi, elismerés nélkül, a szerzetesi élet szigorú követelményeivel, az imádságos* valláslosi és önmegtiatrtóztató, élettel. j Mi azt gondoltuk, hogy ebben az új korban ezek a szerzetesrendek különös megbecsülésben részesülnek majd ial munkásság részéről. A josepeliektől eltekintive azonban, 'akik a legrégibb magyar rend tagjait hívták meg gyermekeik oktatására, é szerzetesrendeknek ma már 1 szinte tnatgikusnak nevezhető helyzet© a mi országlásun'khoz fűződik. Ügy látszik, a mi OiTszáglásunk alatt kell elsorvadniuk. En nem tudom, nemzeti érdek lehet-e, az, ttuogy Pannonhalma, Zirc, Csornai, Jászó, vagy Budán a MauTéza romokban heverjen. Nem tudom, i hogy amikor Pannlonhalmán szemmellátihatóJag, kézzelfoghatókig,, ésszel' és éntelemmel felismerhetőleg meg van testesítve? a magyaa* nemzet élete, miért kell annak elpusztulnia azáltal, hogy elvették annak a rendnek is minden vagyonát. Megértem, hogy nagyon sokan nem) érïik meg a mi hitünket, a mi katolikus viaigy keresztény ' vallásunkat. Hiszen . már 45
