Nemzetgyűlési napló, 1945. VI. kötet • 1947. február 27. - 1947. március 19.

Ülésnapok - 1945-109

691 A nemzetgyűlés 109. ülése 1947. István (DISZ): Ne zavarják a saját szónokukat!) Arra a pazarlásra, amelyet kulturális területen értékeinkkel folytattunk, nem is lehet elég megrovó szót találnunk. Nem lehet elég megrovó szót találnunk pedig azért, mert azok az emberek, akik eddig nem tudták magukat továbbfejleszteni, az állam szempontjából igen nagy értéket jelenthettek volna. Nincs és nem is lesz statisztikánk arról, vájjon kik azok a tehetségek, akik elpusztultak anélkül, hogy jóformán rájöttek volna arra, melyik az a terület, amelyen a maguk erejét, tehetségét, képességeit a legjobban ki tudnák fejteni. Nem akarok itt példákat felhozni, nem akarom elmondani azt, hogy például Kovalevska Zsófia, a híres mátemati'kusnő véletlenül jutott tudatára annak

r hogy benne matematikai képességek vannak. Nem mesélem el az ő történetét, de egészen biztos vagyok abban, hogy a proletárszülők gyermekei között vannak olyan tehetségek, akik remek zenészek lettek volna, ha a muzsikával, az igazi zenével valamilyen kapcsolatba kerültelki volna, de erre; nem volt lehetőségük. Az ilyenek sokszor kocsmákban töltötték el elkeseredve a maguk szürke életét és elpusztultaik anélkül, hogy fcuzt a tehetséget, amely bennük volt, kibányászták volna. Nem mindenki Petőfi Sándor, nem min-, denki olyan szegény körből származó zseniális ember, akiben megvan az a külön feszítőerő, hogy kiemelkednék a maga miliőiéből, amely őt visszahúzza. (Lévay Zoltán (msz): Eácz Lacinak néni kellett zeneakadémia! — Derültség. — Keresztury Dezső vallás- és közoktatásügyi miniszter közbeszól.) Azt mondja a miniszter úr, hogy Petőfi nem volt olyan szegény. Ha Petőfi nem jó, akkor hivatkozhatom József Attilára is. Nekünk is megvannak a magunk külön példái, de most nem ezekről van szó. (Pászthory István (msz) : »Költő nem lesz, hanem születik!« -— Zaj. — Az, elnök csenget. — Lévay Zpltán (msz): Zseni is nem lesz, hanem születik!) Melyek elsősorban a követelmények? Mi szocialisták természetesen egy ideális iskolát szeretnénk, ahol az emberekből kihozzák azt, ami bennük van, kihozzák belőlük a legtöbbet, egészen' a maximumig, ami azután a társadalom számára határozott értéket jelent- Követelmény volna a tandíjmentesség, azután az egységes és ingyenes tankönyv, (ügy van! Ugy van!) Igenis, államosított és egységesített tankönyvekre van szükség és még a jobbmódú gyermekeknek is ingyen kell tankönyveket adni, hogy a szegény gyerek a maga rosszabb könyvével, csúnyább füzetével ne érezze azt, hogy a'sóbbrendű polgár, hogy valamivel kevesebb értékű. Ezt nekünk meg [kellene valósítanunk. (Állandó zaj. — Az elnök csenget. — Révész Ferenc (szd): Idő kérdése!» Tényleg idő kérdése, amint Révész képviselőtársam és elvtársam mondja. Mi nagyon pontosan tudjuk azt, hogy erre a mi demokráciánkban nincs lehetőség, mert itt maradtunk leromboltan a fasizmus után és rengeteg építenivalónk van. Tudjuk, hogy a mi szegény kis országunkban ezen a területen nem lehet sofort-programmot végrehajtani. Tudjuk azonban azt is, hogy azt a menetet, amely idáig érvényesült, határozottan gyorsítani lehet és ez az, amit követelünk. <Üyurkovits Károly (szd) — tapsolva: Ugy van!) Ternay képviselőtársam ma délelőtt túlságosan gyorsnak találta az iramot. Mi ezt az évi március hó 12-én, szerdán. 692 iramot éppen vele ellentétben túlságosan lassúnak Italáljuk. Két év alatt nem jöttek meg a várt reformok, illetve,. ha jöttek is a reformok, azokat egyszerűen nem valósították meg, csupán papirformulák maradtak Nem jöttek azok a reformok, amelyeknek feltétlenül elkéllett volna indulnaok a maguk útján, (Lévay Zolltán (msz) : Motorkerékpárra kell tenni őket!) Nem látunk kellő iniciatívát, tehát ezt hiányoljuk és követeljük. A kultúrpolitikának a jövőbeni politikaá életünk legfontosabb szektorává kell válnia. Amilyen a kultúrpolitikánk, olyan lesz majdnem hajszálpontosan egész demokráciánk képe is. Mi szocialisták akarjuk a demokrácia megszilárdulását, (Ugy van! Ugy van! a szociáldemokratapárt oldalán.) de a demokrácia megszilárdulása a progresszív iskolapolitikán múlik. Ezért akarunk: mi elsősorban progresszív iskolapolitikát. Eminens társadalmi, gazdasági és politikai érdeke az államnak, (Állandó zaj. — Az elnök csenget.) hogy újrendszerű demokratikus iskoláinkban új, egészsége;- lelkű emberanyag nÖjjön fel, amely tovább folytatja öat, amit mi most elindítunk. (Labady Antal (msz): Ezt azonban vallás nélkül nem lehet elérni!) Itt kell azután beszélnem arról, amit Palinay képviselőtársam és amit Stühmerné képviselőtársam mondott az imént. Elsősorban Stühmerné képviselőtársamnak felelek. Ne hozza nekünk ide példának Luther korát. Ne higyje a »melósokat« — így kell, hogy mondjam — olyan ostobáknak, hogy mi nem tudjuk a történelmet Ne hivatkozzék • itt Melanchton Péterre, (Felkiáltások a szabadságpárton: Péter?! Péter?!) mert ez arauatkidején lehetett haladó szellemű valami és mi egyáltalán nem tagadjuk le, hogy az- egyháznak a maga idejében megvolt a nwiiga hivő ereje, amely az oktatás területén hatalmas eredményeket tudott felmutatni. Az előbb azonban azt mondta itt valaki, hogy a koe?á nem áll meg. Mi is azt mondjuk, hogy (nem áll meg a kerék. Előre megyünk, nem visszafelé és ami Melanchton idejében jó volt, az nem jó Magyarországon 1947-ben. (Állandó mozgás és zaj. — Az elnök csenget.) Ez a különbség. (Taps a szociáldemokratapárt oldalán. — Felkiáltások a szabadságpárton: Péter! Péter!) Körülbelül ugyanezt mondhatom el a Veres Pálné-féle iskolákkal kapcsolatban is. Nagyon szép volt. hogy a nőket külön kiemelték és hogy Veres Pálné annakidején a nőket elindította az iskoláztatás útján. Ez is hátiadé szellemű tény volt a maara idejében, de mi nők, mi asszonyok, mi szocialista asszonyok igenis azt akarjuk, hogy egyöntetű oktatás legyen, ami alatt nem azt értem, amit Palinay képviselőtársam ^ mondott az imént, hogy amennyiben a tehetségek-.. (Pászthory István (msz): Ez a beskatulyázás! — Felkiáltások a szociáldemokratapárt oldalán: Ne zavartassa magát!) Nem hagyom magam zavarni. Folytatom. (Lévay Zoltán (msz): Szűzbeszédet nem illik zavarni! — Gvurkovits Károly (szd): Éretlen ember! — Révész Ferenc (szd) — Lévay Zoltán felé: Ezt a valláserkölcs nevében mondta? — Zaj. — Viharcsengő.) Elnök: Lévay képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. . Török Júlia (szd): Mondom, mi' egyöntetű oktatást kívánunk, de ez alatt,nem azt értem, hogy a tehetségekkel, amennyiben kiemelendők és érdemesek rá, külön ne foglalkozzunk.